Ha megszavazzák, jóval kevesebbet tudhatunk meg képviselőink és családtagjaik vagyoni helyzetéről, mint a jelenlegi, korántsem tökéletes rendszerben.

“Bevezetjük Magyarországon az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét, amely lényegében megegyezik a német szabályokkal is.”

– jelentette be Facebook-oldalán szerda reggel Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A bejegyzésben később azt állította, a magyar jogba “szóról-szóra” ugyanazokat a szabályokat építik be, amiket az EP-ben, illetve Németországban használnak, hogy “legalább ezen a területen” elkerüljék a nemzetközi vitákat.

A bejelentésről született sajtóhírek már kiemelték, hogy a Kocsis által benyújtott törvényjavaslat elfogadása komoly lazítást jelent az eddigi szabályozáshoz képest. A képviselőknek

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, valóban “szóról-szóra” megegyezik-e az Európai Parlament képviselőire vonatkozó, a kormánymédiában áprilisban még “a korrupció melegágyának” nevezett vagyonbevallási szabályokkal a magyar javaslat, és hogy viszonyul mindehhez a német szabályozás.

Árnyalatnyi különbségek

A bevezetni kívánt magyar képviselői vagyonnyilatkozati sablont a törvényjavaslat 17. oldalától olvasható 1. mellékletben találjuk.

Ez pedig az Európai Parlamentben használatos nyilatkozat formanyomtatványa, Járóka Lívia fideszes EP-képviselő példáján.

A két dokumentum még a formázást tekintve is nagyon hasonló, és bár a tartalmuk szinte azonos, Kocsis abban enyhén túlzott, hogy a követelmények szóról szóra egyeznek.

A német szabályozást épp most szigorították

A német rendszer, Kocsis állításának megfelelően, annyiban valóban hasonló az uniós átláthatósági szabályokhoz, hogy kevésbé a képviselők vagyonára, mint inkább a képviselői munka mellett betöltött tisztségeire és a parlamenti munkával párhuzamosan végzett gazdasági tevékenységeire kíváncsi.

A képviselői törvény (Abgeordnetengesetz) szerint a képviselők kötelesek tájékoztatni a német törvényhozás, a Bundestag elnökét a parlamenti tisztségük mellett

A törvényen azonban épp tavaly, 2021 októberében szigorítottak, egy maszkbeszerzéssel kapcsolatos, a keresztény-konzervatív CDU és CSU pártok politikusait érintő korrupciós botrány következményeképp.

A szigorítás értelmében a képviselőknek már nem sávosan, hanem a jövedelem pontos összegét megadva kell bevallaniuk, ha a képviselői mellett végzett munkából több mint havi 1000 vagy évi 3000 euró jövedelmük keletkezik. 200 eurós érték felett pedig bevalláskötelesek a képviselőknek adott nem pénzbeli juttatások, ajándékok is.

2021-es újítás még, hogy cégtulajdon részüket nem csak 25, hanem már 5 százalékos részesedés felett is be kell jelenteniük. Tilos továbbá pénzt vagy más javadalmazást elfogadniuk lobbitevékenységért, tanácsadásért, vagy parlamenti munkájukkal kapcsolatos szerepléseikért, előadásaikért. Adományokat sem kaphatnak.

A fentiekről a mandátumuk felvételétől számított három hónapon belül kell számot adniuk a Bundestag tagjainak, a bevallások pedig itt lennének elérhetők. A 2021. októberi törvénymódisítás hatályba lépése óta azonban “még nem tisztázódott véglegesen az egyes bejelentési és közzétételi kötelezettségek köre”, ezért a friss bevallások feltöltése “elhúzódhat egy ideig” – közlik magyarázatképpen a linkelt tájékoztató oldalon.

A régióban nem volt kiemelkedően szigorú

A magyar kormány évek óta azzal védekezett a politikai korrupcióval kapcsolatos nemzetközi kritikákra, hogy a magyar képviselőkre vonatkoznak Európa egyik legszigorúbb vagyonnyilatkozati, összeférhetetlenségi szabályai. Orbán Viktor is erről beszélt 2018-ban, a Sargentini-jelentés nyilvános vitája után tartott sajtókonferencián.

Régiós összehasonlításban azonban nem kiemelkedően szigorú a magyar rendszer. A TrasparenCEE 2017-ben készített összehasonlító elemzése alapján a jelenleg is érvényes magyar vagyonnyilatkozati rendszer csak annyiban szigorúbb a régió 19 másik országában használthoz képest, hogy a képviselőknek a politikai pártoktól kapott jövedelmükről és a birtokukban lévő műkincsekről, műgyűjteményekről is számot kell adniuk.

Azokat a követelményeket, amelyeket az új javaslat alapján elengedni készül a kormány, a legtöbb régiós országban most is alkalmazzák a képviselőkkel szemben. Családtagjairól jelenleg egyedül Csehországban nem szükséges semmilyen adatot megadni a képviselőknek. Az ingatlanvagyon bevallása pedig mindenütt kötelező.

Magyarországon működő korrupcióellenes szervezetek, mint a K-Monitor vagy a Transparency International már több javaslatot tettek a vagyonnyilatkozati rendszer hatékonyabbá tételére: a gépi kitöltés kötelezővé tételén és a bevallás körüli mulasztások, vétségek szigorúbb büntetésén túl további adatok nyilvánosságra hozatalát szorgalmazták. Ehelyett az új szabályozás most épp a másik irányba, kevesebb információ közlése felé mozdulhat el.

Címlapi kép: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetõje napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás