Nemzetközi szakértők értékelték, milyen szerepet játszhatott a választási eredményekben, hogy ismét tömegekhez juthattak el hamis vagy félrevezető információk a legnagyobb közösségimédia-platformokon.

Az AI-alapú dezinformáció korábban nem látott méreteket öltött a tavaly őszi szlovákiai országgyűlési választási kampányban , és megjelent az ezt követő lengyelországi választások idején is. Ezért az európai közvélemény jelentős része joggal számíthatott arra, hogy deepfake videókkal és hangfelvételekkel igyekeznek majd befolyásolni a választási eredményeket az ebben érdekelt szereplők a 2024. júniusi EP-választásokat megelőző hónapokban, hetekben is.

A deepfake-özön ehhez képest, úgy tűnik, elmaradt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebben a választási kampányban ne jelent volna meg megint komoly kihívásként a dezinformáció, a választópolgárok hamis, megtévesztő, vagy szándékosan megosztó információkkal való módszeres elárasztása, főként az online térben.

Ebből a szempontból értékelték a mögöttünk álló EP-választási időszakot a Lakmusz, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Political Capital közös választási dezinformációval foglalkozó projektjének záró konferenciáján a téma nemzetközi szakértői:

Már a panelbeszélgetés elején egyetértés alakult ki abban, hogy

a 2019-es EP-választásokhoz képest sokkal többet tudunk a dezinformáció jelenségéről és működésmódjáról.

Arról azonban már némileg eltérő hangnemben beszéltek a résztvevők, hogy mennyit sikerült fejlődni a globális és uniós közvéleményben is egyértelműen fenyegetésként értékelt dezinformáció elleni küzdelemben.

Stump Krisztina kiemelte, hogy az EU az elmúlt években sokat tett azért, hogy együttműködésre bírja a legnagyobb online platformokat, és hogy azok tegyenek többet saját felületeiken a dezinformáció terjedése ellen. Az idei EP-választásoknak már úgy futottunk neki, hogy olyan nagy tech cégek, mint a Meta, a TikTok, a Google vagy a Microsoft a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (Digital Services Act) és a dezinformáció elleni gyakorlati kódex (Code of Practice on Disinformation) értelmében különböző kötelezettségeket vállaltak a dezinformáció visszaszorítására. (Hogy pontosan milyeneket, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)

A Közösségimédia-platformok és választási kampányok című panelbeszélgetés résztvevői, balról jobbra: Zöldi Blanka (moderátor), Paolo Cesarini, Stump Kirsztina, Michal Šenk. Fotó: Political Capital

A másik két résztvevő, Paolo Cesarini és Michal Šenk azonban figyelmeztettek, egyelőre még nehéz megítélni, hogy a platformok, akiknek komoly felelőssége volna a dezinformáció elleni küzdelemben, valójában meddig hajlandóak elmenni az ügy érdekében.

“Biztos, hogy van még hová fejlődni” – mondta Cesarini, idézve a Maldita nevű spanyol tényellenőrző portál frissen publikált tanulmányát , amely szerint a TikTok, a Meta, a Google és az X együttvéve

az esetek 45 százalékában semmit nem kezdett azokkal a platformjaikon terjedő tartalmakkal, amelyeket tényellenőrzők hamisnak, félrevezetőnek vagy kontextus nélkülinek jelöltek a választások előtt.

“De még ezzel együtt is tartózkodnék bármilyen verdikttől a platformok teljesítményét illetően” – mondta Cesarini, hozzátéve, még el kell telnie egy kis időnek ahhoz, hogy látszódjon, hogy mennyire működnek például a szabályozásba épített egyes gazdasági ösztönzők, szankciók. A DSA értelmében például a platformoknak akár a globális forgalmuk 6 százalékát kitevő pénzbírságot kell fizetniük, ha az Európai Bizottság úgy találja, megszegték a DSA-ban foglalt bármely kötelezettségüket.

Šenk pedig azt emelte ki, hogy a egyes platformcégek nagyon különböző mértékben fordítanak erőforrásokat a tartalomszabályozásra. Sok helyen az adott nyelvet nem beszélő, ráadásul súlyosan alulfizetett munkavállalók feladata lenne a moderáció, ez magyarázat lehet a Maldita elemzésében is látható rossz válaszadási arányra.

A cseh kutató egyébként moderátori felkérésre felsorolt néhány témát, amelyek az általa közelebbről figyelt közép-európai országokban (Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban) gyakran felbukkantak az EP-választási kampányban. Szerinte azonban a közép-európai témák nem voltak nagyon eltérőek attól, amivel más európai országok tényellenőrei is találkoztak. A szimpla felsorolás helyett ezért inkább ajánljuk az Elections24Check tényellenőrzési adatbázis böngészését, ahol egy több mint 40 európai tényellenőrző szervezetből álló koalíció gyűjtötte össze, milyen dezinformációs tartalmakkal foglalkoztak a kampányidőszak mögöttünk álló hónapjaiban olyan témákban, mint például a klímaváltozás, a háború, a migráció, az energiabiztonság vagy az Európai Unió intézményrendszere. Az együttműködésben Magyarországról a Lakmusz is részt vett .

A teljes panelbeszélgetés a konferencia többi előadásával, panelbeszélgetésével együtt a YouTube-on meghallgatható:

Címlapi fotó forrása: Political Capital