Valóban az Európai Parlament laza vagyonnyilatkozati szabályzatát másolja Kocsis Máté törvényjavaslata
2022. június 27. 14:01
Ezt a cikket 2022
júniusában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Ha megszavazzák, jóval kevesebbet tudhatunk meg képviselőink és családtagjaik vagyoni helyzetéről, mint a jelenlegi, korántsem tökéletes rendszerben.
“Bevezetjük Magyarországon az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét, amely lényegében megegyezik a német szabályokkal is.”
– jelentette be Facebook-oldalán szerda reggel Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A bejegyzésben később azt állította, a magyar jogba “szóról-szóra” ugyanazokat a szabályokat építik be, amiket az EP-ben, illetve Németországban használnak, hogy “legalább ezen a területen” elkerüljék a nemzetközi vitákat.
A bejelentésről született sajtóhírek már kiemelték, hogy a Kocsis által benyújtott törvényjavaslat elfogadása komoly lazítást jelent az eddigi szabályozáshoz képest. A képviselőknek
- nem kéne konkrét összeget feltüntetni a jövedelmük bevallásakor, elég lenne a jövedelmi sávot megadniuk,
- nem kéne nyilvánosságra hozniuk, milyen ingatlanok tulajdonosai,
- és a családtagjaik vagyonbevallását sem lenne kötelező leadniuk többé.
Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, valóban “szóról-szóra” megegyezik-e az Európai Parlament képviselőire vonatkozó, a kormánymédiában áprilisban még “a korrupció melegágyának” nevezett vagyonbevallási szabályokkal a magyar javaslat, és hogy viszonyul mindehhez a német szabályozás.
Árnyalatnyi különbségek
A bevezetni kívánt magyar képviselői vagyonnyilatkozati sablont a törvényjavaslat 17. oldalától olvasható 1. mellékletben találjuk.
Ez pedig az Európai Parlamentben használatos nyilatkozat formanyomtatványa, Járóka Lívia fideszes EP-képviselő példáján.
A két dokumentum még a formázást tekintve is nagyon hasonló, és bár a tartalmuk szinte azonos, Kocsis abban enyhén túlzott, hogy a követelmények szóról szóra egyeznek.
- Mind a magyar, mind az EU-s képviselőknek kell nyilatkozniuk arról, hogy a mandátumuk felvétele előtti három évben milyen foglalkozást végeztek. A magyar szabály külön kiemeli, hogy az állami, önkormányzati és gazdasági tisztségről is nyilatkozni kell, és arról is, ha bármilyen egyéb szervezetben tagságot vállalt – EU-szinten ezzel szemben csak azokat a szervezeteket kell feltüntetni, ahol testületi vagy bizottsági tag volt. (Az alábbi szövegrészleteken a magyar törvényjavaslat, alatta pedig az EU-s szabályozás látható.)
- Az EP-képviselőnek azt kell bevallania, ha mandátuma van egy másik parlamentben. Ez a pont a magyar szabályozásban nem szerepel, az Országgyűlési törvény (Ogytv.) szerint ugyanis a képviselői mandátummal összeférhetetlen “minden más állami tisztség”.
- A harmadik különbség a két szöveg között, hogy a mandátuma mellett betöltött tisztségek közül a magyar parlamenti képviselőnek elég a gazdasági területre koncentrálnia, a gazdasági társaságokban meglévő érdekeltségei mellett bevallva azt is, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban áll valakivel. Az uniós szabályozás ezzel szemben azt is elvárja, hogy a képviselők nem kormányzati szervezetekben, egyesületekben vagy más, jogszabályban létrehozott szervek testületeiben vagy bizottságaiban vállalt tagságukról is nyilatkozzanak. (Az alábbi szövegrészleteken a magyar törvényjavaslat, alatta pedig az EU-s szabályozás látható.)
A német szabályozást épp most szigorították
A német rendszer, Kocsis állításának megfelelően, annyiban valóban hasonló az uniós átláthatósági szabályokhoz, hogy kevésbé a képviselők vagyonára, mint inkább a képviselői munka mellett betöltött tisztségeire és a parlamenti munkával párhuzamosan végzett gazdasági tevékenységeire kíváncsi.
A képviselői törvény (Abgeordnetengesetz) szerint a képviselők kötelesek tájékoztatni a német törvényhozás, a Bundestag elnökét a parlamenti tisztségük mellett
- cégek vagy intézmények számára végzett (fizetett) munkájukról,
- gazdasági társaságokban meglévő tulajdonrészükről,
- klubokban, egyesületekben, alapítványokban betöltött tisztségeikről.
A törvényen azonban épp tavaly, 2021 októberében szigorítottak, egy maszkbeszerzéssel kapcsolatos, a keresztény-konzervatív CDU és CSU pártok politikusait érintő korrupciós botrány következményeképp.
A szigorítás értelmében a képviselőknek már nem sávosan, hanem a jövedelem pontos összegét megadva kell bevallaniuk, ha a képviselői mellett végzett munkából több mint havi 1000 vagy évi 3000 euró jövedelmük keletkezik. 200 eurós érték felett pedig bevalláskötelesek a képviselőknek adott nem pénzbeli juttatások, ajándékok is.
2021-es újítás még, hogy cégtulajdon részüket nem csak 25, hanem már 5 százalékos részesedés felett is be kell jelenteniük. Tilos továbbá pénzt vagy más javadalmazást elfogadniuk lobbitevékenységért, tanácsadásért, vagy parlamenti munkájukkal kapcsolatos szerepléseikért, előadásaikért. Adományokat sem kaphatnak.
A fentiekről a mandátumuk felvételétől számított három hónapon belül kell számot adniuk a Bundestag tagjainak, a bevallások pedig itt lennének elérhetők. A 2021. októberi törvénymódisítás hatályba lépése óta azonban “még nem tisztázódott véglegesen az egyes bejelentési és közzétételi kötelezettségek köre”, ezért a friss bevallások feltöltése “elhúzódhat egy ideig” – közlik magyarázatképpen a linkelt tájékoztató oldalon.
A régióban nem volt kiemelkedően szigorú
A magyar kormány évek óta azzal védekezett a politikai korrupcióval kapcsolatos nemzetközi kritikákra, hogy a magyar képviselőkre vonatkoznak Európa egyik legszigorúbb vagyonnyilatkozati, összeférhetetlenségi szabályai. Orbán Viktor is erről beszélt 2018-ban, a Sargentini-jelentés nyilvános vitája után tartott sajtókonferencián.
Régiós összehasonlításban azonban nem kiemelkedően szigorú a magyar rendszer. A TrasparenCEE 2017-ben készített összehasonlító elemzése alapján a jelenleg is érvényes magyar vagyonnyilatkozati rendszer csak annyiban szigorúbb a régió 19 másik országában használthoz képest, hogy a képviselőknek a politikai pártoktól kapott jövedelmükről és a birtokukban lévő műkincsekről, műgyűjteményekről is számot kell adniuk.
Azokat a követelményeket, amelyeket az új javaslat alapján elengedni készül a kormány, a legtöbb régiós országban most is alkalmazzák a képviselőkkel szemben. Családtagjairól jelenleg egyedül Csehországban nem szükséges semmilyen adatot megadni a képviselőknek. Az ingatlanvagyon bevallása pedig mindenütt kötelező.
Magyarországon működő korrupcióellenes szervezetek, mint a K-Monitor vagy a Transparency International már több javaslatot tettek a vagyonnyilatkozati rendszer hatékonyabbá tételére: a gépi kitöltés kötelezővé tételén és a bevallás körüli mulasztások, vétségek szigorúbb büntetésén túl további adatok nyilvánosságra hozatalát szorgalmazták. Ehelyett az új szabályozás most épp a másik irányba, kevesebb információ közlése felé mozdulhat el.
Címlapi kép: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetõje napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás
A szerzőről
Neuberger Eszter
A lap indulása óta a Lakmusz újságírója, 2023-tól szerkesztője. Korábban a HVG, az Abcug, majd a 444 szerkesztőségében dolgozott. A tényellenőrző munka mellett leginkább a médiatudatosság fejlesztésének lehetőségei érdeklik az álhíreknek, dezinformációnak leginkább kitett társadalmi csoportok körében.
Kövess minket!
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink
Most akkor a Fidesz nyer 55:43-ra az Economist szerint, vagy a Tisza győzelmére számít az olvasóik többsége?
Azzal riogat a kormány a nyugdíjasoknak kiküldött karácsonyi magazinban, hogy a Tisza visszahozná a sorkatonaságot
