Nem igaz, hogy az 50 méteres szlovén és a 1,5 méteres magyar kilátó ugyanannyi uniós pénzből épült
Ezt a cikket 2024
augusztusában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Tévesen állította ezt egy gyorsan terjedő Facebook-poszt, ahol ráadásul Szlovénia helyett Szlovákiát jelölték meg a kilátótorony helyszínéül.
„A két kilátó ugyanannyi uniós pénzből épült, a baloldali Szlovákiában”
– ezzel a szöveggel jelent meg egy poszt augusztus elején a Facebookon, ami aztán gyorsan terjedni is kezdett, néhány nap alatt majdnem 3 ezren megosztották.
A posztra reagált a Megafon-képzéseken edzett Politika Apostola is, ő azonban hozzátette azt is, hogy a kép bal oldalán látható kilátó nem Szlovákiában, hanem Szlovéniában található, a másikról pedig azt mondta: „az a Gyurcsány-kormány alatt épült valami biztos túlárazott volt.” Majd hozzátette, hogy „követelem, hogy a Lakmusz is tény-ellenőrizze le!”
Így is tettünk, és azt találtuk, hogy
a kép bal oldalán látható kilátó valóban Szlovéniában található, a kép jobb oldalán lévő pedig Kunszentmiklós mellett. Azonban az, hogy a két kilátó ugyanannyi uniós pénzből épült volna, nem igaz.
Jó kilátások
A két kilátót egy egyszerű fordított képkereséssel megtaláltuk: a kép bal oldalán a szlovéniai Lendva-hegyen épült Vinarium-kilátótorony látható. A kilátó hivatalos, négy nyelven elérhető honlapja szerint a torony 53,50 méter magas, kilátóteréből „egyszerre látjuk be a négy ország, Szlovénia, Magyarország, Horvátország és Ausztria területét”.
A honlapról azt is megtudhatjuk, mennyibe került a kilátó építése:
„A kilátótorony idén [2015-ben] januártól júliusig tartó építése mintegy 1.741.643,37 EUR-ba került, a projekt az Európai Unió 950.775,32 EUR összegű társfinanszírozásával valósult meg.”
Ha ezt az összeget átváltjuk az MNB 2015. január eleji árfolyamán , akkor nagyjából 300 millió forint uniós támogatást kapunk.
Az oldalon elérhető információk szerint a kilátótorony az Európai Unió Regionális fejlesztési programjának pályázatán nyert, a „regionális fejlesztési erőforrások erősítése operatív program keretében”.
A posztban említett másik kilátó Kunszentmiklós mellett található. A kilátópont tavaly áprilisban került be a hírekbe, amikor a kecsup.hu megírta , hogy a Facebookon terjed egy kép „egy nagyon alacsony, Kunszentmiklós határában, teljesen sík terület mellett álló kilátóról”.
Akkor kiderült, hogy a 1,5 méteres kilátót a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) építtette négy másik kilátóval együtt, egy 71 százalékban uniós finanszírozású projekt keretein belül.
„A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” elnevezésű LIFE projekt összköltségvetése nagyjából 8,4 millió euró, ebből az uniós forrás közel 6 millió euró. Ahogy a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján áll, a
„LIFE pályázat a túzok határon átnyúló védelmének erősítését célozza meg 4 ausztriai és 5 magyarországi Különleges Madárvédelmi Területen a védelmi tevékenységek összehangolásával.”
A projekt 2016 júliusa és 2023 decembere között futott volna, de az uniós adatbázisból kiderül , hogy meghosszabbították idén október végéig.
A Politikai Apostola tehát hiába állította, a kilátók nem a Gyurcsány-kormány alatt épültek.
Hogy a 8,4 millió eurós összköltségből mennyit költöttek a posztban említett kilátó építésére, tavaly nem derült ki. Ezért most megkérdeztük erről a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot. A KNPI Lakmusznak küldött válaszából megtudtuk:
„ Az öt db kilátó- és betekintőpont összesen 27 908 175 Ft + Áfa, azaz bruttó 35 443 382 Ft támogatásból készült el.”
A válaszból az is kiderült, mennyibe kerültek egyenként a kilátópontok: a posztban kiemelt kunszentmiklósi kilátó építésére nagyjából 4,7 millió forintot költöttek.
Mindezek alapján tehát elmondhatjuk, hogy
a magyar kilátó építésére kevesebb mint 5 millió forintot költöttek, míg a Vinarium-torony építése több mint 550 millió forintba került, amiből nagyjából 300 millió volt az uniós támogatás.
Vagyis a poszt hamisan állította, hogy a két kilátó építésére ugyanannyi uniós forrást költöttek.
Címlapi kép: Barczikai Fanni
A szerzőről

Fülöp Zsófia
2023 májusától a Lakmusz újságírója, korábban 9 évig a Magyar Narancsnál dolgozott, főként egészségügyről, szociális ügyekről és marginalizált csoportokról írt. Az oxfordi Reuters Institute ösztöndíjasaként a romák médiareprezentációját kutatta.
Ajánlott cikkeink

A magyar kormány ukrán vendégmunkások tömegeivel riogat, miközben azok már inkább továbbállnak Nyugatra

Miért keresnek a magyar nők évi 1,5 millió forinttal kevesebbet, mint a férfiak?
