Most akkor ki akadályozza, hogy 800 ezres fizetése legyen a tanároknak?
Ezt a cikket 2023
májusában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
A kormány közel 800 milliárd forintot fordítana a pedagógusok béremelésére, nagyrészt EU-s forrásból. Egyszer azt mondják, már minden akadály elhárult az uniós finanszírozás elől, máskor azt, hogy az ellenzék akadályozza a fizetésemelést. Megnéztük, mi van a hivatalos dokumentumokban.
Az elmúlt hetekben a diáktüntetések hatására ismét előtérbe került az a kérdés, mikor hívhatja le a kormány a pedagógusok béremelésére szánt uniós forrásokat.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára már május elején kijelentette, hogy „Magyarország az Európai Uniónak tett minden eredeti vállalását teljesítette, így már nincs akadálya az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek és annak, hogy a magyar pedagógus-béremelés megvalósuljon”.
A Fidesz viszont május 19-i közleményében azt írta, a baloldali politikusok akadályozzák, hogy Magyarország megkapja az uniós forrásokat, és a pedagógusok havi 800 ezer forintot kereshessenek.
A tanári béremelés és az EU-s források ügyét a Lakmuszon tavaly októberben vizsgáltuk. Akkor megállapítottuk, hogy a béremelésre szánt EU-s pénz nem kapcsolódik közvetlenül az úgynevezett jogállamisági mechanizmushoz vagy a magyar helyreállítási terv jóváhagyásához. (Mivel a béremelést nem a helyreállítási tervbe, hanem a kohéziós politika egyik operatív programjába, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszba írta bele a kormány. Az EFOP+-t pedig nem érinti a jogállamisági mechanizmus.)
Az EFOP+ pénzeinek lehívását októberben az akadályozta, hogy az Európai Bizottság még nem hagyta jóvá a programot, ahogy a többi magyar operatív programot sem.
Azóta változott a helyzet, decemberben elfogadták az operatív programokat. A jóváhagyás ellenére azonban a Bizottság azt állapította meg, hogy nem teljesül az összes feltétel, ami a kifizetések megindulásához szükséges lenne.
Az elérhető hivatalos dokumentumok szerint a béremelés uniós finanszírozásnak feltétele:
- a bírói függetlenséggel kapcsolatos problémák megoldása;
- illetve az, hogy a kormány megfelelő oktatási stratégiát fogadjon el, és hogy törvénybe foglalja a tanári fizetések emelésének kereteit.
Mekkora béremelésről van szó?
A tervezett pedagógus béremelés részleteiről a palyazat.gov.hu oldalra feltöltött, „Elfogadott EFOP Plusz” nevű dokumentumból lehet tájékozódni.
Az operatív programból kiderül, hogy az általános tanári béremelésre összesen 1,72 milliárd eurónyi uniós támogatást tervez lehívni a kormány. Ehhez jön még 55 millió euró a hátrányos helyzetű településeken tanító, vagy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok pluszjuttatásaira.
A nemzeti társfinanszírozással együtt a “pedagógus életpályamodell” költségei meghaladják a 2,1 milliárd eurót, ami egy nyilvános kormányzati prezentáció szerint 788,43 milliárd forintnak felel meg.
A béremelésnek legalább 140 ezer pedagógust kell érintenie, ezen felül legalább 20 ezer, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusra nézve vállalta a kormány, hogy a béremelés után a fizetésük 12,5 százalékkal magasabb lesz, mint az azonos képzettséggel és tapasztalattal rendelkező többi pedagógusé.
Köztes értékként 2023-ban a diplomás átlagbér 64,7 százalékát, 2024-ben 71,8 százalékát kell elérni a béremeléssel. Összehasonlításképp: a KSH adatai szerint a pedagógus átlagbér 2022-ben a diplomás átlagbér 59,6 százaléka volt.
Azt is vállalta a kormány, hogy a pályakezdők 2025-ös béremelése 10 százalékkal magasabb lesz, mint a többi pedagógusé.
Ezen felül a pedagógusképzésbe jelentkező, illetve a pályakezdőként elhelyezkedő hallgatók számának 2022-höz viszonyítva 5 százalékkal emelkednie kell a 2027-2029 közötti időszakra. Továbbá azon pedagógusok arányát, akik a pályakezdést követő harmadik évet követően is a pályán maradnak, a jelenlegi 55 százalékról 65 százalékra kell emelni.
A kifizetés első feltétele: igazságügyi reform
Az Európai Bizottság 2022. december 22-én jóváhagyta a magyar EFOP+ programot, azonban a jóváhagyásról szóló végrehajtási határozatba beleírták, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország nem teljesít több úgynevezett feljogosító feltételt. Amíg a feljogosító feltételek nem teljesülnek, a kifizetések sem indulhatnak meg azon programelemeknél, amelyek a nem teljesült feltételekhez kapcsolódnak.
Az egyik „horizontális”, azaz minden programelemet érintő feljogosító feltétel az EU Alapjogi Chartájának hatékony alkalmazását és végrehajtását várja el. Ez a Bizottság decemberi értékelése szerint nem teljesült Magyarországon, elsősorban a bírói függetlenséggel kapcsolatos hiányosságok miatt.
A Bizottság ugyanazokkal a kifogásokkal élt az operatív programok értékelésekor, mint a magyar helyreállítási tervnél, és ugyanazokat az elvárásokat fogalmazta meg a bírói függetlenség erősítéséről, amelyekről a helyreállítási terv „szupermérföldköveiről” szóló cikkünkben már írtunk.
A hiányosságok orvoslása érdekében többek közt elvárják az Országos Bírói Tanács jogköreinek megerősítését és a bírói függetlenség erősítését a Kúrián, illetve annak a lehetőségnek a megszüntetését, hogy a volt alkotmánybírók pályázat nélkül kúriai bíróvá válhassanak.
A magyar parlament május 3-án fogadta el a fenti problémákra reagáló igazságügyi törvénycsomagot, amit május 10-én ki is hirdettek a Magyar Közlönyben.
Előzőleg, április 27-én Varga Judit igazságügyi miniszter arról posztolt, hogy a jogérvényesülésért felelős uniós biztos (Didier Reynders) tájékoztatása alapján nyújtották be a törvénycsomagot, és hogy „sikerült teljesítenünk, amit vállaltunk”. Reynders azonban a nyilvánosság előtt csak arról számolt be április 24-én, hogy „jól haladtak” a technikai szintű tárgyalások a Bizottság és a magyar kormány között.
Maga a törvénycsomag június 1-jén lép hatályba, a kormány valószínűleg ekkor értesíti majd a Bizottságot, hogy sikerült teljesítenie a feljogosító feltételt. A hatályos pénzügyi szabályok szerint a Bizottságnak innentől számítva három hónapja lesz az értékelésre, és ha egyetért azzal, hogy a magyar törvénycsomag teljesíti a feljogosító feltételt, akkor ez az akadály elhárul az uniós források – és a pedagógus-béremelés – kifizetése elől.
A Bizottság véleményét egyelőre nem ismerjük, mindenesetre három magyar civil szervezet – a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet – közös értékelése szerint az elfogadott igazságügyi reform néhány uniós elvárást csak részben teljesít.
Érdemes megjegyezni, hogy a Bizottság végrehajtási határozata alapján az Alapjogi Chartára vonatkozó feljogosító feltételnek a homoszexualitás és a transzneműség „népszerűsítését, megjelenítését” korlátozó magyar „gyermekvédelmi törvény” is ellentmond, ez azonban a pedagógus-béremelést nem veszélyezteti.
A gyermekvédelmi törvényt a Bizottság nem általában, hanem csak bizonyos programelemekhez kapcsolódva kritizálta az EFOP+ programnál. Konkrétan azon projekteknél, amelyek „tanárok képzéséhez és gyermekvédelmi intézkedésekhez, például a szülők és a nevelőszülői hálózatokban dolgozók oktatásához és képzéséhez, illetve a mentális és pszichológiai támogató szolgáltatások nyújtásához” járulnak hozzá.
Második feltétel: oktatási és képzési stratégia
A horizontális feljogosító feltételek mellett léteznek „tematikus” feljogosító feltételek is. Ezek úgynevezett egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak, és a nem teljesítésük csak azoknál a programelemeknél blokkolja a kifizetéseket, amelyek az adott egyedi célkitűzéshez járulnak hozzá.
A Bizottság decemberi végrehajtási határozata szerint Magyarországon öt tematikus feljogosító feltétel nem teljesült, mert nem voltak érvényben megfelelő nemzeti szakpolitikai stratégiák
- a nemek közötti egyenlőségről,
- az oktatási és képzési rendszer minden szintjéről,
- a társadalmi befogadásról és a szegénység csökkentéséről,
- a romák befogadásáról,
- az egészségügyről és a tartós ápolás-gondozásról.
Már a magyar kormány is azt írta a nyilvánosságra hozott EFOP+ programban, hogy a fenti stratégiákra vonatkozó feljogosító feltételek nem teljesültek, a Bizottság csak „tudomásul vette” a kormány értékelését.
Az oktatási stratégiának tartalmaznia kell többek között a szegregációtól mentes oktatásra vonatkozó intézkedéseket és pályakövetési mechanizmusokat. Hogy ezen kívül még milyen elvárásokat támaszt az uniós jog a stratégiával kapcsolatban, azt ebben a dokumentumban foglaltuk össze.
Sem a nyilvánosságra hozott EFOP+ programból, sem a Bizottság végrehajtási határozatából nem derül ki, decemberben miért értékelték úgy, hogy a magyar oktatási szakpolitikai stratégiák nem teljesítik a feljogosító feltételt.
A Belügyminisztérium nem válaszolt a Lakmusznak arra a kérdésre, hogy jelenleg már teljesítettnek tekintik-e a feltételt, és hogy tájékoztatták-e erről a Bizottságot.
Az eljárási szabályok egyébként ugyanazok a tematikus feljogosító feltételeknél, mint a horizontálisaknál. Ha a kormány úgy ítéli meg, hogy az oktatási stratégia már megfelel a feltételnek, tájékoztatja erről a Bizottságot, a Bizottságnak pedig három hónapja van az értékelésre.
Harmadik feltétel: megvalósulás
A feljogosító feltételek teljesítése mellett a béremelés uniós finanszírozásához szükséges az is, hogy a béremelés úgy valósuljon meg, ahogy az az elfogadott EFOP+ programban szerepel, tehát hogy a kormány tényleg arra költse a pénzt, amire kapta.
A második, 172 millió eurós részlet pedig akkor érkezhet meg, ha a béremelés után a pedagógusok átlagbére 2023. január 1-től visszamenőlegesen eléri a diplomás átlagbér 64,7 százalékát.
A későbbi kifizetéseket további feltételekhez köti a Bizottság, ezek például a pedagógusbérek és a diplomás átlagbér arányára vonatkoznak, illetve arra, hogy nőjön a tartósan pályán maradó pedagógusok aránya. Az is lényeges, hogy 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben legalább 140 ezer pedagógust érintsen a béremelés. Ha nem így lesz, a kapott összeget arányosan csökkenteni kell.
És hogy jön ehhez a státusztörvény?
A két pedagógus szakszervezet, a PSZ és a PDSZ közös közleményében felvetette, hogy a kormány által jelenleg előkészített pedagógus státusztörvény bevezetése is veszélyeztetheti a béremelésre szánt uniós források megérkezését.
A szakszervezetek szerint erre az EFOP+ úgynevezett monitoring bizottságának április 26-i alakuló ülésén az Európai Bizottság egy tisztviselője is figyelmeztette a kormányt. A monitoring bizottság alakuló üléséről jegyzőkönyvet még nem tettek közzé, sőt Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja arról tájékoztatta a Lakmuszt, hogy még a jegyzőkönyv tervezetét sem kapták meg.
Az Európai Bizottság kérdésünkre nem kívánta kommentálni a státusztörvény tervezetét.
Az EFOP+ programban valóban szerepel egy olyan kitétel, hogy
„a kormány és a parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében konszenzusra törekedve kerülhet sor”.
Azonban a „Bizottság általi megtérítésre jogosító teljesítendő feltételek/elérendő eredmények” részben ez a vállalás ebben a formában már nem jelenik meg, csak az, hogy a béremelésről szóló törvényi szabályozást kell „a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel érdemi párbeszédet folytatva” előkészíteni.
A szakszervezetek arra is utaltak, hogy a státusztörvény azért veszélyezteti az uniós pénzeket, mert kevésbé vonzó lesz tőle a pedagóguspálya, és ezért nem fogja elérni a 140 ezret a béremelésben részesülő pedagógusok száma.
Ha ez megtörténne, akkor a béremelésre szánt forrásokat arányosan csökkentené a Bizottság, de a teljes kerettől önmagában a 140 ezres létszámtól való elmaradás miatt nem esne el Magyarország.
(Nyitókép: Németh Dániel/444)
A szerzőről

Teczár Szilárd
2025 márciusától a Lakmusz főszerkesztője. 2022 októberében csatlakozott a Lakmuszhoz, előtte 10 évig a Magyar Narancs újságírója volt. A European University Institute Global Executive Master programjának hallgatója.