Ki nem támogatta a katát 10 évvel ezelőtt?
Ezt a cikket 2022
júliusában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Kormánypárti megmondóemberek azzal támadják az ellenzéket, hogy annak idején nem támogatták a kata bevezetését. Az MSZP-sek valóban többnyire nemmel voksoltak, Karácsony Gergely tartózkodott, de több vezető kormánypárti politikus sem szavazott: például Szijjártó Péter, Varga Mihály és Kósa Lajos.
Hétfőn terjesztette be a kormány a kata szabályát módosító törvényjavaslatát, amit rendkívüli sürgős eljárásban már kedden meg is szavaztak (magáról a törvényjavaslatról, illetve arról, hogy kiket érint hátrányosan, itt lehet bővebben olvasni).
Kedd délelőttre spontán demonstráció szerveződött a Kossuth térre a tervezett módosítás elleni tiltakozásként, az Országház előtt gyülekező tömeg később lezárta a Margit-, később pedig részben az Erzsébet hidat is.
Több ellenzéki politikus is támogatását fejezte ki a tüntetés céljaival kapcsolatban, sokan közülük a demonstráción is részt vettek. Az erről szóló Facebook-posztok alatt azonban kormánypárti politikusok és influenszerek hívják fel a figyelmet: 2012-ben, amikor eredeti formájában szavaztak a képviselők a kata bevezetéséről, több – most éppen a módosítás ellen tiltakozó – politikus sem támogatta az új adóformát.
A KNDP-s Nacsa Lőrinc például Karácsony Gergely főpolgármester posztja alatt kommentelt:
A megafonos Deák Dániel pedig Szabó Tímeát találta meg:
Deák egy saját posztja alatt külön kiemelte az ellenzéki képviselők 10 évvel ezelőtti szavazatait, amit egyébként a BalFakeNews Facebook-oldal is átvett:
Az ellenzéki politikusok közül Karácsony Gergely és Szabó Tímea valóban tartózkodott a szavazáson, de a kormánypárti politikusok között is többen voltak, akik nem szavaztak: például Kósa Lajos, Varga Mihály és Szijjártó Péter.
Pontosan kik, hogyan szavaztak?
A Parlament.hu-n megtalálhatóak A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról címet viselő törvényjavaslatról 2012. október elsején tartott szavazás adatai.
Ebből kiderül, hogy a törvényt 236 igen és 32 nem szavazattal, 54 tartózkodás mellett fogadták el.
- A Fidesz és a KDNP képviselői (nem nagy meglepetésre) főként igennel szavaztak, bár köztük is voltak néhányan, akik nem szavaztak. A Fidesz soraiból így tett például Kósa Lajos, Varga Mihály, Szijjártó Péter és Lezsák Sándor, de Harrach Péter, a KDNP akkori frakcióvezetője, és a szintén KDNP-s Latorczai János, az Országgyűlés egyik alelnöke sem szavazott.
- Az MSZP országgyűlési képviselői többnyire nemmel szavaztak – bár néhányan közülük is a nem szavazás mellett döntöttek, mint például Botka László, Kiss Péter, Mesterházy Attila, vagy éppen nyakó István.
- A Jobbik frakciója a tartózkodás mellett döntött, csak néhányan nem szavaztak, így például Mirkóczki Ádám és Pörzse Sándor.
- Az LMP szintén a tartózkodást választotta, a jelenlévő képviselőik közül csak Mile Lajos és Osztolykán Ágnes nem szavazott. Karácsony Gergely és Szabó Tímea is a tartózkodás mellett döntött.
- A független képviselők közül az MSZP-ből korábban kivált Gyurcsány Ferenc nem szavazott, míg a később vele a DK-ba tartó Vadai Ágnes és Varju László is tartózkodott.
Összességében tehát 2012-ben az ellenzéki pártok frakciói vagy nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak, vagy nem szavaztak a kata bevezetéséről.
Címlapi kép: Németh Dániel. A kata módosítás elleni tiltakozásul lezárták a Margit hidat 2022. július 12-én.
Jelezték, hogy problémás
Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy az ellenzéki képviselők már akkor is felhívták a figyelmet arra, hogy az új adónemmel lesznek problémák. A szocialista Tóth Csaba például a törvényjavaslat záróvitáján úgy fogalmazott:
“Mi minden olyan javaslattal, amelynek célja a vállalkozások helyzetének javítása, egyetértünk. Minden olyan javaslattal, amely valós megoldást kínál, egyetértünk. A látszatmegoldások azonban nem nyújtanak érdemi segítséget a kisvállalkozóknak.”
A jobbikos Volner János pedig azt emelte ki, hogy a kata “nem az elsődleges jövedelemtermeléssel foglalkozó ipart, mezőgazdaságot, kutatás-fejlesztést, hanem azokat a szolgáltató és kereskedelmi munkahelyeket kedvezményezi, amelyekre szükség van a gazdaságban, amelyek munkája valóban adóbevételt teremt, de ami önmagában nem képes arra, hogy a magyar foglalkoztatást növelje, és természetesen arra sem képes, hogy Magyarország számára külső jövedelmeket vonjon be a gazdaság vérkeringésébe.”
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erre azt válaszolta: “a kisvállalati adó választható. Tehát egy vállalkozási szabadságot bővítő javaslat fekszik ma a Ház előtt.”
A szerzőről
Diószegi-Horváth Nóra
Ajánlott cikkeink

A magyar kormány ukrán vendégmunkások tömegeivel riogat, miközben azok már inkább továbbállnak Nyugatra

Miért keresnek a magyar nők évi 1,5 millió forinttal kevesebbet, mint a férfiak?
