Hiányzó konkrétumok, szélsőséges túlzások, ellenőrizhetetlen ígéretek és fenyegető narratívák. Sok átfedést találtunk a magyar miniszterelnök és a republikánus amerikai elnökjelölt vitapontjai között.

Idén a hagyományoktól eltérően még a hivatalos kampányidőszak előtt, június 27-én megtartották az első elnöki vitát az Amerikai Egyesült Államokban. A CNN által szervezett eseményen a republikánus párt volt elnöke, Donald Trump és a regnáló demokrata elnök, Joe Biden vett részt, akik feltűnően eltérő beszédstílusban és kommunikációs technikával válaszoltak a feltett kérdésekre. Míg a Demokrata hangok szerint is kifejezetten rosszul teljesítő Biden röviden és sokszor feltűnően erőtlenül méltatta a Demokrata Párt programját és az elnöki ciklusa alatt elért sikereket, Trump minden felszólalásával a jelenlegi politikai vezetést támadta, ellenfelét közellenségnek kiáltva ki. A moderátorok által meghatározott témaköröktől szisztematikusan eltért, céltudatosan saját témáit helyezte napirendre, míg állításait általában kontextus nélküli kijelentésekkel és ellenőrizhetetlen, hatásvadász szólamokkal támasztotta alá.

A republikánus elnökjelölt vitán elhangzott állításait, okfejtéseit megvizsgálva arra jutottunk, hogy

Trump célzott ellenségkép-kreálása és félelemkeltő narratívái több esetben szinte szóról szóra megegyeznek Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilatkozataival.

Ezeket a párhuzamosságokat, és az itt-ott mutatkozó különbségek okait mutatjuk be a következőkben.

A bevándorlók kriminalizációja

A képen látható idézetet Orbán Viktor 2023. 11. 10-én nyilatkozta a Kossuth Rádiónak adott interjújában

A másfél órás vita alatt egyértelműen a migráció volt Trump leghangsúlyosabb témája: már a hatodik percben megemlítette az Amerikát elárasztó illegális bevándorlók veszélyét. Érvelésében több narratívát is használt, ezek közül az egyik leggyakoribb, miszerint a külföldről érkezők veszélyesek a társadalomra. Azt többször hangsúlyozza, hogy jelentős problémáról és rengeteg emberről van szó, azonban csak egyszer hangzott el a “millió és millió”-nál pontosabb számadat, mikor azt mondta, “lehet szó 18, 19, sőt akár 20 millió emberről is”. Azonban egyszer sem tért ki a negatív társadalmi következmények és törvényellenes cselekedek felsorolásán túl válaszaiban arra, hogy a külföldi születésű és amerikában élő állampolgárok mely csoportjáról beszél, így állításai ellenőrizhetetlenek és félrevezetően általánosítóak.

A lakosság biztonságérzetének csökkentésére alkalmas retorikával állampolgárságtól és bevándorlás céljától függetlenül egységesen kriminalizálta a csoportot és úgy állította be, mintha természetüknél fogva hajlamosak lennének az illegális tevékenységekre, ezzel veszélyeztetve az amerikai lakosságot.

Elhangzott többek között, hogy:

A visszatérő vádakat egyszer sem támasztotta alá konkrét esetekkel ahogy megoldási javaslatot vagy bevándorlás csökkentésére irányuló politikai programot sem ismeretetett a választókkal.

Megszólalásai alapján a probléma kezelésénél fontosabb számára, hogy a bevándorlás tényét krízisként tematizálja és az általa gerjesztett lakossági félelemből politikai tőkét csiholjon.

Bár Magyarország történelme nagy részében nem számított a bevándorlók célországának, a 2015-ben kezdődött európai menekültválság óta a magyar kormány is visszatérően bevándorlás-ellenes szólamokkal kampányol. A magyar kormány szinte azonnal átpolitizálta a humanitárius válságot és a Orbán Viktor vezetésével a kormány szereplői egységesen fenyegetésként azonosították a külföldről érkezőket, sőt, erőteljes bevándorlás-ellenes kampányba kezdtek itthon és az uniós színtéren. A retorika hasonlóságának érzékeltetéséhez itt egy 2023-as példa: Orbán egyik Kossuth rádiós interjújában úgy fogalmazott:

“nyilvánvaló, hogy van egy jelenség, miszerint a migránsok egyre agresszívebbek, gyakrabban alkalmaznak egymással szemben és a határőreinkkel szemben is erőszakot, és egyre durvább eszközökkel próbálnak átjutni a határvédelmi kerítésen, és e mögött a radikalizálódás mögött valójában terrorszervezetek megbízottai, aktivistái állnak” .

A bevándorlók elveszik a munkánkat

A képen látható idézet Orbán Viktor 2023. 03. 9-ei, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján mondott beszédéből származik

A nyílt erőszakon túl Trump másik általános félelemre építő narratívája, a bevándorlás okozta társadalmi és gazdasági károk bemutatása. Azt állította például, hogy a bevándorlók “elveszik a feketék munkahelyeit, elveszik a spanyolajkúak munkahelyeit”, majd hozzátette, hogy “ez lesz a legrosszabb a történelmünkben”. Mivel ez egy jövőre vonatkozó állítás, szintén ellenőrizhetetlen, illetve ellenfele részéről – amennyiben nem szeretne ő is jóslatokba bocsátkozni – cáfolhatatlan. Félelemkeltésre viszont alkalmas.

Trump munkahelyekre tett megjegyzése szinte szóról-szóra megegyezik a magyar miniszterelnök évek óta hangoztatott kijelentéseivel.

2015-ben, szinte egyből a menekültválság kirobbanása után Orbán Viktor vezetésével a kormány szereplői egységesen “ gazdasági bevándorlás ”-nak kezdték hívni a jelenséget, ezzel – Trump munkahelyekkel kapcsolatos megjegyzéséhez hasonlóan – új értelmezési keretet adtak a humanitárius válságnak. Ez alapján a bevándorlók egzisztenciális fenyegetést jelentenek a magyar lakosság számára, megélhetési vagy akár nyerészkedési céllal érkeznek az országba és magyar munkavállalókat foszthatnak meg az állásaiktól.

Trumpéhoz hasonló üzenetek jelentek meg a 2015-ös Nemzeti Konzultáció plakátjain is, tavaly novemberben pedig Orbán Viktor úgy fogalmazott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, hogy “Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyaroké, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell, hogy munkát adjanak, csak utána jöhet mindenki más.”

Ki miatt jönnek az idegenek?

A képen látható idézetet Orbán Viktor 2023. 11. 10-én nyilatkozta a Kossuth Rádióban

Trump és Orbán beszédmódja abban is erősen hasonlít, hogy az imént bemutatott, bevándorlással kapcsolatos (kevés konkrétumot tartalmazó, félelemkeltő) narratívák elterjesztését követően

a problémagócért egy általa kijelölt ellenséget tesz felelőssé és állítja vele szembe a saját politikai javaslatát.

A sémának megfelelően az elnökjelölti vitában Trump tízszer tért ki a bevándorlásra és ebből hétszer nevezte meg (hol konkrétan, hol utalásszerűen) a jelenlegi elnököt a probléma forrásaként, amit alkalmatlanságával és a határok “megnyitásával” okozott. Úgy nyilatkozott,

“[Biden] nevetséges, őrült és nagyon ostoba politikája miatt olyan emberek jönnek be, akik soha nem látott mértékben gyilkolják polgárainkat – migránsbűnözésnek hívjuk ezt. Én Biden-migráns bűnözésnek nevezném.”

Magyarországon a menekültválságért az Európai Unió vezetése, egyszerűsítve “Brüsszel” a felelős. A 2015. február 11-én indított, bevándorlásról és terrorizmusról szóló Nemzeti Konzultációt is már az elhíresült “Stop Brüsszel” feliratú kék plakátokkal népszerűsítették.

Ezt a keretezést a kormány tagjai a mai napig tényként kezelik megnyilvánulásaikban, kormányzásukat szembe állítják a “migrációpárti Brüsszellel” és elhibázott lépésnek bélyegzik az Európai Parlament összes menekültügyi politikai döntését. A jelenséghez az évek során olyan gyűlöletkeltésre alkalmas jelszavak is kapcsolódnak, mint például a “ migránsgettók ”, és a “ migránshordák ”.

A narratíva állandóságát bizonyítja, hogy tavalyi Kossuth Rádiós interjújában is azzal gyanúsította meg Orbán Viktor Brüsszelt, hogy ide akarják küldeni azokat a migránsokat, akiket hiba volt hozzájuk beengedni, és az európai parlamenti választás tétjét abban látta, hogy elő lehet-e idézni egy olyan változást Brüsszelben “amely felhagy ezzel az elhibázott, rossz migrációs politikát ránk erőltetni akaró megközelítéssel”.

Háborús és biden-i infláció

A képen látható idézetet Orbán Viktor 2022. 06. 10-én közzétett Facebook-posztjából származik

A migráció mellett Trump sokszor beszélt az ország gazdasági teljesítményét. Mondataival azt üzente, hogy míg saját gazdaságpolitikájának minden lépése jót tett az országnak, Bidené a csőd felé sodorja Amerikát. “Országunk történelmének legnagyobb gazdasága volt [a Trump-elnökség idején]. Soha nem álltunk még ilyen jól. Mindenkit lenyűgözött” – dicséri teljesítményét a vita elején.

Bár retorikájához illeszkedően csak felületesen, valódi gazdasági mutatók ismertetése nélkül beszélt a témáról, az amerikai lakosságot sújtó inflációt többször is említette. “Az infláció megöl minket” – mondta, majd kijelentette, hogy az élelmiszerárak megduplázódtak, megháromszorozódtak, megnégyszereződtek. (Ez azonban nem igaz. Az élelmiszerárak valóban emelkedtek Biden hatalomra kerülése, vagyis 2021 eleje óta, azonban nem a Trump által említett mértékben: a Szövetségi TakarékBank (FED) statisztikái alapján átlagosan 20 százalékkal drágultak.)

Trump a lakossági árak emelkedéséért egyértelműen Bident tette felelőssé: egyetlen megszólalásában ötször elmondta, hogy az elnök okozta az inflációt. (Valójában nem egyedi adminisztrációhoz köthető problémáról, hanem egy világszinten jelentkező jelenségről van szó: a koronavírus járvány okozta ellátási láncok és munkaerőpiaci változások következtében világszerte általános árszínvonal-emelkedés volt megfigyelhető, ami leginkább a nyugati országokat érintette.)

Orbán is hasonlóan leegyszerűsítően nyilatkozik az uniós szinten továbbra is kiemelkedő infláció okairól, de kormányon lévő politikusként egy külső, a kormánytól független körülményt jelöl meg főbűnösként.

A fogyasztói árak rohamos emelkedését követően terjedt el a kormányzati csatornákon a “ háborús infláció ”, majd a “ szankciós infláció ” fogalma, ami az árszínvonal-emelkedés egyedüli okaként a szomszédban zajló háborút (és az erre adott közös uniós válaszlépéseket) jelölte ki, meglehetősen leegyszerűsítő módon. (A háborús helyzet mellett még sok más tényező együttesen okozhatták az árak rohamos emelkedését, amely folyamat, ahogy erről a Lakmuszon is írtunk valójában nem is a háború kitörése után kezdődött.)

Háború és béke

A képen látható idézetet Orbán Viktor mondta, 2023. 08. 30-án megjelent interjújában

A vita másik nagy kérdésblokkja a világon zajló háborúk köré szerveződött. A nyugati világ politikai napirendjét 2022 óta az ukrán-orosz háború uralja, keleti kapcsolatai miatt azonban Washingtonnak az izraeli konfliktus is központi kérdés. A vitán mindkét konfliktus és kezelésük szóba került, Trump pedig minden alkalommal a békecsináló pozíciójába helyezte magát.

Központi állítása az volt, hogy “ha lett volna egy igazi elnökünk, akit Putyin tisztel, akkor soha nem szállta volna meg Ukrajnát”, tehát a véleménye szerint a háború kirobbanása Biden alkalmatlanságának köszönhető. Később azt is leszögezte, hogy “ez egy olyan háború, ami soha nem kezdődött volna el velem [Amerika elnökeként]”.

Trump kijelentését a magyar miniszterelnök szó szerint megismételte Tucker Carlson amerikai jobboldali sztárriporternek adott 2023-as interjújában , ahol Trumpról beszélve úgy fogalmazott, “ha Trump lett volna az amerikai elnök, soha nem tört volna ki a háború”.

Magyarországon a háború kitörése óta a legfontosabb és sok pénzért, több kampányon keresztül hirdetett narratíva a háború és béke kérdése. A magyar kormány a kezdetektől azt az álláspontot vette fel, hogy rossz az Európai Unió megközelítése a háborút, vagyis leginkább az Oroszország elleni szankciókat és az Ukrajnáak küldött támogatásokat illetően. Ezeket az elhibázott lépéseket, amelyek csak eszkalálják a konfliktust, szerintük a “ háborúpárti baloldal ” is támogatja. Trump nyílt támogatását is többek között azzal indokolja Orbán Viktor, hogy megválasztása esetén Ukrajna elesik majd az amerikai segítségtől és a Putyin tárgyalóasztalhoz kényszerül.

Ukrajna vesztésre áll és mi fizetjük a számláját

A képen látható idézetet Orbán Viktor nyilatkozata 2023. 12. 13-án a Mandinernek

Az orosz-ukrán háború kapcsán kifejezetten negatívan nyilatkozott Trump. A humanitárius szempontok helyett az ország gazdasági előnyei felől közelítette meg a kérdést, és úgy fogalmazott, Biden “200 milliárd dollárt vagy még többet adott Ukrajnának.”, majd azt is megemlítette, hogy az amerikaiak fizetik mindenki számláját. Később azt is kifejtette, hogy “Ukrajna nem nyeri meg ezt a háborút”, mivel kifogynak az emberekből, katonákból és rengeteg embert vesztettek.

2023 decemberében a Mandinernek adott interjújában nagyon hasonlóan nyilatkozott a témában Orbán Viktor: úgy fogalmazott , “Ukrajna vesztésre áll”, mert “győzelemhez segítésének nyugati terve” nem működik. Néhány hónappal korábban pedig, egy uniós csúcstalálkozón adott interjújában elfogadhatatlannak minősítette, hogy az Európai Unió milliárdok befizetésére kötelezné a tagországokat, főleg úgy “hogy ezt az összeget Ukrajna kapná”, miközben az Európai Unió a csőd szélére került a pénzügyi időszak felére.

A narratíva alapján tehát a magyar emberek feje fölött döntenek a brüsszeli bürokraták, annak ellenére, hogy valójában a magyar kormány is megszavazta ezeket. A 2023-as Nemzeti Konzultáció , amit az elhíresült bombát ábrázoló plakátokkal hirdetett a kormány, a szankciók kérdéskörében is kikérte a választók véleményét. A magyarok olyan kijelentésekkel találkozhattak a kitöltés közben, mint például “Brüsszel még több pénzt akar Ukrajna támogatására” és “Brüsszel még több fegyvert küldene Ukrajnának”.

A szankciók elutasítása szorosan összefügg az Ukrajnának nyújtott fegyveres és pénzügyi támogatás elutasításával, amit a magyar kormány, Trump érveléséhez hasonlóan, leginkább az intézkedések eredménytelenségével próbál indokolni és azt hangsúlyozza, hogy a támogatásként eljuttatott pénz saját állampolgárait károsítja.

Harmadik világháború

A képen látható idézetet Orbán Viktor 2024. 05. 26-án megjelent, Patriótának adott interjújában szerepelt

A háborúk félelemkeltő hatását Trump a vitán elhangzott záróbeszédében tovább fokozta: azzal támadta ellenfelét, hogy Amerika csődöt mond és a háborúk soha nem fognak véget érni miatta. “A harmadik világháborúba fog minket sodorni, közelebb vagyunk a harmadik világháborúhoz, mint azt bárki el tudja képzelni. Nagyon-nagyon közel vagyunk a III. világháborúhoz, és ő [Biden] vezet minket oda.” – fogalmazott.

Az elnökjelölt kijelentésével szó szerint megegyező üzenet a Fidesz 2024-es választási kampányának központi eleme lett. A kormánypárti Megafon például több mint 40 millió forintért hirdette harmadik világháborút vizionáló videóit, amit az atomháború borzalmaival, fegyvergyárban dolgozó nőkkel és fronton harcoló magyar katonák képével tettek érzékletesebbé. A fenyegető jövőkép azonban nemcsak a kormányközeli megmondó emberek között terjedt, maga Orbán Viktor is többször utalást tett erre az eshetőségre, például 2024-es interjújában úgy fogalmazott, “benne vagyunk egy olyan folyamatban, amelyről 10 évvel talán úgy beszélnek majd, mint a harmadik világháború előeseményeiről”.

Címlapon: Donald Trump és Orbán Viktor találkozója 2022 augusztusában. Forrás: Orbán Viktor Facebook

Az amerikai elnökjelöltség és a magyar miniszterelnökség

A két vezető retorikájában fellelhető különbséget az eltérő politikai pozíciójuk és országuk egyedi adottságai okozzák. Míg Trump mindkét háborút (Ukrajna és Oroszország háborúja mellett a gázai háborút is) tematizálja, addig a magyar vezetés leginkább az ukrán-orosz konfliktusról beszél. Szomszédos országként a háború közelségével indokolja a gazdasági recessziót és a bevándorlók számának növekedését. Bár Amerika mindkét háborúban érintett, erősebb gazdaságuk és földrajzi távolságuk miatt ez kevésbé érzékeli az amerikai lakosság, ezért kerülhetett az amerikai elnökjelölt kommunikációjának fókuszába a bevándorlók kérdése.

Trump eredményekkel a háta mögött, ellenzéki pozícióból támadhatja a jelenlegi vezetést, Orbán Viktornak azonban ezeket a válságokra miniszterelnökként kell reagálnia, így hatalmi pozícióból kell megvédenie az eredményeket.

A magyar miniszterelnök Trumppal ellentétben nem a fennálló rendszernek kíván politikai alternatívát nyújtani, hiszen 2010 óta a rendszeren belülről politizál, így pozíciójából adódóan kormányzását el kell határolnia a tematizált problémáktól és külső ellenségekre van szüksége.

Mindkét vezetőnek számára kulcsfontosságú azonban a veszélyhelyzet érzésének fokozása választópolgáraikban. Orbán Viktornak 14 éve tartó hatalma megtartása és szavazótáborának mobilizálása, Trumpnak pedig novemberi megválasztása érdekében.