Megafon, Békemenet és a politikai reklámokra költött milliárdok – Ilyen volt a Lakmusz júniusa

Fülöp Zsófia

2024. július 3. 16:42


Ezt a cikket 2024 júliusában írtuk.
A benne lévő információk azóta elavulhattak.

A nyár első hónapjában feltártuk a Digitális Szuverenitás Központ tevékenységét, foglalkoztunk Rogán Antallal, Vitézy Dáviddal és Grúziával is.

Íme, a Top5 júniusi cikkünk:

5. helyezett: A Fidesz volt digitális igazgatójának cégei tűnnek fel a Megafon körül

A Dukász Magor résztulajdonában álló Digitális Szuverenitás Központ (DISZK) nagyon hasonló dolgokkal foglalkozik, mint a Megafon. A cég tavaly közel kétmilliárd forintos bevételt hozott össze, részben külföldre is értékesíti a szolgáltatásait.

Míg a Megafon évek óta nulla forintos árbevételt könyvel el, a DISZK pénzügyi beszámolóiban jól látható a hirtelen jött üzleti siker: 2023-ban közel kétmilliárd forintért értékesítette szolgáltatásait.

A vállalkozást a Fidesz korábbi digitális igazgatója, Dukász Magor alapította, aki korábban más cégével már nyert el kisebb összegű kormányzati kommunikációs megbízásokat. Amikor azonban a DISZK hatalmas bevételeinek forrásáról érdeklődtünk nála, nem volt hajlandó semmilyen részletet elárulni.

Ebben a cikkünkben azt mutattuk be, mit lehet tudni a Digitális Szuverenitás Központ tevékenységéről, és milyen személyi- és szervezeti összefonódásokat találtunk a DISZK és a Megafon között.

4. helyezett: „Soha ilyen drágán nem vásároltak még szavazatot” – Mennyit értek végül a politikai reklámokra költött milliárdok?

A választási kampányban több mint 2 milliárd forintot költött a kormányoldal közösségi médiás hirdetésekre, közel 500 millió forintot hamis, félrevezető állítások reklámozására. De milyen hatása volt mindennek? Felismerik-e egyáltalán az emberek, ha megafonos videót látnak?

A 2024-es választások előtt közel fél éven át követtük, elemeztük és ellenőriztük a közösségi médiában megjelenő politikai reklámokat. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a közösségimédia-hirdetések versenyét elsöprő fölénnyel nyerte a kormányoldal:

közel négyszer annyit költött (2,136 milliárd), mint az összes, egymással is versengő ellenzéki kihívója együttvéve (544 millió).

A kampány – és a hirdetésfigyelő projektünk – lezárulta után Molnár Csabával, a Political Capital kutatásvezetőjével és Polyák Gáborral, a Mérték Médialamező Műhely kutatójával beszélgetett Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője.

3. helyezett: A finisben már a lehető legnyíltabban szálltak be a fideszes mozgósításba a Megafon ismertebb arcai

A kampány végén több tucat fizetett hirdetésben buzdított a Fideszre való szavazásra Bohár Dániel, Trombitás Kristóf és a többi megafonos influenszer.

„Ha békét akarunk, akkor a Fidesz-KDNP-re kell szavaznunk. Mindannyiunknak.”

Ilyen és ehhez hasonló üzenetek hangzottak el a kormánypárti Megafon influenszereinek videóiban az önkormányzati és EP-választási kampány utolsó napjaiban. A nyíltan a Fidesz mellett kampányoló videókat a Megafon legalább 17 millió forintért fizetett hirdetésekben terjesztette a Facebookon.

A megafonos videókban gyakran előkerült a június 9.-i választás jelentősége is. Azonban tapasztalataink szerint a megafonosok a kampány korábbi szakaszaiban tartózkodtak attól, hogy nyíltan a Fideszre való szavazásra buzdítsanak. Inkább olyanokat mondtak, hogy el kell küldeni a „háborúpárti”, „balos” politikusokat, és „békepárti” képviselőket kell megválasztani az Európai Parlamentbe.

A kampányhajrára ehhez képest taktikát váltott a Megafon.

Cikkünkben a Meta hirdetéstárának adataira támaszkodva bemutattuk, hogy:

  • miként szálltak be a Fidesz mozgósításába a megafonosok,
  • és hogy eközben milyen hamis állításokat terjesztettek fizetett hirdetéseikben.

2. helyezett: Így szerepeltek a Megafon-képzés résztvevői a választáson

Korábban feltártuk, hogy a választások közel hetven fideszes és független jelöltje részt vett a kormánypárti influenszerképző tréningjein. Ez önmagában azonban nem volt elég a győzelemhez.

Ebben a táblázatban lehet böngészni, hogy a Megafon alumni csapatából ki milyen eredményt ért el végül a választáson.

Összességében a Megafon tréningjeit kijárt jelöltek közül az önkormányzati választásokon

  • a 42 egyéni választókörzetben indulóból 15-en,
  • a 10 polgármesterséget pályázó közül 4-en,
  • 7 egyéni listás jelöltből 5-en,
  • 7 vármegyei listán indulóból 6-an

tudtak mandátumot szerezni június 9-én. A fővárosi és a települési kompenzációs listáról indulók közül (összesen 3 fő) senki sem végzett befutó helyen.

1. helyezett: Mennyien lehettek a szombati Békemeneten?

Június 1-jén, szombaton rendezte meg a tizedik Békemenetet a Civil Összefogás Fórum. A résztvevők Orbán Viktor beszédét a margitszigeti nagyréten hallgatták végig, előtte a Lánchíd pesti hídfőjétől az idősebb Antall József rakparton, a Jászai Mari téren és a Margit hídon keresztül haladt a szigetre a menet.

A Pesti Srácok a Lakmusz által is többször használt mapchecking.com oldal segítségével erősített rá erre a becslésre, ők 420 és 500 ezer fő közé tették a békemenetelők számát.

Mivel a szervezők által bemondott számhoz a Pesti Srácok számítása áll a legközelebb, és ők jól dokumentálták a módszertant is, ebben a cikkben azt mutattuk be,

miért lehetünk egészen biztosak benne, hogy a Pesti Srácok 4-500 ezer fője nagyon távol áll a valóságtól.

A cikk második részében a rendelkezésre álló képi bizonyítékok alapján saját becslésünket is ismertettük.

Eszerint a Békemeneten résztvevők száma nem haladta meg a 100 ezer főt, a legvalószínűbb, hogy 50 és 80 ezer fő között lehetett.

Amit ajánlunk még:

Kisebb helyi lapoknál fokozott problémát jelenthet annak megállapítása, hogy melyik újság működik pártoktól függetlenül, és melyik áll valamilyen politikai erő befolyása alatt. Pécs példáján keresztül azt mutattuk be, mire érdemes figyelni egy információforrás hátterének ellenőrzésekor.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító miniszter évek óta kerüli a független sajtót és a szélesebb nyilvánosságot, de most a 444-nek hosszú interjút adott.

Rogán az interjúban két fontos tényállítást is tett, ezeket ellenőriztük, és arra jutottunk, hogy:

  • Nem tudjuk, hogy Rogán mi alapján állította, hogy a baloldali kormányok kommunikációs költései megegyeznek az Orbán-kormányok 2010 és 2018 közötti kommunikációs költéseivel, de az állítását a rendelkezésre álló részadatok biztosan nem igazolják: médiareklámokra az Orbán-kormányok 2010 és 2018 között átlagosan évente az inflációval kiigazítva is lényegesen többet költöttek, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok.
  • A második állítás éppen a Fidesz-kormányok alatt központosított kommunikációs közbeszerzési rendszer átláthatatlansága miatt nem ellenőrizhető, ezért azt mutatjuk be, miért nem lehet a NKOH 2015-2023 közötti összes tényleges költését pontosan kiszámolni.

Június elején életbe lépett az orosz mintára készült külföldiügynök-törvény Grúziában, a civileket és újságírókat folyamatos támadások érik. Egy grúz tényellenőrző oldal főszerkesztője mondta el a Lakmusznak, hogy nehezíti meg az életüket az új jogszabály.

Emellett arról is írtunk, hogy félszívvel állt be Vitézy mögé a fideszes közösségimédia-gépezet a kampány utolsó napjaiban: a kormányközeli médiára és a kormánypárt önkormányzati képviselő-jelöltjeire hagyták a feladatot, miközben a Fidesz felsővezetése és parlamenti politikusaik Szentkirályi visszalépéséről is alig emlékeztek meg a közösségi oldalukon.

Egyéb híreink:

Egy konferenciával zártuk le a választási projektünket: a Lakmusz, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Political Capital közös választási dezinformációval foglalkozó projektjének záró konferenciáján nemzetközi szakértők értékelték, hogy milyen szerepet játszhatott a választási eredményekben, hogy ismét tömegekhez juthattak el hamis vagy félrevezető információk a legnagyobb közösségimédia-platformokon.

A projekt záró riportja is megjelent, itt lehet elolvasni.

Végül egy örömhír: bővült a Lakmusz csapata! Júniusban csatlakozott hozzánk Pálos Máté, aki az elmúlt tíz évben dolgozott az Origónál, 2016 és 2021 között a Magyar Narancsnál, az utóbbi években a G7.hu gazdasági portálnál. Gyakornoki programunk lezárulta után pedig két korábbi gyakornokunk, Barczikai Fanni és Dezső Annamari is újságíróként erősíti a csapatunkat.

Korábbi toplistáink itt érhetők el.

A szerzőről

Fülöp Zsófia

Fülöp Zsófia

2023 májusától a Lakmusz újságírója, korábban 9 évig a Magyar Narancsnál dolgozott, főként egészségügyről, szociális ügyekről és marginalizált csoportokról írt. Az oxfordi Reuters Institute ösztöndíjasaként a romák médiareprezentációját kutatta.