Szijjártó Péter azt mondta a Megafon rendezvényén, hogy „Magyarország talán az egyetlen olyan ország, ahol a Covid után többen dolgoztak, mint a Covid előtt”. Csakhogy ez nem igaz.

Szerző: Rehova Kata

Május 6-án a Megafon központ Millenárison tartott rendezvényen mondott beszédet Szijjártó Péter külügyminiszter.

Szijjártó Péter a megafonosok gyűrűjében. Kép forrása: Deák Dániel/Facebook

Szijjártó főként arról beszélt, hogy mekkora jelentőséggel bír majd a megafonosok „megfeszített internetes harca” a következő hetekben, de emellett méltatta többek között a magyar gazdaság teljesítményét is.

Többek között azt állította a külügyminiszter (a videón 8 perc 39 másodpercnél), hogy „Magyarország talán az egyetlen olyan ország, ahol a Covid után többen dolgoztak, mint a Covid előtt”.

Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala.

Szijjártó a növekvő foglalkoztatottságot az ország és az emberek olyan „heroikus teljesítményeként” értékelte, amit „több tízmilliárd euró oda nem adása mellett” értünk el, és amiről ritkán beszélünk, bár érdemes lenne.

De valóban Magyarország az egyetlen ország a világon, ahol többen dolgoztak a Covid után, mint a világjárvány előtt?

Az erre vonatkozó statisztikai adatokat megvizsgálva azt találtuk, hogy a külügyminiszter „ talán” határozószóval finomított állítása biztosan nem felel meg a valóságnak. Olyannyira nem, hogy egy kivételével az összes EU-s tagállamra igaz, hogy javult a foglalkoztatottság a járvány előtti szinthez képest.

Hogy Szijjártó pontosan mit ért Covid előtti és utáni időszakon, azt nem fejtette ki beszédében.

A járvány 2019 végén jelent meg Kínában, ugyanakkor gazdasági hatásai csak 2020-ban, a világjárvánnyá nyilvánítása után jelentkeztek. A járvány második hulláma 2020 végén kezdődött és egészen 2021 közepéig tartott, az aktív fertőzöttek száma Magyaroszágon csak 2021 második felére csökkent látványosan. A legtöbb magyarországi járványügyi korlátozást 2022 márciusában törölte el a kormány. Emiatt kézenfekvő a „Covid utáni” első évnek 2022-t tekinteni ebben a kontextusban, noha a vírus különböző variánsai a mai napig fertőznek világszerte.

Szijjártó állításának ellenőrzéséhez az Eurostat éves bontású foglalkoztatottsági statisztikáját vettük alapul, ami a 20 és 64 éves kor közötti népesség foglalkoztatottsági rátáját mutatja az egyes európai országokban.

Az adatokból kiderül, hogy Magyarországon valóban nőtt a foglalkoztatottság a Covid után, de ez semmiképpen nem nevezhető egyedi teljesítménynek.

A 2019-ben 77,6 százalékos magyar foglalkoztatottsági ráta a járvány évében is csak 0,1 százalékponttal csökkent, és már 2021-re növekedést produkált, 2022-ben pedig 80,2 százalékra emelkedett. Ugyanakkor Lettország kivételével az összes uniós tagállamra és az EU egészére is igaz, hogy 2022-ben („a járvány után”) magasabb volt a foglalkoztatottság, mint 2019-ben („a Covid előtt”).

Adatok forrása: Eurostat . A készítéshez használt program: Datawrapper.

Magyarországon a két időpont között 2,6 százalékponttal nőtt a foglalkoztatottsági ráta. Ez kedvezőbb adat, mint az 1,9 százalékos átlagos uniós növekedés, de messze nem kiemelkedő. Horvátország, Írország, Románia, Lengyelország, Málta és Görögország is többet javított a foglalkoztatottsági adatain a járvány előtti szinthez képest, mint Magyarország.

Címlapi kép forrása: Megafon Facebook-oldala.