Kampány idején bármit lehet hazudni?
Ezt a cikket 2022
márciusában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Hiába megannyi elvesztett sajtóper, a választási kampányok idején tömegesen jelennek meg olyan anyagok, amelyekben konkrét hazugságokkal igyekeznek lejáratni egyes jelölteket: szexuális visszaélésektől a rezsicsökkentés tervezett eltörléséig. De van-e mindennek következménye? A választások előtt nem sok.
Január közepén futott végig a közmédiában és más, kormányközeli lapokban (például itt) a hír, miszerint Márki-Zay Péter “leépítené” az egészségügyet. Mint utóbb kiderült, a miniszterelnök-jelölt azon a bizonyos decemberben megtartott lakossági fórumon, ahonnan a leépítés tényét igazolni hivatott idézetek származtak, épp annak az ellenkezőjéről beszélt, mint amivel támadták. Március 21-én egy nem jogerős bírósági ítélet is kimondta, hogy a közmédia és a 888.hu valótlanságot állított.
A közmédiának és a 888.hu-nak a döntés jogerőre emelkedését követően helyreigazítást kellene közzétenniük, amelyben elismerik:
„2022. január 12. napján a Híradó című műsorunk Leépítene vidéken Márki-Zay című hírblokkjában valótlanul híreszteltük, hogy dr. Márki-Zay Péter leépítené az egészségügyi ellátórendszert és tömegesen záratna be szülészeti és sürgősségi osztályokat”.
Ám mivel az elsőfokú ítélet ellen az annak írásba foglalását és kézhezvételét követő 15 napon belül a két elmarasztalt fél fellebbezhet, így egy dolog már bizonyos:
Vagyis a választások előtt a köztévé és a 888.hu olvasói már nem fognak azzal szembesülni ezeken az oldalakon, hogy valótlanságot állítottak az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről.
Ráadásul nem egyedi esetről van szó. Az Átlátszó évről évre kikéri és közzéteszi az adatokat a sajtóhelyreigazítási perek számából. Ebből az látszik, hogy kormányközeli médiumok nagyságrendekkel több pert veszítenek el, mint a kormánytól független sajtótermékek, a vesztes perek száma pedig magasabb azokban az években, amikor választásokat tartottak. 2017-ben a kormányközeli lapok összesen 53 helyreigazítási pert vesztettek el, 2018-ban 109-et, 2019-ben 73-at, 2020-ban 57-et, 2021-ben 54-et.
2018-ban országgyűlési választások voltak, 2019-ben pedig EP- és önkormányzati választást is tartottak hazánkban.
A DK-s Dr. László Imrét például épp a 2019-es önkormányzati választások előtt támadták, amikor Újbuda polgármesteri székéért versenyzett: szexuális zaklatással vádolta lényegében a teljes kormányközeli média. Végül nyert a választáson, ahhoz viszont több mint egy év kellett, hogy az elindult sajópereknek a végére érve kimondják: a 888, a Magyar Nemzet, a Pesti Srácok, a Ripost, a TV2 és az Origo is valótlanságokat állított az ügyben.
Hasonló módon nyert pert az Origo ellen Donáth Anna, a Momentum politikusa (azóta a párt elnöke), akiről szintén 2019-ben a lap azt írta:„Egy fiatal lány állítja: Donáth Anna szexuálisan zaklatta a Sziget Fesztivál után”. Azonban ennek az ítéletnek a kimondására is több mint fél évet kellett várni.
Ráadásul ez csupán a jéghegy csúcsa, a bejegyzett sajtótermékek esetében legalább tudható,kivel szemben lehet jogi lépéseket tenni. De mi a helyzet az olyan oldalakkal, amelyekről nem tudni, kihez köthetők? Ezzel a problémával mind kormánypárti, mind ellenzéki szereplők szembesültek már.
Névtelenül, bizonyítékok nélkül
Emlékezetes eset volt például 2018 szeptemberében, amikor Orbán Ráhel szülése körül alakult ki komplett hazugság-univerzum. A miniszterelnök lányát olyan “nyílt levelekkel” támadták, amelyeket állítólag híres emberek (például Vajna Tímea, Kulka János, Stohl András) írtak. Az egyik ilyen levelet a Szent Imre Kórház főorvosához köttétek, miközben a mellékelt fotón nem a kórház főorvosa volt látható.
De ugyanígy ki lehetne emelni azokat a hamis híreket is, amelyek évek óta terjednek az interneten a miniszterelnök állítólagos grazi kezeléséről. A Lakmuszon bemutattuk, hogy ezek közül az egyik például olyan kórházi számlával próbálja igazolni ezt az állítást, amelyben több helyesírási hiba is található, míg a fotó, amellyel azt illusztrálják, hogy Orbán kisbusza a grazi klinika előtt parkol, valójában máshol, egész pontosan Balatonfüreden készült.
Mind az Orbán Ráhel szülése utáni hamis levelek, mind a miniszterelnök kezeléséről szóló szövegek a közösségi médiában és visszakereshetetlen hátterű oldalakon terjedtek nagy sebességgel. Többségük a mai napig elérhető az eredeti oldalon, vagy ha ott már nem olvasható, felbukkan egy másik, hasonló profilú helyen – amelynek nincs feltüntetett üzemeltetője, impresszuma, és azt nem lehet tudni, hogy hová lehet fordulni panasszal.
Hasonló esettel a mostani kampányban is találkozhattunk már. Azt továbbra sem tudjuk, hogy ki áll Az ördög ügyvédje blog mögött, bár épp a napokban vonták felelősségre az ügyben Czeglédy Csabát, az ellenzék szombathelyi képviselőjelöltjét, aki tagadta, hogy ő lenne az a bizonyos ügyvéd. Ezen a blogon jelent meg 2019-ben, az önkormányzati választás előtt Borkai Zsolt jachtozós szexvideója. Később homályosan arra utalt a blog, hogy Rogán Antal lehet a következő leleplezendő politikus (ebből semmi nem lett), a 2022-es kampányra ráfordulva pedig Varga Judit igazságügyi miniszter magánéletére tett bármiféle bizonyíték nélkül különféle utalásokat. Varga az ügyben feljelentést tett, Az ördög ügyvédje pedig azóta sem bizonyított semmit a Vargával kapcsolatban belengetett állítások közül, miközben eredeti posztja rengeteg emberhez elért.
A kampány fordulatszámának felpörgésével egyébként is megszaporodtak a különféle hamis hírek. Mi is megírtuk nemrég, hogy rengetegen lájkoltak és osztottak meg a Facebookon egy olyan videót, amelyben azt állították: az ellenzéki politikusok egy lakossági fórum végén az Internacionálét énekelték. A videó forrása az AntiSzociális Kanális nevű oldal, ahol ugyan ma már a videó megtekintése előtt figyelmeztetést olvashatunk arról, hogy hamis információval van dolgunk, maga a felvétel azonban továbbra is megtekinthető.
És ugyanígy: mit lehet tenni a kampányok idején megszaporodó szórólapokkal? Szintén megírtuk, hogy megtévesztő módon, egy évekkel ezelőtti videóból kivágott idézetet citálva és elferdítve riogatták Budapest XVI. kerületében a választókat azzal, hogy az ellenzéki jelölt bevándorlókat telepítene a Kertvárosba. A szórólap kiadójaként az Ifjúsági Kereszténydemokraták Szervezete (IKSZ) volt feltüntetve. Megkérdeztük a szervezettől, hogy valóban ők adták-e ki a szórólapot, és ha igen, hány példányban készült, hogyan terjesztették, illetve a rajta olvasható idézetnek és állításoknak mi a forrása. Nem kaptunk választ azóta sem. Így azon túl, hogy megírtuk, az állítás ebben a formájában félrevezető, felmérni sem lehet, hogy hányakhoz juthatott el a szórólap, és hányan olvasták annak cáfolatát.
Cáfolatok, feljelentések
Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt már feljelentést is tett a róla készült lejárató plakátok miatt, amelyek országszerte ellepték a hirdetőoszlopokat és plakáthelyeket. Ezeken többek közt olyan állításokkal támadják, mint például hogy
- háborúba sodorná az országot,
- privatizálná az egészségügyet,
- eltörölné a rezsicsökkentést
- és beengedné a migránsokat.
Hogy a feljelentés után mikor várható ítélet, azt megtippelni sem könnyű. A plakátok a választásokig bizton hirdetik majd mindezeket az ellenzéki jelöltről, holott az azokon szereplő állításokat számos alkalommal cáfolta Márki-Zay Péter.
Arról, hogy háborúba sodorná-e az ellenzék Magyarországot, mi is írtunk, arról, hogy szerinte ki privatizálná az egészségügyet, Márki-Zay itt beszélt. A rezsicsökkentésről több ízben (például itt) is elmondta, hogy marad, sőt, ezt még plakátokon is hirdették. A migránsok beengedésével kapcsolatban pedig többször is hangsúlyozta már, hogy migránsokat legnagyobb számban épp az Orbán-kormány telepített be (amivel a letelepedési-kötvényes bizniszre utalt), a határkerítésről pedig kifejtette, hogy hatékony eszköznek véli az illegális migráció megfékezésére, ezért (a rezsicsökkentéshez hasonlóan) az is marad, ha győz az ellenzék.
És nem csak Márki-Zay küzd az ilyen támadások ellen. Nemrég például Jámbor András, az ellenzék közös jelöltje a 6-os választókörzetben tett ki egy posztot a Facebook-oldalára, amelyben részletesen leírta, miként forgatták ki a szavait egy interjúban, hogy a végén azzal vádolhassák, drogközpontot akar nyitni a Józsefvárosban. Ami állítása szerint egyébként nem igaz.
A kerületben egyébként a drogtanya, drogközpont valahogy mindig központi kérdéssé válik. 2019-ben Pikó András független jelöltet is rendszeresen támadták ezzel a váddal (amiről többek közt itt is beszélt), sőt, ez azóta is visszatérő elem a kerületben.
De mit lehet tenni ennyi hazugsággal szemben? Hol végződik a szólásszabadság, és hol kezdődik a rágalmazás? Jogilag milyen eszközökkel lehet küzdeni a hamis hírek ellen?
És vajon mennyire hatnak ezek a lejárató kampányok a választópolgárokra? Befolyásolják-e a választási hajlandóságot és irányt, megéri-e terjeszteni őket? És visszaüthetnek-e a terjesztőikre ezek a hazugságok?
Kövessétek a beszélgetést a Lakmusz Facebook-oldalán!
A szerzőről
Diószegi-Horváth Nóra
Ajánlott cikkeink

Miért keresnek a magyar nők évi 1,5 millió forinttal kevesebbet, mint a férfiak?

GDP-csökkenés, élelmiszer-drágulás: tényleg nálunk a legrosszabbak a számok egész Európában, ahogy Magyar Péter állítja?
