Ezzel igyekeztek azt sugallni, hogy az amerikai-magyar milliárdos köre előre tudhatott a Trump elleni támadásról. Egy olyan dokumentumra hivatkozva, amit hibásan töltöttek ki, nem a merénylet előtti napra vonatkozik, és nem is kötődik Soros Györgyhöz.

Végigszaladt a kormánypárti médiabirodalmon a feltételezés, miszerint egy Soros Györgyhöz kötődő cég a Donald Trump elleni sikertelen merénylet előtti napon shortolta Trump közösségimédia-platformját, a Truth Socialt.

Elsőként a Tűzfalcsoport írt erről július 23-án, majd az információt gyorsan átvette a Magyar Nemzet, az Origo, a Mandiner és a Tények is. A közmédia egyik tévéműsorában még ifjabb Lomnici Zoltánt is megkérdezték az esetről.

A shortolás egy olyan tőzsdei művelet, amivel egy adott részvény értékének csökkenésére szoktak spekulálni.

A merénylet elé időzített shortolás feltételezésével így azt sugallták a cikkek, hogy „Sorosék” előre tudhattak a támadásról. „Többen azt mondják, hogy lehet, hogy valahogy a merénylettel ez összefügghet” – mondta például Fábián Barna, az M1 műsorvezetője.

A Tűzfalcsoport cikke egy amerikai befektetési tanácsadó cég, az Austin Private Wealth LLC tőzsdefelügyelethez benyújtott beszámolóján alapul.

Tényellenőrzésünkből azonban kiderül, hogy a beszámoló nem a merénylet előtti napra vonatkozott, és a cég saját bevallása szerint hibásan töltötte ki.

A Tűzfalcsoport és a többi lap cikke ráadásul semmilyen komolyan vehető bizonyítékkal nem támasztja alá Soros György és az Austin Private Wealth állítólagos kapcsolatát.

A beszámoló: pár nullával több lett

Mielőtt Magyarországra ért, a shortolás-sztori az angol nyelvű Twitteren kezdett el terjedni. A kiindulópontja az volt, hogy az Austin Private Wealth július 12-én, tehát a Trump-merénylet előtti napon leadott egy beszámolót az amerikai tőzsdefelügyeletnek, a Securities and Exchange Commissionnek.

Ezt a dokumentumot valamennyi, legalább 100 millió dollár felett diszponáló befektetéskezelő cég köteles negyedévente leadni. Arról számolnak be benne, hogy az adott negyedév végén éppen milyen eszközökben tartják ügyfeleik pénzét.

Az Austin Private Wealth július 12-i beszámolójában valóban az szerepelt, hogy a Truth Social mögött álló cég, a Trump Media and Technology Group (TMTG) 12 millió részvényére birtokoltak úgynevezett „put opciót”.

A put opció lényegében egy rögzített árú eladási opciót jelent. Birtokosa arra vásárol jogot, hogy meghatározott számú részvényt meghatározott időtartamon belül egy előre rögzített áron adhasson el. Ha az opció lejárati idején belül a részvény piaci ára a rögzített ár alá csökken, akkor az opció birtokosa eladási jogával élve profitot generálhat.

Ez nem egészen ugyanaz, mint a shortolás, ami azt a tőzsdei műveletet jelenti, amikor valaki általa nem birtokolt, csak kölcsönvett részvényeket ad el, annak reményében, hogy később olcsóbban vásárolhatja vissza őket.

A két stratégiában ugyanakkor közös, hogy az érintett részvény értékének csökkenésére játszanak velük.

Az Austin Private Wealth beszámolójáról először azt érdemes rögzíteni, hogy bár július 12-én adták be a tőzsdefelügyeletnek, ez nem jelenti azt, hogy ezen a napon vásárolták a put opciót a TMTG-részvényekre.

A felügyelet honlapjáról is kiderül, hogy a beszámoló a június 30-án zárult negyedévre vonatkozik, tehát az Austin Private Wealth június 30-án birtokolt eszközeit listázza. A TMTG-opciókat így biztosan június 30. előtt szerezték meg.

Az Austin Private Wealth továbbá közölte, hogy a beszámolót hibásan nyújtották be, és a valóságban nem 12 millió, hanem csak 1 200 TMTG-részvényre volt eladási opciójuk.

Azt írták, egy külsős céget bíztak meg azzal, hogy a saját rendszerükben tárolt adatokat a beszámolónak megfelelő formátumba hozza.

Mivel az opciókat 100 részvényt magába foglaló szerződésekkel adják-veszik, a külsős cégnek normál esetben százzal kellett volna megszoroznia a szerződések számát, hogy megkapja az opcióval érintett részvények darabszámát. Azonban a 100-as szorzó után ismeretlen okból még egy 10 000-es szorzót is alkalmaztak, így az Austin Private Wealth összes put és „call” (vételi) opciója 10 000-szeres részvényszámmal szerepelt a július 12-i beszámolóban.

A cég július 16-án kijavította a hibát. A tőzsdefelügyelet honlapján megtalálható módosított beszámolójukban már egyáltalán nem szerepel put opció TMTG-részvényekre, mivel az 1 200 részvény értéke a beszámolási határ alá esett.

Az eredeti és a módosított beszámolót összevetve azonban látszik, hogy a többi opciós bejegyzésnél is javítottak, vagyis az elérhető nyilvános dokumentumok alátámasztják az Austin Private Wealth magyarázatát.

Az eredeti beszámolóban például 5 millió Tesla-részvényre szerepelt call, 8 millióra pedig put opció, ezt 500, illetve 800 részvényre javították. Az Intuitive Surgical Inc. részvényeire eredetileg 5 millió call és 12 millió put opciót jelentettek, de ezt is javították 500-ra és 1 200-ra.

Tesla részvényopciók az Austin Private Wealth eredeti és javított beszámolójában. Forrás: sec.gov

Az Austin Private Wealth közleményében azt is leszögezte, hogy az 1 200 TMTG-opció sem tükrözi feltétlenül a vállalat befektetési stratégiáját, mert a befektetési tanácsadó cég számos ügyfele maga is dönthet a befektetéseiről.

És hogy jön ide Soros?

A Tűzfalcsoport cikke az Austin Private Wealth-re „a Soros György nevéhez fűződő Vanguardhoz és a BlackRockhoz kötődő társaságként” hivatkozik.

Később ezt írják: „egyesek azt feltételezték, hogy az APW-nek jelentős részesedése van a Vanguard és a BlackRock alapokban, ami Soros Györgyhöz és a Rothschild családhoz köti őket, tovább szítva a gyanút.”

A cikk logikája szerint tehát a Vanguard és a BlackRock befektetési alapkezelő cégek lennének a kapocs az Austin Private Wealth és Soros György között.

Valójában azonban súlyosan félrevezető az Austin Private Wealth és Soros György kapcsolatát igazolni a Vanguardon és a BlackRockon keresztül.

Röviden levezetjük, hogy miért.

Az Austin Private Wealth által kezelt vagyon értéke saját bevallásuk szerint idén év elején lépte át az egymilliárd dollárt.

A BlackRock és a Vanguard ezzel szemben a világ vezető alapkezelői, a BlackRock a legfrissebb információk szerint 10,5 ezer milliárd dollárnyi, a Vanguard 8,6 ezer milliárd dollárnyi vagyont kezel.

Az tény, hogy a javított tőzsdefelügyeleti beszámoló szerint az Austin Private Wealth-nek van 386 ezer dollárnyi BlackRock részvénye, illetve befektettek a BlackRock és a Vanguard több úgynevezett tőzsdén kereskedett alapjába (exchange-traded fund, ETF) is. A cégek mérete közötti több nagyságrendnyi különbség azonban kizárja, hogy a részesedésük „jelentős” legyen.

A Vanguard az AFP-vel azt közölte, hogy ETF-alapjaikba bárki bevásárolhatja magát a piacon, ehhez semmilyen „kapcsolat” nem szükséges az ETF-részvények birtokosa és a Vanguard között.

Soros György és a BlackRock kapcsolatáról ezt írta a Tűzfalcsoport: „Tőzsdei beszámolók szerint az egyik legjelentősebb változás Soros részesedéseiben az elmúlt években az volt, hogy az alap jelentősen növelte befektetését a BlackRockban, a világ legnagyobb vagyonkezelő cégében. Soros mintegy 60 százalékkal növelte pozícióját, a második negyedév végén összesen 12 983 részvényt tartott.”

Csak azt felejtették el hozzátenni, hogy ez az információ egy 2018-as Reuters-cikkből származik, így a 12 983 BlackRock-részvény is 2018 második negyedévére volt igaz.

A Soros Fund Management LLC legfrissebb elérhető beszámolója szerint

már nincs részesedésük a BlackRock-ban, és a Vanguardnak is csak az egyik ETF-alapjába fektettek, ami, mint láttuk, semmilyen konkrét kapcsolatot nem feltételez a cégek között.

Soros 2021 szeptemberében egyébként nyilvánosan bírálta a BlackRock vezetését, amiért az alapkezelő vállalat belépett a kínai piacra.

(Címlapi kép: Trump az ellene elkövetett merényletről posztol a Truth Social platformon. Fotó: Jonathan Raa/NurPhoto/AFP)