Hiába vannak a klímaváltozással kapcsolatos hamis információ terjesztését szankcionáló szabályaik, a gyakorlatban a két videómegosztó platform alig korlátozza az ilyen tartalmak terjedését.

A spanyol Maldita tényellenőrző portál és a tudományos állítások ellenőrzésével foglalkozó Science Feedback tesztelte a YouTube és a TikTok hajlandóságát a klímadezinformációval szembeni fellépésre, és nem túl biztatóak a tapasztalataik – derül ki a két szervezet frissen publikált kutatásából, amelyet a kutatást támogató EFCSN (European Fact-Checking Standards Network) oldalán október 16. óta bárki elolvashat.

A kutatók 2025 októbere és 2026 februárja között több mint 1200 átnézett spanyol és francia nyelvű videóból nagyjából 80-80 olyan tartalmat találtak a YouTube-on és a TikTokon, amelyek valamilyen módon megsértik a platformok klímadezinformációval kapcsolatos tilalmait. A TikTok kifejezetten tiltja a platformon a dezinformáció, ezen belül a klímadezinformáció terjesztését, a YouTube csak azt mondja, hogy a tartalomgyártók nem juthatnak reklámbevételhez az ilyesféle tartalmakkal.

A Maldita és a Science Feedback kutatói jelentették a platformoknak a problémás videókat, de ezt az esetek többségében nem követte érdemi reakció a két techcég részéről.

Szomorú arányok

A YouTube az összesen jelentett 82 videó mindössze 5 százalékánál fosztotta meg a közzétevőket a bevételszerzés lehetőségétől a videóba ágyazott reklámok eltávolításával, de a videókat jelentő kutatókat nem tájékoztatta erről a lépésről.

A TikTok egy fokkal jobban teljesített: a jelentett 87 videó 20 százalékánál intézkedett. Végül azonban nem klímadezinformációként kezelte a tartalmakat, amelyeket a saját szabályzata alapján el kellett volna távolítania a platformról. Ehelyett mindössze közepesen veszélyes összeesküvés-elméleteket azonosított a videókban, így csak korlátozta azok elérését (azaz kivette őket a platform személyre szabott tartalomajánló rendszeréből).

A kutatók az átvizsgált videók alapján olyan TikTok- és YouTube-csatornákat is azonosítottak, amelyek visszatérően terjesztenek klímadezinformációt (három vagy több problémás videó kötődik hozzájuk). Ezért azonban semmilyen retorzió nem érte őket a két vizsgált platformon.

A kutatók igyekeztek kimeríteni az összes lehetőséget a klímadezinformációt tartalmazó videókkal szembeni fellépésre, ezért fellebbeztek a TikTok döntései ellen, amelyekben a jelentett videókat nem találták szabálysértőnek. Azonban egyetlen fellebbezésük sem járt sikerrel. Ráadásul a spanyol nyelvű videók esetében mindegyik fellebbezésre fél-egy órán belül érkezett elutasító válasz. Mindez azt valószínűsíti, hogy a TikTok automatizált módon, érdemi vizsgálat nélkül bírál el fellebbezéseket, és nem biztosítja a valódi lehetőséget a tartalommoderációs gyakorlatával szembeni fellépésre.

A kutatók ezek után megpróbálkoztak a platformok tartalommoderációs döntéseinek megtámadásával külső testületek előtt. Franciaországban a digitális platformokat felügyelő helyi hatósághoz, az Arcomhoz fordultak, de egy hónap alatt egyik beadványukra sem kaptak választ.

A spanyol nyelvű videókat egy úgynevezett peren kívüli vitarendező testületnél panaszolták be. Ezekhez a testületekhez a digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendelet 2022-es elfogadása óta fordulhatnak a felhasználók – jelenleg összesen 11 van belőlük az Európai Unióban. (Az egyik ilyen testület, a Magyarországon elismert Online Platform Vitarendező Tanács munkájáról a tanács egyik tagjával, Gosztonyi Gergely jogásszal szeptemberben interjút is készített a Lakmusz.) A Maldita és a Science Feedback által megkeresett, spanyol nyelvű tartalmakkal is foglalkozó peren kívüli vitarendező testület a beadványaik mindössze 10 százalékában hozott döntést egy hónap leforgása alatt.

Milyen problémás tartalmakról van szó?

A kutatók vizsgálták azt is, milyen klímaváltozással kapcsolatos hamis állítások érték el leginkább a TikTok és a YouTube felhasználóit a vizsgált időszakban. Kiderült, hogy a TikTokon a legnagyobb elérést az időjárás manipulálásáról és a chemtrailekről szóló összeesküvés-elméleteket terjesztő videók produkálták. YouTube-on pedig az időjárás-manipulációs videókból volt ugyan a legtöbb, de a legnagyobb elérést olyan videók hozták, amelyek a klímatudomány megbízhatóságát vonták kétségbe, vagy valamilyen összeesküvés-elméletet vázoltak fel vele kapcsolatban.

A Lakmuszon korábban írtunk róla, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó dezinformáció mostanra már kevésbé a klímaváltozás tényét vonja kétségbe. Ennél jóval áttételesebben igyekszik hátráltatni a globális felmelegedés megállításáért való cselekvést. Ilyen módszer például a klímaaktivizmus támadása, a klímaváltozás káros hatásainak vagy a klímaváltozás ellen tett lépések hatékonyságának megkérdőjelezése.

A kutatók szerint ezeket a sokkal közvetettebben klímaváltozás-relativizáló narratívákat a platformok gyakran nem is kezelik klímadezinformációként.

„A platformok szabályzatai akkor jók, ha végre is hajtják őket”

- kommentálta a kutatás eredményeit Carlos Hernández-Echevarría, a Maldita szakpolitikai vezetője, aki szerint a TikTok és a YouTube csak a szavak szintjén lép fel a klímadezinformáció ellen, mert a jól hangzó szabályzatukat még akkor sem érvényesítik a problémás tartalmakkal szemben, amikor a felhasználóktól kapnak jelzéseket ehhez.

Címlapi fotó: DENIS LOVROVIC/AFP