Nyilvános meteorológiai adatok cáfolják a visszatérő érvet, amivel a klímaváltozás hatásait szokás bagatellizálni.

Közép-Európába, így Magyarországra is megérkezett az elmúlt hétvégén a hőhullám, amely napokig tartó, súlyos kánikulát okozott Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában is. A legmagasabb szintű, harmadfokú hőségriasztás már szombaton életbe lépett Magyarország teljes területén, de a legforróbb nap még előttünk van. A meteorológusok előrejelzései szerint kedden könnyen megdőlhet a Magyarországon valaha mért legmagasabb hőmérséklet rekordja, ami eddig 41,9 Celsius fok volt, és Kiskunhalas városában jegyezték fel 2007 júliusában. (A hétfői csúcsérték már nagyon közel volt ehhez, Aszódon 41,8 fokot mértek.)

Az extrém időjárást a közösségi médiában is nagy figyelem kíséri, de a helyzetet a klímaváltozás számlájára író posztok mellett feltűnt egy másik üzenet is: aggodalomra semmi ok, korábban is volt ilyen meleg, csak nem ijedtünk meg tőle.

Ebbe illeszkedik az alábbi AI-generált grafika is, amelyet két verzióban sokan megosztottak az elmúlt napokban (a legrégebbi Facebook-posztot, amit találtunk ezzel a képpel, június 21-én tették közzé).

Továbbá magyar felhasználók is megosztottak egy hasonló üzenetet közvetítő német Facebook-posztot, amely egy 1975-ös Bild címlappal illusztrálja, hogy akkoriban, a klímaváltozás miatti hiszti előtt, a nyári 37 fokos meleg még inkább öröm, mintsem aggodalom forrása volt.

Ebben a cikkben bemutatjuk, mi a klímatudomány válasza ezekre a helyzet súlyosságát és a klímaváltozás problémáját bagatellizáló megnyilvánulásokra.

Voltak hőhullámok, de nem ilyen gyakran és nem ennyire súlyosak

A klímatudomány klímaindexek használatával számszerűsíti a hőmérsékleti szélsőségeket. A hőség esetében a következő indexeket (hőségindexekeket) használják a tudósok:

A Hungaromet (az Országos Meteorológiai Szolgálat jogutódja) honlapján az éghajlatváltozás/megfigyelt hazai változások/hőségindexek menüpont alatt bárki nyomon követheti, hogy alakult a hőségnapok, forró napok és trópusi éjszakák száma Magyarországon 1901 óta (a jelenleg elérhető elemzésben a legfrissebb adatok a 2023-as évre vonatkoznak).

Ebből látszik, hogy valóban voltak a hetvenes években is 35 Celsius fok feletti maximumhőmérséklettel járó napok, de az ilyen forró napok száma évszázados és évtizedes távlatban is egyértelműen növekvő tendenciát mutat. Ugyanez a helyzet a hőségnapok és a trópusi éjszakák számával is.

A földi klíma átlaghőmérséklete világszerte emelkedik az ipari forradalom óta, az európai kontinens ráadásul a világ leggyorsabban melegedő része. Itt már 2,5 Celsius fokkal van melegebb az iparosodás előtti szinthez képest, ami a globális átlag kétszerese. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnöke épp a napokban figyelmeztetett arra az EU Kopernikusz Programjának adatai alapján, hogy Magyarország középső része még az EU-n belül is a leggyorsabban melegedő területek közé tartozik az elmúlt három évtizedet tekintve.

Márpedig az IPCC 2021-es jelentése szerint (amelyről ebben a Hungaromet közreműködésével kiadott dokumentumban olvasható egy rövid összefoglaló) az emberi tevékenység okozta klímaváltozás következtében az átlagosan vagy szélsőségesen meleg napoknak nemcsak a száma, hanem a hőmérséklete is emelkedik. A jelentés szerint

Ezért láthatunk a mostani hőhullám idején is 40 Celsius fok feletti maximumokat, miközben a két Facebook-posztban felidézett 70-es években, amikor egy évtized alatt összesen két napon haladta meg a 35 fokot a napi maximumhőmérséklet, ez 35,3 illetve 35,7 fokos hőséget jelentett. (Ráadásul nem is júniusban vagy júliusban, hanem a korábban hagyományosan melegebb augusztusban mérték ezeket a csúcsértékeket.) De hogy ne csak a kiugróan kevés forró napot számláló 70-es éveket vizsgáljuk: a Hungaromet ugyanezen adatbázisa alapján 1970 és 2000 között mindössze egyszer, 1988-ban fordult elő 38 celsius fok feletti napi maximumhőmérséklet.

Hőhullámok vagy természeti katasztrófák (árvizek, tornádók) idején az ezeket magyarázó összeesküvés-elméletek mellett rendszeresen terjedni kezdenek olyan tartalmak is, amelyek nem tagadják ugyan a klímaváltozást, sem az ember felelősségét, de az azzal összefüggő problémák súlyát megkérdőjelezik, bagatellizálják. Ezt a jelenséget nevezzük klímarelativizmusnak, és a Lakmuszon már többször foglalkoztunk vele.

Egy 2022-es cikkünkben bemutattuk, mi az a klímadezinformáció, miért veszélyes a klímavédelem elleni küzdelemben, és pontosan hogyan terjed. 2024-ben pedig egy podcastban beszélgettünk a Political Capital kutatóival a klímarelativizmus magyarországi helyzetéről.

Címlapi fotó: WOJTEK RADWANSKI/AFP