Az orosz-ukrán háborút nemcsak fegyverekkel vívják, hanem kiterjedt dezinformációs kampány is zajlik az ukránok ellen – ez most egy újabb szintre lépett a ProPublica szerint: “Hamis tényellenőrző cikkekkel terjesztenek álhíreket az ukrajnai háborúról” – írja az amerikai lap.

A cikk szerint mostanában ütötte fel a fejét egy új típusú lejáratókampány: az oroszbarát propagandisták most az ukránok helyett gyártanak álhíreket, majd ezekről a hazugságokról ún. tényellenőrző anyagokat készítenek. Az egésznek az a célja, hogy lejárassák az ukrán ellenállást és jobb színben tüntessék fel az orosz inváziót.

A ProPublica hírportál példákat is hoz erre az újfajta dezinformációs módszerre. A donyecki szeparatista köztársaság egyik tisztviselője, Daniil Bezsonov megosztott egy videót a Twitteren, amelyen egy hatalmas robbanás látható.

Как делаются украинские фейки. pic.twitter.com/yKhlQG4rBr

— DaniilBezsonov (@DaniilBezsonov) March 3, 2022

A videóban oroszul olvasható, hogy az ukránok állítása szerint a robbanást orosz rakétatámadás okozta az ország második legnagyobb városában, Harkivban. Illetve azt írják, hogy a robbanás valójában egy fegyverraktárban történt még jóval a háború előtt, 2017-ben. A Daniil Bezsonov által megosztott videó üzenete világos: ne bízzunk az ukrán felvételekben.

A Twitter-videó hasznos tényellenőrző anyagnak tűnhet, azonban van vele egy probléma: nincs semmi bizonyíték, hogy az ukránok orosz rakétatámadásnak mondták a felvételen látható robbanást.

A Clemson Egyetem kutatói több tucat olyan felvételt azonosítottak, amelyek nem létező ukrán álhíreket próbálnak megcáfolni. Ezeket a hamis tényellenőrző anyagokat nemcsak a közösségi médiában teszik közzé, de meg-megjelennek az orosz állami tévékben is.

A cikk beszámol egy olyan videóról is, amelyet egy több mint 200 ezer követővel rendelkező Telegram felhasználó osztott meg. Ezen egy kijevi lakóházban történt robbanás látható, azonban a füst utólag került a felvételre: a videó metaadatai alapján ugyanis kiderült, hogy a videóhoz később adtak hangot és speciális effeketekt. Az orosz nyelvű feliratozásában azt állítják, hogy a hamis felvételeket az ukránok terjesztik. Azonban, mint arra a ProPublica cikke is felhívja a figyelmet, a manipulált videót valójában nem osztották meg korábban az interneten, tehát ez is csak a hamis tényellenőrző kampány része.

A ProPublica képernyőfotója a hamis tényellenzőrző videóból.

Egy

pedig egy olyan videó terjedt el, amelyen egy égő bevásárlóközpont látható. A videó feliratozása szerint az ukránok azt állítják, hogy a tüzet orosz rakétatámadás okozta. A valóságban azonban a tűz nem Kijevben, hanem egy másik ukrán városban, Pervomajszkban történt 2021-ben, és semmi bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy az ukránok orosz rakétatámadásnak akarták volna beállítani a régebbi felvételeket.

A hamis tényellenőrző anyagok igen hatékonyan működnek: elsődleges céljuk nem az, hogy meggyőzzenek valakit az igazukról, sokkal inkább el akarják bizonytalanítani a közvéleményt. A hamis videókat az állami propagandával együtt arra is használják, hogy meggyőzzék a közvéleményt: az ukrajnai “különleges művelet” jól halad, és az ukrán civil lakosság bombázása csupán álhír.

Címlapi kép forrása: Sergei SUPINSKY / AFP