A párt szerint a levél miatt az orvosok figyelmen kívül hagyhatják a gyerekek és a szülők jogait. Mutatjuk, mi áll a lapunk birtokába jutott dokumentumban, és végigvesszük, milyen esetekben mentesülhet egy gyerek a védőoltások alól.

Novák Előd, a Mi Hazánk poltikusa augusztus elején írásbeli kérdést nyújtott be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszternek „Miért sugallja az Egészségügyi Minisztérium körlevele, hogy az iskolaorvosok figyelmen kívül hagyhatják a gyermekek és a szülők törvényben biztosított jogait?” címmel.

A beadványban Novák azt állította, hogy egy körlevél, amit Porpáczy Krisztina államtitkár júliusban küldött ki az iskolaorvosoknak és a védőnőknek az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokról

„súlyos jogbizonytalanságot idézhet elő, és azt a látszatot keltheti az egészségügyi dolgozókban, hogy a kötelező oltások során sem a szülő, sem a gyermek jogait nem kell figyelembe venni.”

A Mi Hazánktól nem újdonság a kötelező oltások témája, az oltásellenes retorika a koronavírus-járvány óta része a politikájuknak. Korábban például tévesen kötötték össze az oltásokat az autizmussal, riasztó gyerekhalálozási adatokról posztoltak félrevezetően, és az a téves állítás is elhangzott tőlük, hogy a WHO járványügyi kérdésekben hatalomátvételre készül a nemzetek felett.

A mostani parlamenti kérdésre Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy

„a kérdésben foglalt állítások téves jogértelmezésen alapulnak, és olyan következtetéseket tulajdonítanak a körlevélnek, amelyek tartalmilag és jogilag sem vezethetők le abból.”

Megkaptuk az Egészségügyi Minisztériumtól a körlevél hiteles szövegét. Ez alapján bemutatjuk, milyen iránymutatásokat tartalmaz, és hogy mi a menete a kötelező védőoltások beadásának Magyarországon.

Mi szerepel a körlevélben?

Novák Előd kérdésében egy 2026. július 24-i keltezésű minisztériumi körlevélről írt, amit az iskolaorvosoknak és a védőnőknek küldtek ki az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokról.

A körlevél létezésének tényét Svéd Tamás államtitkár írásos válasza is megerősítette, a levél szövege azonban eddig csak oltásellenes blogokon volt elérhető, így az Egészségügyi Minisztériumhoz fordultunk, akik teljes terjedelmében elküldték a dokumentumot.

Novák Előd fő problémája az államtitkári levéllel, hogy annak végén szerepel egy mondat arról, hogy „a gyermek (vagy a szülő) beleegyezésére nincs szükség a kötelező védőoltások esetén.” Ez a mondat szerinte kiragadva, minden további garanciális szabály ismertetése nélkül félrevezető.

Lebedi Réka, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa kifejtette a Lakmusznak, hogy valóban nincs szükség a szülő kimondott beleegyezésére egy kötelező oltás előtt, de minden más betegjog és kötelezettség betartására szükség van, például a tájékoztatásra, illetve arra, hogy a szülőnek legyen lehetősége kérdéseket feltenni, halasztást vagy mentesítést kérni. Ebből a szempontból valóban hiányos a körlevél, hiszen ezekre a garanciákra nem tér ki részletesen, viszont Lebedi szerint ezeket külön figyelmeztetés nélkül is tudniuk kell az oltóorvosoknak.

Az pedig kiemelten szerepel a levélben, hogy az iskola-egészségügyi szolgálatnak a szülőt az oltást megelőzően tájékoztatnia kell jogairól és kötelezettségeiről.

Svéd Tamás államtitkár is azzal érvelt, hogy a többi betegjog nem kimaradt a levélből, egyszerűen csak nem tartoztak a levél tárgyához, de

„ezeket a szabályokat egyébként az oltóorvosok ismerik és folyamatosan alkalmazzák.”

Azt a körlevél tartalmától függetlenül is érdemes megjegyezni, hogy az ilyen dokumentumok nem minősülnek hivatalos utasításnak, csak tájékoztató jellegűek lehetnek.

„Az ilyen körlevelek nem korlátozhatnak jogot, és nem írhatnak elő kötelezettséget az egészségügyi szolgáltatók számára. Nem írhatnak elő olyan dolgot, ami a jogszabályokkal ellentétes. Amennyiben például egy betegjog korlátozását egy ilyen körlevélben írnák elő, azt nem kellene betartani, mert ez nem minősül utasításnak vagy kötelezően betartandó irányítási aktusnak”

– mondta Lebedi Réka.

Az Egészségügyi Minisztérium is arra hívta fel a figyelmünket, hogy a kötelező oltásokkal érintettek jogait és kötelezettségeit nem körlevelek, hanem jogszabályok határozzák meg. Kérdésünkre azt is elárulták, hogy nem terveznek változtatni a védőoltások jelenlegi szabályozásán, csak folyamatosan korszerűsítik a rendszert, ami jellemzően újabb védőoltások elérhetővé tételét jelenti.

Mit jelent az, hogy kötelező egy oltás?

A kötelező védőoltások ingyenesen elérhető, csak egészségügyi okból kihagyható vagy halasztható oltások. Két csoportba lehet őket sorolni.

A kötelező védőoltásokra vonatkozó szabályokat az 1997-es egészségügyi törvény és annak végrehajtási rendelete határozza meg, továbbá az oltási ügyekre is alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartás szabályait.

Az egészségügyi törvény kimondja, hogy „a védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása.” A védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a védőoltásra kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell. A védőoltásra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről a törvényes képviselő köteles gondoskodni.

A törvényben szerepel, hogy „az ifjúság-egészségügyi gondozás célja a kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődésének elősegítése”, és ennek részét képezik az életkorhoz kötött kötelező védőoltások.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szakmai szempontból megfelelőnek tartja a hazai, életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendszert, és indokoltnak annak fenntartását. A Lakmusznak küldött válaszaik szerint a védőoltási rend eredményességét jól mutatja, hogy Magyarországon a kötelező gyermekkori védőoltásokkal történő átoltottság tartósan rendkívül magas, és azok a súlyos fertőző betegségek, amelyek az oltások bevezetése előtt jelentős gyermekhalálozást, maradandó egészségkárosodást és járványokat okoztak, mára gyakorlatilag eltűntek, néhány esetben, behurcolt megbetegedések fordulnak elő.

A magyar Alkotmánybíróság több határozatban foglalkozott a kötelező védőoltásokkal, és

„eddig minden alkalommal arra jutott, hogy az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások kötelező jellege nem alaptörvénysértő”

– mondta Lebedi Réka, a TASZ munkatársa. Hozzátette, hogy ehhez bizonyos garanciáknak viszont teljesülniük kell. Egyrészt az oltások beadásáról, összetételéről, biztonságosságáról és a lehetséges mellékhatásokról tájékoztatást kell adni a szülőknek, másrészt az is fontos, hogy minden esetben meg kell vizsgálni az olthatóságot, és jogorvoslattal is lehet élni a védőoltás elrendelésével szemben.

Az Alkotmánybíróság minden vonatkozó döntésében arra jutott, hogy a biztonságos és a tudomány által elfogadott oltóanyagok esetében a gyerek legfőbb érdekét az szolgálja, ha védve van a betegségek ellen, illetve ha a gyerekek minél nagyobb csoportja be van oltva, ami által alacsonyabb a fertőzésveszély.

Ezt az álláspontot erősíti a MOK is. A Lakmusz kérdésére elmondták, hogy a kötelező jellegnek két fő indoka van: egyrészt az oltás a beoltott gyermeket védi olyan betegségektől, mint például a torokgyík, a szamárköhögés, vagy a gyermekbénulás. Másrészt az oltásnak közösségi jelentősége is van: a magas átoltottság csökkenti a kórokozók terjedésének lehetőségét, és ezzel védi azokat is, akik például életkoruk miatt még nem olthatók, vagy egészségi állapotuk miatt bizonyos védőoltásokat nem kaphatnak meg.

Lehet nemet mondani?

A kötelező oltások alól Magyarországon csak egészségügyi okból lehet halasztást vagy felmentést kérni. Önrendelkezéssel vagy az ellátás visszautasításának a jogával nem lehet élni.

Az életkorhoz kötött kötelező védőoltásoknál a legkézenfekvőbb és leggyakoribb eset, hogy miután a gyereket megvizsgálják, és megállapítják, hogy az egészségügyi állapota alkamas az adott oltás beadására, megkapja a védőoltást.

A második lehetséges kimenetel, hogy a szülő vagy a kezelőorvos halasztást kér, mert a gyereknek olyan átmeneti egészségügyi problémája van, ami miatt nem kaphatja meg abban az időszakban az oltást. Ebben az esetben az állapot megszűnése után haladéktalanul meg kell kapnia az elhalasztott oltást. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) idén március 30-án publikált módszertani levele csak a lázas betegséget sorolja fel a gyerekekre is vonatkoztatható átmeneti oltási ellenjavallatok között.

A harmadik opció a mentesítési kérelem, amit a Kormányhivatal népegészségügyi osztályához lehet beadni. Ha az olthatóságot korlátozó egészségügyi állapot tartósan fennáll, akkor a védőoltás alóli mentesítést a kezelőorvos, a beteg vagy a beteg törvényes képviselője kérelmezheti, csatolva a a mentesítés indokoltságát alátámasztó, a kezelőorvos által adott szakvéleményt.

„A magyar jogszabályok szerint nagyon kevés olyan betegség van, ami alapján mentesíthetnek valakit a kötelező védőoltás alól, és olyan nincs, hogy valakit a betegsége miatt minden gyerekkori védőoltás alól mentesítenek; ezt mindig konkrét oltásokra kell kérni”

– mondta Lebedi Réka a Lakmusznak. Hozzátette, hogy amennyiben valaki nem kapja meg a kért mentesítést, akkor még van jogorvoslati lehetősége.

Az NNGYK levele az immunológiai károsodást és a súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény korábbi előfordulását említi tartós ellenjavallatként.

A MOK észrevétele szerint számos olyan állapot van, amelyet a szülők gyakran oltási ellenjavallatnak gondolnak, miközben szakmailag nem azok. Ide tartozik például egyes krónikus betegségek (allergia, asztma, ekcéma) nyugalmi állapota, az idegrendszeri betegségek egyensúlyi állapota (például a kontrollált epilepszia), a Down-szindróma, a koraszülöttség, az alacsony születési súly vagy az alultápláltság.

Olyan általános és hamis állítások is el szoktak hangozni a kamara szerint, mint az, hogy azért szükségtelenek a védőoltások, mert az adott fertőző betegség ma már nem fordul elő. Valójában sok betegség éppen azért ritka, mert a lakosság döntő többsége oltott.

Ha a szülő ellenáll

Létezik egy negyedik lehetséges forgatókönyv is, amikor a szülő egyszerűen nem viszi el a védőoltásra a gyerekét, vagy megjelennek az oltáson, de megtagadják a vakcina beadását, akár szóban, akár egy nem hivatalos nyilatkozattal. (Hogy ilyen nem hivatalos nyilatkozatok keringenek az oltásellenes szülők körében, arra az Egészségügyi Minisztérium körlevele is felhívta az iskolaorvosok figyelmét.)

Ilyenkor a szülőt értesítik, hogy meg kell jelennie az oltáson, két új időpontot írnak ki, és ha ekkor sem oltatja be a gyerekét, akkor hatósági eljárás indul, majd a járványügyi hatóság határozattal rendeli el az oltás beadását. Amennyiben a felszólítás ellenére sem történik meg az oltás, annak több következménye lehet a szülőre nézve. Egyrészt népegészségügyi bírságot és szabálysértési bírságot is ki lehet szabni vele szemben. Másrészt a gyermekvédelmi törvényből az következik, hogy ilyenkor gyermekvédelmi eljárás is indulhat.

„Ilyenkor bejön a gyámhatóság a képbe, mert a gyerek veszélyeztetésének minősülhet az, ha nem kapja meg a gyerekkori kötelező védőoltást. Ezt az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata sem vonta kétségbe. A gyermekvédelmi eljárásban először általában védelembe veszik az érintett gyereket, és előírják a szülőnek, hogy köteles beadatni a védőoltást. Ha ez továbbra sem történik meg, akkor a folyamatnak az is lehet a vége, hogy kiemelik a gyereket a családból”

– magyarázta Lebedi Réka.

A védőoltás beadását valamilyen okból ellenzők előtt nyitva álló opciókat a TASZ az alábbi ábrán foglalta össze.

Mit mond a gyakorlati tapasztalat?

Magyarországon az átoltottság szintje 98-99 százalékos, ami azt mutatja, hogy a kötelező oltások tényleges elmaradása ritka jelenség. A legfrissebb éves adat az átoltottság mértékéről 2024-es, ekkor a legmagasabb átoltottsági szint (három oltás esetében is) 99,9, a legalacsonyabb pedig (a bárányhimlő elleni oltásnál) 98,8 százalék volt.

A MOK-hoz az utóbbi években százas nagyságrendben érkeztek megkeresések háziorvosoktól, házi gyermekorvosoktól és iskolaorvosoktól a kötelező védőoltások halasztásával vagy az oltás alóli mentesítéssel kapcsolatos esetekről.

Tapasztalataik szerint az orvosok érzékelik az oltásokkal kapcsolatos bizalmatlanságot, találkoznak az elsősorban internetes fórumokon terjedő félrevezető információkkal. Úgy vélik, a szülői aggodalmak egy része teljesen érthető: a szülő szeretné tudni, milyen mellékhatások fordulhatnak elő, mit jelenthet az esetleges korábbi oltási reakció, biztonságos-e az oltás valamilyen alapbetegség mellett – ezekre az orvos feladata érdemi, tényszerű választ adni.

„Más esetekben azonban olyan állításokkal találkozunk, amelyek tudományosan nem igazoltak, vagy bizonyítottan tévesek”

– írta a MOK, és példaként hozta a Lakmusz által is több alkalommal cáfolt valótlan állítást, miszerint összefüggés van a védőoltások és az autizmus között.

„Sajnos a védőoltásokkal kapcsolatban bizonytalan szülőket szervezett csoportok keresik meg, és az általuk összeállított anyagokkal próbálják megtéveszteni őket. Ezekben a dokumentumokban sokszor teljesen érthetetlen, összefüggéstelen állítások szerepelnek, a szakmai és az alapvető biológiai ismeretek teljes hiányát mutatva.”

(Címlapi kép forrása: Balogh Zoltán/MTI/MTVA)