Az Emberség Erejével Alapítvány aznap tartott játékos foglalkozást egy iskolában, amikor a parlament elfogadta az új gyermekvédelmi törvényt. Hiába kiáltott egyből genderlobbit a Fidesz, a két dolognak semmi köze egymáshoz, ráadásul a társasjáték már az Orbán-kormány alatt is megjárta az iskolákat.

„Ki is ugrottak a Trójai falóból a szivárványlobbi harcosai”

– posztolta október 14-én szerda este Facebook-oldalára Panyi Miklós, a Fidesz országgyűlési képviselője. A bejegyzésben az Emberség Erejével Alapítvány egy nappal korábbi posztját idézte, ami egy általános iskola pályaorientációs napjáról számolt be. Az alapítvány alsó tagozatos gyerekeknek mutatta be emberi jogi társasjátékát, és többek között arról beszélgetett a gyerekekkel, hogy „biztosan fiús dolog-e tűzoltónak lenni, vagy ér-e férfiként kedvelni a rózsaszínt”.

Ennyi elég is volt a fideszes politikusoknak, a foglalkozást egyből összekötötték az október 13-án megszavazott új gyermekvédelmi törvénnyel, amit „tiszás gendertörvényként” emlegetnek, és amivel szerintük a kormány „beengedi az LMBTQ-szervezeteket a magyar óvodákba és iskolákba, anélkül, hogy arról a szülők rendelkezhetnének”.

Nem Panyi volt az egyetlen, aki az alapítvány iskolai foglalkozását összekötötte a törvénnyel, számos fideszes, KDNP-s és mi hazánkos politikus beszállt a „Már bent vannak az iskolában”-kórusba.

Valójában az iskolai társasjátékozásnak semmi köze az új gyermekvédelmi törvény elfogadásához.

Az alapítvány már hetekkel ezelőtt leszervezte a foglalkozást, a társasjátékot pedig egyébként is évek óta viszik iskolákba. A szülők minden esetben tisztában vannak azzal, milyen foglalkozáson vesznek részt a gyerekeik, az alapítvány pedig még sosem tapasztalta, hogy a szülők kifogásolták volna az eseményeket. A játék témája egyébként a nemek közötti egyenlőség és a pályaválasztás, nem jelenik meg benne a szexuális orientáció kérdése, és nincs szexuális felvilágosító része sem.

Arról nem is beszélve, hogy a még hatályba sem lépett új gyermekvédelmi törvény értelmében továbbra sem tarthat bárki szexuális neveléssel kapcsolatos foglalkozásokat az iskolákban: megmarad az a szabály, hogy ehhez egy nyilvántartásba kell regisztrálniuk a külsős szervezeteknek.

Mi ez a játék?

„Most már az Újpetrei Általános Iskola második, harmadik és negyedik osztályos tanulói is tudják, hogy bárkiből lehet bármi, csak merni kell álmodni.”

Így kezdődik az Emberség Erejével Alapítvány október 13-án, kedden délután megosztott bejegyzése, amiben a pécsi szervezet beszámol az aznap megtartott iskolai foglalkozásukról. Mint írják, „a társasjáték remek eszköz volt arra, hogy a gyermekek különböző foglalkozásokkal megismerkedjenek, illetve megtudják azt is, milyen hobbikat űzhet egy felnőtt”.

A szóban forgó Ha nagy leszek társasjátékot az alapítvány a 2023-2024-ben futó Szabad a pálya című oktatási projektjében fejlesztette, amiben az Amnesty International Magyarországgal és a Nők a Tudományban Egyesülettel dolgoztak együtt.

Az elsősorban óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló társasjáték a nemek közötti egyenlőség és pályaválasztás kérdésével foglalkozik.

Ahogy az az alapítvány honlapján is olvasható:

„Annak érdekében, hogy kisfiúk és kislányok is tisztában legyenek a lehetőségeikkel, ne a hagyományos nemi szerepek befolyásolják elsősorban a pályaválasztásukat, illetve annak érdekében, hogy ezen szerepek ne hassanak ki később a munkaerőpiaci lehetőségeikre, fontos, hogy tudatosan dolgozzunk a gyerekekkel ezeken a témákon. Ebben segít ez a játék.”

Az alapítvány programkoordinátora és a társasjáték egyik fejlesztője, Arató Vilja a Lakmusznak elmondta: a játék célja, hogy már egészen kicsi korban megmutassa a gyerekeknek, hogy bárkiből lehet bármi, lehet egy lányból is tűzoltó vagy mehet műszaki pályára, ahogy egy fiúból is lehet óvóbácsi vagy választhat olyan pályát, amit a nők dominálnak.

„A játék az álmok szintjén fogja meg ezt a témát: mindenki kap egy karaktert és három álomkártyát, amiből egy a foglalkozásra, egy a hobbira, egy pedig egy tárgyra vonatkozik. Ezeket kell a játék során valóra váltani” – magyarázta Arató. Hozzátette, fontos eleme a játéknak, hogy egy-egy álomkártyát ki is lehet cserélni, ami azt az üzenetet közvetíti a gyerekeknek, hogy teljesen rendben van, ha valaki meggondolja magát a pályaválasztás során, nem kell örökre elköteleznie magát senkinek egy-egy szakma mellett.

A játék végén beszélgetésindító kérdéseket találunk (a teljes játékszabály itt érhető el, ebben benne vannak a kérdések is), amik például arra kérdeznek rá, hogy „Szerintetek vannak fiús és lányos foglalkozások, hobbik, birtokolt tárgyak?” vagy „Szerintetek van olyasmi, amit lányok vagy fiúk nem dolgozhatnak vagy fura, ha csinálják? Miért?” Ezeket a gyerekek a foglalkozások során a pedagógusokkal és az alapítvány munkatársaival beszélik meg.

Arató Vilja azt is elmondta, hogy a játék fejlesztésébe is bevontak gyerekeket, sőt szülőket és pedagógusokat is: fókuszcsoportos beszélgetéseken keresztül mérték fel, hogy milyen foglalkozásokat, hobbikat és tárgyakat ismernek és szeretnek az óvodás és kisiskolás korú gyerekek, és melyek azok, amik erősen kötődnek lányokhoz vagy fiúkhoz.

A legutóbbi foglalkozás

A húsz éve emberi jogi témákkal foglalkozó alapítvány számos online és offline társasjátékot fejlesztett már, ezeket gyakran viszik is iskolákba.

A Ha nagy leszek játékot sem most először vitték magukkal: már 2024-ben és 2025-ben is posztoltak iskolai foglalkozásokról, ahol ezzel a társassal játszottak a gyerekek.

2024 novemberében például a Hetvehelyi Általános Iskolában tartottak foglalkozást, ahol a gyerekek játszottak a Ha nagy leszek társasjátékkal és egy másik emberi jogi kártyajátékkal. Akkor az alapítvány azt írta: „Utóbbiról kiderült, hogy van már olyan család, akiknek van otthon, és játszani is szoktak vele.” 2025 novemberében pedig a Gödrei Körzeti Általános Iskola harmadik-negyedik osztályosainak mutatták be a társast és egy kártyajátékot, az élményeiket akkor így foglalták össze: „Mindkét játékot nagy érdeklődéssel fogadták, kitörő lelkesedéssel vetették bele magukat a játékba.”

Kanyar Katalin, az alapítvány kommunikációs munkatársa, aki a fideszes posztcunamit kiváltó október 13-i foglalkozást is tartotta, megerősítette a Lakmusznak, hogy amióta a játék elkészült, tartanak erre épülő pályaorientációs iskolai foglalkozásokat.

„Hozzánk (Pécshez) közel lévő intézményeket keresünk fel, és felajánljuk nekik, hogy van ez a játékunk és foglalkozásunk, szívesen elvinnék hozzájuk is. A legtöbb esetben nyitottak és szívesen látnak minket, eddig több mint 40 intézményben megfordultunk”

– mondta Kanyar, aki azt is megosztotta, hogy az október 13-i foglalkozásról már 2-3 héttel ezelőtt egyeztettek az iskolával. Ott dolgozik Katalin édesanyja, ő hívta meg a szervezetet az iskolába az igazgatóval egyeztetve, a foglalkozásról mindenki tudott és szívesen látták őket.

Megerősíti ezt az iskola igazgatójának október 15-én délután kiadott tájékoztatása is, amit a Facebookon is közzétettek. Az igazgató abban azt írja: „Az alapítvány meghívását a 4. osztályos osztályfőnök kezdeményezte pályaorientációs céllal, melyhez intézményvezetőként hozzájárultam.” Az igazgató azt is megjegyzi, a foglalkozás nem a szexuális nevelésről szólt.

„Egy mozgásos-beszélgetős bemelegítő játék után játszottunk a társasjátékkal, majd ismét egy beszélgetős, a játékban megélteket értékelő rész következett, végül arra kértük a gyerekeket, hogy rajzolják le egy papírra, mivel akarnak foglalkozni a jövőben. Volt egy kislány, aki azt mondta, ács szeretne lenni, mert az apukája is az, és nagyon inspirálja őt” – mondta Kanyar, aki elküldte nekünk a foglalkozás óratervét is. Abból is látszik, hogy a játék végén olyan kérdéseket kaptak a gyerekek, mint például: „Történt már veletek olyan a valóságban, hogy valamiért azt mondták egy játékra vagy hobbira, hogy nem nektek való?”

Az óraterv azzal a záró üzenettel végződik, hogy:

„Napjainkban már senki sem mondhatja meg, mi lehetsz. Ha kíváncsi vagy és elszánt, bármilyen álmodat valóra válthatod, ahogy a mai játékban is.”

A szülők mindig tudnak róla

„Mi mindig az iskolával vagyunk kapcsolatban, nem a szülőkkel” – mondta Kanyar Katalin.

„A pedagógusok feladata az, hogy elmondják a szülőknek, milyen foglalkozást fogunk tartani. A szülők maximálisan tájékoztatva vannak. Olyan előfordult már, hogy az iskola kért, hogy összegezzem néhány mondatban, mi fog történni a foglalkozáson, mert a szülőket érdekli. De ez is puszta kíváncsiság volt, azzal sosem találkoztunk, hogy a szülők nem akarják, hogy menjünk.”

Az alapítvány arról is mindig megkérdezi az iskolát, hogy fotózhatják-e a gyerekeket, és posztolhatnak-e róluk a közösségi médiában. „Erről mindig egyeztetünk az igazgatóval vagy a pedagógusokkal. Sosem fotózunk egy-egy gyereket, csak a csoportot játék közben. Olyan kérés érkezett már hozzánk iskoláktól, hogy mi ne posztoljunk a foglalkozásról, majd az iskola megteszi, és csak azt osszuk tovább” – mesélte Kanyar.

Az alapítvány csütörtökön az október 13-i foglalkozás kapcsán arról posztolt, hogy „a politikusok, influenszerek és egyszerű felhasználók durván visszaélnek azoknak a gyerekeknek a jogaival, akiknek a képeit a mesterséges intelligencia által megszerkesztve, politikai célokra használják fel, minősíthetetlen kommentárok kíséretében.” Az alapítvány munkatársai erről azt mondták a Lakmusznak, hogy nem képhamisítás történt, hanem a különböző képek montázzsá alakítására és a képek „poszteresítésére” gondoltak ezzel.

Civilek az iskolában

Az alapítvány munkatársainak egyébként az a tapasztalata, hogy bár foglalkozásuk nem kötődik a szexuális neveléshez, az elmúlt időszakban sok iskola félt bármilyen civil szervezetet beengedni az iskolába. Ez azonban megváltozott a kormányváltással, az intézmények május óta sokkal nyitottabban állnak a külsős foglalkozásokhoz. „Nehéz eldönteni, hogy ez öncenzúra és félelem volt, vagy valós korlátozás, de megértettük az intézmények aggodalmát. Viszont félelmetes volt látni, hogy ettől mennyire beszűkül a gyerekek és pedagógusok tere” – tette hozzá Arató.

Túl azon, hogy az alapítvány álláspontja szerint a társasjátéknak nincs köze a szexuális neveléshez, az október 13-i foglalkozást azért is téves az aznap elfogadott új gyermekvédelmi törvényhez kötni, mert a módosítások még nem léptek hatályba, és továbbra sem engedélyezik bárkinek, hogy a szexuális nevelésről beszéljen az iskolákban.

A Fidesz-kormány a 2021-es gyermekvédelmi törvényében kimondta, hogy a pedagógusokon, az iskolaiegészségügyi szakembereken és az iskolával együttműködő állami szerveken kívül más személy vagy szervezet csak akkor tarthat szexuális neveléssel kapcsolatos iskolai foglalkozást, „ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette”.

Az október 13-án elfogadott új törvény ezen nem változtat, a nyilvántartásba vétel továbbra is kötelező lesz. Abban lesz változás, hogy az új törvényben már nem lesz benne, hogy a foglalkozások „nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére”. Az új szabály ehelyett a gyámügyi törvényre hivatkozva azt írja elő, hogy a foglalkozások nem mutathatnak be olyasmit, ami kedvezőtlenül befolyásolná a gyerekek fejlődését.

(Címlapi kép: Emberség Erejével Alapítvány)