A posztot a nemrég alakult ellenzéki párt, a Szocialisták és Demokraták politikusa tette közzé, de közben egy szót sem ejtett arról, hogy az átlagfogyasztó háztartások itthon csökkentett hatósági árat fizetnek a földgázért.

Szerzők: Neuberger Eszter – Totth Benedek

“Tudom, mindenki hülye, csak Magyarország helikopter” – ezzel a csattanóval zárja Szakács László a Szocialisták és Demokraták politikusa, az MSZP egykori országgyűlési képviselője 2023. szeptember 22-i Facebook-bejegyzését, amelyet szeptember 23-án újra megosztott. A bejegyzésben négy kelet-európai (Pozsony, Bukarest, Zágráb, Belgrád), és három nyugat-európai (Párizs, Berlin, Brüsszel) főváros lakossági gázárait hasonlítja össze a magyarországi árral.

Képernyőkép a posztról 2023. 10. 9-én.

A posztot cikkünk megjelenéséig több mint ezren megosztották. Nem véletlenül: a Szakács által közölt adatok első ránézésre valóban sokkolónak tűnnek. Ezek alapján ugyanis a magyarországi 747 forintos “lakossági gázár” toronymagasan vezeti a listát, a felsorolt hét főváros közül a rangsorban második berlini árat is jócskán meghaladja.

A posztban szereplő adatokat megvizsgálva a következőkre jutottunk:

• Az összehasonlításhoz használt adatok forrását ugyan a posztot közzétevő Szakács László nem árulta el nekünk, de okkal feltételezhető, hogy a táblázat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kimutatásait veszi figyelembe, amikor egyes európai fővárosok lakossági gázárait listázza.
• Ezeket azonban félrevezető módon hasonlítja össze a magyarországi árral: nem veszi figyelembe, hogy Magyarországon a havi 144 m3 átlagfogyasztás alatt fogyasztó háztartások csökkentett árat, az MVM-nél például köbméterenként 99,9 forintot fizetnek a gázért.
• Ezzel a csökkentett árral átlagfogyasztás alatt a magyar fogyasztóknak kell a legalacsonyabb árat fizetniük a gázért az EU 27 tagállama közül.
• Az ezen túl fizetendő köbméterenkénti “versenypiaci költségeket tükröző” ár európai uniós összehasonlításban viszont már valóban a legmagasabbak közé tartozik.

Lássuk tehát a részleteket.

A Szakács László bejegyzésében közölt 747 forintos köbméterenkénti “lakossági gázár” valójában a gáz versenypiaci költségeket tükröző ára, ami korábban valóban 747 ft/m3 volt, mi is ezzel az árral dolgoztunk egy korábbi cikkünkben . Ezt az árat azonban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2022 októberétől 22,002 Ft/MJ-ra ( megajoule: a gáz fűtőértékének kifejezésére használt mértékegység) emelte , ami a legnagyobb hazai energiaszolgáltatónak számító MVM-nél értékesített földgáz esetében 767 forint köbméterenkénti árat jelent. A kormány döntése értelmében jelenleg is ez az ár van érvényben, függetlenül a gáz világpiaci árának alakulásától.

Csakhogy egy bizonyos fogyasztási szint – évi 1729 m3, azaz havi 144 m3 – alatt a földgázra hatóságilag csökkentett (a kormány szóhasználatával “rezsicsökkentett”) ár van érvényben. Ez az ár a MEKH vonatkozó rendelete szerint jelenleg nettó 2,3 Ft/MJ, azaz bruttó 2,9 Ft/MJ. Szintén az MVM kínálatában egy köbméter gáz így “rezsicsökkentett” áron áfával együtt 99,9 forintba kerül.

Erről a hatóságilag csökkentett árról Szakács sehol sem tesz említést a posztjában, amivel így azt sugallja, hogy a magyar lakosság általánosan 747 forintot fizet egy köbméter földgázért.

Bár a forrásmegjelölés nélküli Facebook-bejegyzésből ez nem derül ki, a listában szereplő városokkal kapcsolatos adatokat valószínűleg a MEKH statisztikájából vették át. A hivatal ugyanis havi rendszerességgel állít össze olyan mindenki számára nyilvános elemzéseket, amelyekben európai fővárosok “átlagfogyasztó” háztartásainak rezsiköltségeit hasonlítják össze. Ezekben azonban a gázárakat eurocent/kWh-ban szerepeltetik, szemben Szakács posztjával, ahol forint/m3-ben vannak feltüntetve az árak. Mivel nem tudjuk, hogy a poszt összeállítói milyen euró-forint árfolyammal számolhattak az átváltásnál, a MEKH adatait és a táblázat adatait nem tudtuk megfeleltetni egymásnak.

Szakács posztjának közzétételekor a MEKH legfrissebb nemzetközi rezsiár-összehasonlítása 2023 júliusára vonatkozott . E szerint, de az eggyel frissebb augusztusi valamint a legfrissebb , szeptemberi statisztikák szerint is Budapesten voltak a legalacsonyabbak a lakossági gázárak.

A poszt összeállítójának, amennyiben a MEKH adataival dolgozott, lehetősége lett volna, hogy az ebből a statisztikából vett budapesti számokat vegye figyelembe, mégsem így tett.

Korábban a Hivatal összehasonlítása valóban nem nyújtott teljes képet a helyzetről: nem tükrözte ugyanis, hogy az átlagos fogyasztást túllépő budapesti fogyasztók a csökkentett árnál többet fizetnek.

A MEKH frissebb elemzéseiben azonban már igyekszik kezelni ezt a problémát. A helyzet árnyalására ugyanis a 2022. augusztusi jelentésétől kezdve kiegészíti a listát egy hipotetikus adattal, amely megmutatja, hogy mennyit fizetnek azok a lakossági fogyasztók, akik 20 százalékkal túllépik az átlagfogyasztást. Ebben az összevetésben Budapest továbbra is az olcsóbb városok közé tartozik, ám nem a legolcsóbb: Zágrábban és Belgrádban is alacsonyabbak az árak.

A hazai és európai gázárakat a MEKH vásárlóerő-paritáson is összehasonlítja, amely azt mutatja meg, hogy az adott országban jellemző gázár hogyan viszonyul az adott országban jellemző árszínvonalhoz. A júliusra vonatkozó jelentésben a belga főváros Brüsszel példáján például látszik, hogy míg euróban kifejezve a 17. legmagasabb a gáz ára a városban, ez az ár az ország általános árszínvonalához képest már Budapest után a második legolcsóbbnak számít.

A budapesti átlagfogyasztó lakosság azonban vásárlóerő-paritásos összehasonlításban is a legalacsonyabb áron fogyasztja a gázt az EU többi fővárosához képest. Csak a plusz húsz százalékos hipotetikus fogyasztói csoport esetében látszik némi elmozdulás.

Itt olcsóságban a már említett Zágrábon és Brüsszelen kívül Luxembourg, Pozsony, Belgrád és Tallin is elénk kerül.

Természetesen meg lehet vizsgálni azt is, hogy ha a MEKH jelentésében szereplő budapesti átlagfogyasztóknak a 767 Ft/m3-es “lakossági piaci árat” kellene fizetnie minden köbméter elfogyasztott gázért, hol állnak az összehasonlításban. A 767 forint/m 3összeget 379 forint/euró árfolyammal (az MNB júliusi euró/forint árfolyamadatainak átlaga) és köbméterenkénti 10,55 kilowattórás fűtőértékkel átváltva 21,35 eurocentes kilowattóránkénti árat kapunk, amivel Budapest a dobogó második helyére kerülne Stockholm és Amszterdam közé.

Ilyen gázszámlája azonban egyetlen magyar lakossági fogyasztónak sincsen.

Címlapon: Egy szlovák gázipari vállalat alkalmazottja gázszelepet ellenőriz a kelet-szlovákiai Nagykaposon. Fotó: Samuel Kubani/AFP

A rezsiköltségekkel és azon belül a gázárakkal kapcsolatos teljes képhez természetesen hozzátartozik az is, hogy a felsorolt fővárosokban milyen egyéb intézkedésekkel védik a lakossági fogyasztókat, például adócsökkentéssel, vagy egyszeri pénzbeli támogatással. Ezekről szakpolitikai elemzésekkel foglalkozó belga Brugel Intézet részletes és folyamatosan frissített összeállítást közöl a honlapján. Általánosságban annyi elmondható, hogy nem a kiskereskedelmi árak rögzítése az egyetlen eszköz, amellyel a kormányok megpróbálják kordában tartani az energiaárakat.

Szerettük volna, ha Szakács László reagál cikkünk állításaira, és megmutatja nekünk, milyen adatok alapján készült a posztjában látható összehasonlítás, ezért e-mailben kerestük a politikust.

Válaszából kiderült, hogy a posztban közölt összeállítás “nem a saját kreációnk, azt egy felháborodott szimpatizánsunk küldte”. A tartalmát ellenőrizve Szakácsék úgy találták, “a tényektől nem elrugaszkodott állításokat tartalmaz és jogos az illető felháborodása”, ezért meg is osztották a bejegyzést a politikus Facebook-oldalán.