Ugyanennyire igaz lenne az is, hogy a magyar tervnél csak három kapott rosszabb értékelést az Európai Bizottságtól. A pénz kifizetését ráadásul Magyarország esetében feltételekhez kötötték.

Az Európai Bizottság november 30-án elfogadásra javasolta Magyarország 5,8 milliárd eurós helyreállítási tervét – másfél évvel a benyújtása után, a 27 tagállami terv közül utolsóként. Ugyanezen a napon a Bizottság arról is döntött, hogy fenntartja korábbi javaslatát, amely a hétéves uniós költségvetésből Magyarországra jutó kohéziós pénzek egy részének, körülbelül 7,5 milliárd eurónak a befagyasztását irányozta elő jogállamisági és korrupciós problémák miatt.

A 27 uniós tagállam EU-s nagykövetei december 12-én állapodtak meg arról, hogy elfogadják a Bizottság javaslatát a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról, a kohéziós pénzekből felfüggesztett összeget pedig 6,3 milliárd euróra csökkentették. A végső döntést az EU Tanácsa úgynevezett írásbeli eljárással hozza meg.

A magyar kormány a két fejlemény közül a helyreállítási terv pozitív értékelését hangsúlyozta ki. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a bizottsági bejelentés napján, november 30-án tartott sajtótájékoztatóján azt állította, hogy „a magyar nemzeti terv a Bizottság értékelése szerint a legkiválóbbak között van”.

Orbán Viktor miniszterelnök december 2-i rádióinterjújában szintén úgy állította be a bizottsági értékelést, mint ami szerint a magyar terv „a kiválóak közé tartozik Európában”.

Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-poszttal erősített rá a kormányzati narratívára, bejegyzése szerint „az Európai Bizottság elfogadásra ajánlja és a legkiválóbbak közé sorolja a magyar nemzeti újjáépítési tervet”.

Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt az MTI-nek, hogy a Bizottság „lényegében jeles osztályzattal látta el” a magyar helyreállítási tervet, és hogy „vannak olyan kategóriák, amelyekben a legjobb öt között vannak a magyar programok”.

Vizsgálatunk alapján ezek a kormányzati állítások formailag igazak, de félrevezetőek.

Valójában ugyanennyire igaz állítás lenne az is, hogy a magyar tervnél csak három kapott rosszabb értékelést a Bizottságtól.

Egysíkú értékelés

A helyreállítási alap az EU „rendes” hétéves költségvetésétől elkülönülő pénzeszköz, amelyet kifejezetten a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására hoztak létre 2020 végén. Magyarországnak 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és legfeljebb 9,7 milliárd euró kedvezményes hitel jár belőle. Mielőtt hozzájuthatnának a pénzhez, a tagállamoknak el kell fogadtatniuk egy tervet arról, hogyan tervezik elkölteni az alap rájuk eső részét.

A magyar kormány a vissza nem térítendő támogatási részre 2021. május 12-én adta be a helyreállítási tervét, de az Európai Bizottság csak több mint másfél év elteltével, a 27 tagállami terv közül utolsóként javasolta elfogadásra. Azért volt fontos, hogy a Bizottság még az idén elvégezze az értékelést, a Tanács pedig rábólintson a javaslatra, mert ha december 31-ig nem született volna meg a tanácsi döntés, akkor végleg elveszítettük volna a támogatás nagyobbik részét, 4,6 milliárd eurót.

A Bizottság az alábbi 11 szempont alapján értékelte a 27 nemzeti helyreállítási tervet:

Navracsics Tibor november 30-i sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar helyreállítási terv „egyetlen kategória kivételével a legmagasabb osztályzatot kapta”. Ez valóban így van, a bizottsági javaslathoz mellékelt „szolgálati munkadokumentum” szerint a magyar terv a 11-ből 10 kategóriában „A” minősítést kapott, és csak a költségek megindoklására kapott „B”-t.

Ez azonban egyáltalán nem számít kiemelkedő értékelésnek. Mint arra Darvas Zsolt közgazdász, a Bruegel Intézet kutatója az Európai Parlament előtt 2021. október 25-én tartott előadásában rámutatott, a Bizottság majdnem az összes nemzeti helyreállítási tervre ugyanolyan értékelést adott.

Darvas előadásában 22 terv értékelése szerepelt, a Bizottság a magyar mellett azóta a lengyel, a bolgár, a svéd és a holland tervet is jóváhagyta, így ezekkel kiegészítettük a táblázatot.

Csak három terv szerepelt ennél rosszabbul: Belgium és Észtország a költségek indoklása mellett a koherenciára is B-t kapott, Csehország pedig ezen felül még a mérföldkövek és a célok megfelelőségére is.

„Véleményem szerint ezek az értékelések nem hordoznak érdemi információt” – írta a Lakmusz megkeresésére Darvas Zsolt. Hozzátette, hogy „a költségek indoklásakor Olaszország esetében a Bizottság három bekezdésen át sorolja a hiányosságokat, míg például az osztrák tervvel kapcsolatban alig említ valamit, így a két terv eltérő minőségű, mégis ugyanolyan minősítést kaptak a Bizottságtól”.

Az egysíkú értékelést egyébként már a helyreállítási alapról szóló jogszabály előrevetítette. E szerint a Bizottság eleve nem javasolhatott elfogadásra olyan tervet, amely bármelyik kritériumnál „C” értékelést kapott, a 11-ből hat szempontnál (országspecifikus ajánlások, növekedés és munkahelyek, DNSH-elv, zöld cél, digitális cél, kontrollrendszerek) pedig kötelező volt az A értékelés ahhoz, hogy a terv átmenjen a bizottsági szűrőn.

Szupermérföldkövek

A tervek között a tekintben valamivel nagyobb a különbség, hogy mekkora mértékben járulnak hozzá a zöld és a digitális átálláshoz. A minimális elvárás itt az volt, hogy az elkölteni tervezett pénz legalább 37 százaléka támogassa az éghajlat-politikai célkitűzéseket, 20 százaléka pedig a digitalizációt. Ezt minden terv teljesítette, ezért a Bizottság a zöld és digitális kritériumokra mindenhol A minősítést adott, de számszerűsítette is azt.

A magyar terv az 5,8 milliárd euró 48,1 százalékát fordítja a klímaváltozás elleni küzdelmet támogató intézkedésekre, 29,8 százalékát pedig digitalizációra. Ezzel Magyarország mindkét kategóriában a tagországok felső harmadához tartozik, a zöld célkitűzésnél a nyolcadik, a digitálisnál a hatodik legmagasabb ráfordítási arányt érte el.

Egyik listán sincs azonban a legjobb ötben a magyar terv, így ha Varga Mihály erre gondolt, amikor azt mondta, hogy egyes kategóriákban a legjobb öt között vannak a magyar programok, akkor tévedett. (Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumtól, pontosan hogyan kell érteni a miniszter nyilatkozatát, de nem válaszoltak a megkeresésünkre.)

Darvas Zsolt rámutatott arra is, hogy egy nagyon fontos szempontból viszont rosszabbra értékelte a magyar tervet a Bizottság, mint a többit. A terv elfogadásáról szóló sajtóközleményben is úgy fogalmaztak, hogy a Bizottság „a szükséges mérföldkövek teljes körű és hatékony végrehajtásának függvényében” hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet.

Hasonló feltételt korábban csak Lengyelország esetében állítottak, de ott is jóval kevesebb „szupermérföldkőről” volt szó.

A Bizottság gyűjtőoldala szerint az EU-s országok többsége, 21 tagállam már kapott valamennyi pénzt a helyreállítási alapból, vagy előfinanszírozás, vagy rendes kifizetés keretében.

(Címlapkép forrása: MTI/Kovács Anikó)