A Lili és a bátorság támogatása egy volt az NKA 56 kollégiumi döntése közül, amit az akkori miniszter felülírt. A mű megalkotásában pszichológus és gyermekjogász is részt vett, a cél a szülő-gyerek párbeszéd segítése és a fehérneműszabály népszerűsítése volt.

Július végén Hankó Balázs fideszes képviselő, volt kulturális-innovációs miniszter kétszer beszélt a parlamentben egy bizonyos „pedofil színházi előadásról”, miután Magyar Péter egy kérdésben felvetette Hankó esetleges büntetőjogi felelősségét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli, 17 milliárd forint szétosztását érintő botrányban. Az NKA-ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelenleg költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz.

Hankó az ülésteremben is elmondta, majd a parlamenti folyosón is megismételte, hogy

„Koncepciós eljárás [zajlik], hiszen az egyik feljelentő nem más, mint az, aki akkor mondott le, amikor 2024 júliusában a pedofil bábszínházra előterjesztett támogatást nem támogattam.”

A volt miniszter szavai szerint tehát lényegében bosszúhadjárat zajlik ellene, többek között azért, mert korábban NKA-vezetőként megvétózott egy „pedofil színházi előadást” támogató kollégiumi döntést. Kijelentéseivel egybevág a néhány nappal korábbi nyilatkozata a Gödöllői Hírekben:

„Azzal a kulturális érdekkörrel, ami most hatalomra került, egyes NKA támogatások kapcsán már 2024-ben megvolt az első összecsapásom, amikor megfontolásra visszaküldtem az Alaptörvénnyel és a gyermekvédelmi törvénnyel szembemenő, gyerekeknek szóló pedofil színházi előadás, vagy az Evangéliumot megszentségtelenítő előadás támogatását.”

Bár Hankó nem nevezi meg konkrétan, a megjelölt időpont és a körülírt személyek alapján azonosítható, mit tekint „pedofil előadásnak”.

A Lili és a bátorság című könyvből adaptált bábelőadásról van szó, ami pszichológusi és gyermekjogi szakértői támogatással készült, éppen azért, hogy a szexuális bántalmazást átélt vagy felnőttek szexuális közeledését tapasztaló gyerekeknek bátorítást nyújtson arra, hogy megbízható felnőtthöz forduljanak segítségért.

A darab továbbjátszását az NKA végül nem támogatta 2024-ben – ugyanis egy korábbi színházszakmai kollégiumi tag beszámolója és egy közzétett dokumentum tanúsága szerint a Lili és a bátorság egy volt a számos tétel közül, aminél Hankó felülírta a kollégium eredeti döntését.

Mi történt pontosan 2024-ben a színházi kollégiumban?

Az NKA hagyományosan az egyik legfontosabb, az ötöslottó játékadójából működő kulturális támogató állami pénzalap, aminek elnöke a mindenkori kulturális miniszter. A pénzeket alapvetően a szakmai kollégiumok osztják szét a pályázók között, de jelentős az úgynevezett miniszteri keret is – ez utóbbiból egyébként senki sem szórt ki korábban annyi pénzt, mint Hankó Balázs a választás előtt.

A színházi előadásokkal kapcsolatos évi egy-két felhívásra érkezett pályázatokat a szakmai kollégium (jelenleg összevont előadó-művészeti kollégium, korábban színházművészeti kollégium) bírálja el évente. Tagjai 2024-ben Dörner György, Nagy Viktor, Kis Domonkos Márk, Ráckevei Anna, Szabó Ágnes és Rihay-Kovács Zita voltak. A közvetlenül Hankó júliusi miniszteri kinevezése után született 2024-es döntésből már akkor kisebb botrány kerekedett, a kollégium végső döntésének nyilvánosságra kerülésekor ugyanis lemondott két tag, Ráckevei Anna színművész és Rihay-Kovács Zita jogász, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) korábbi ügyvezető titkára. Az akkori hírek szerint az ok az volt, hogy Hankó belenyúlt a pályázati nyertesek listájába, pontosabban több mint 30 pályázatról javasolta, hogy mégse támogassák.

Rihay-Kovács Zita pár hete, július 22-én tett közzé egy „Színházművészet Kollégiuma számára megfontolásra visszaküldött pályázatok listája” című, 2024-es táblázatot Hankó mostani kijelentéseire reagálva.

Erről a táblázatról Rihay-Kovács azt állítja, hogy a 2024-es döntés utáni „miniszteri kifogásokat és javaslatokat tartalmazza” és „adminisztratív hiba” folytán került hozzá.

A táblázat 56 módosítási megfontolást tartalmaz, ebből 18 olyan tételt, aminél a miniszter egy a kollégium által egyáltalán nem támogatott pályázathoz rendelt konkrét támogatási összeget vagy a kollégiumi támogatásnál nagyobb összeget jelöl meg. Néhány példa:

38 pályázatnál pedig egyszerűen lenullázta a kollégiumi támogatást Hankó. Például:

Az NKA-törvény szerint arra van lehetősége az NKA mindenkori elnökének (aki a kulturális területért felelős miniszter) vagy alelnökének (akit a miniszter nevez ki) hogy egy kollégium által támogatott pályázatot megfontolásra visszaküldjön vagy egy kollégiumi döntést megsemmisítsen.

Arra viszont nem biztosít jogot a törvény, hogy a miniszter egy eredetileg nem támogatott pályázatot támogatásra javasoljon.

Rihay-Kovács állítása szerint a kollégium többsége saját korábbi döntéseit felülírva Hankó összes javaslatát elfogadta 2024-ben– ezek után mondott le tagságáról. Ugyan a táblázat hitelességéről más forrásból nem tudtunk meggyőződni, az látszik, hogy a miniszter által javasolt összegek és a hivatalos NKA-döntési listában szereplő összegek és támogatottak megegyeznek. (A táblázat nincs aláírva, de maga Hankó is azt állítja, hogy ő volt az, aki a kollégium támogató döntését „nem támogatta”.)

Rihay-Kovács mindezt azzal egészítette ki megkeresésünkre, hogy nem igaz Hankónak az a rá vonatkozó alapállítása, hogy a közelmúltbanf ő tett feljelentést az NKA-ügyben.

„Nyilvános adat, hogy a feljelentő nem én voltam, hanem a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ). A kollégiumban én nem a FESZ vagy a független színházi terület képviselője voltam, hanem a kollégiumi delegálásra jogosult szakmai szervezetek által választott személy”

– mondta.

Ezen kívül elküldte nekünk a miniszternek beadott hivatalos felmondólevelét. Ez azt is rögzíti, hogy Hankó mindenféle indok vagy érv nélküli „javaslatai” a 2024-es kollégiumi döntések közzétételére meghatározott idő után érkeztek meg, és azokat a kollégium elnöke ismertette a tagokkal. Ezek után a kollégium sima többséggel, szakmai érvek vagy kifogások tárgyalása, a hónapokkal ezelőtti döntési értékelések újranyitása nélkül megszavazta Hankó javaslatait. Rihay-Kovács hozzátette: felmondólevelére válasz nem érkezett.

A bűvészdoboz sötétje

Hankó tehát a fenti folyamatra hivatkozik úgy, mint arra az esetre, amikor „a pedofil bábszínházra előterjesztett támogatást” nem támogatta. Arra, hogy a konkrét előadás a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Lili és a bátorság című darabja, Rihay-Kovács is utalt, de a miniszter vádjaira reagáló közleményében a színház is egyértelművé tette.

Megkeresésünkre Csató Kata, a több mint 30 éves szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója mesélt az előadásról. A darabot a Vojtina Bábszínház és a Kőszegi Várszínház közös előadásaként mutatták be 2020-ban.

Az előadást létrejöttétt még 2019-ben az NKA 1,2 millió forinttal, 2021-ben pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2 millió forinttal támogatta.

A színház által a Lakmusznak megküldött beszámoló anyagok szerint 2022-ben közel 750 fő látta a darabot. Az előadás 2022-ben megnyerte a Színházi Kritikusok Díját a legjobb gyermek- és ifjúsági előadásért.

Jelenleg a darabot a színház repertoáron tartja, keresi a játszási lehetőségeit, de egy ideje már nincs műsoron. Utoljára 2024-ben adták elő, szakmai közönségnek egy bábszínházi találkozón.

Csató, aki bábszínészként is részt vett a darabban, elmondta: a darabot az előző igazgató, Kovács Géza kezdeményezésére hozták létre, a folyamatban részt vett Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi szakértője (jelenleg gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár).

„Az előadást 6 éves kortól ajánlottuk, és alapvető fontosságú volt, hogy kapcsolódjanak hozzá drámapedagógiai foglalkozások színházi nevelési szakemberek vezetésével. Ehhez külön munkafüzet is készült játékos feladatokkal és a fehérneműszabály elmagyarázásával.” (A fehérneműszabály a szülőknek az UNICEF Magyarország által is ajánlott gyermekvédelmi és szexuális edukációs módszer. Lényege, hogy a gyereknek már óvodás-kisiskolás korban megtanítják, hogy a fehérnemű által takart testrészeiket az engedélyük nélkül más nem érintheti.)

A Lili és a bátorság egy cirkuszi társulat zárt közegében játszódik. Nem mutatja meg és nem konkretizálja, pontosan mi történt a hétéves Lili, az apa nélkül felnövő és anyukája nyomdokaiba lépő kötéltáncos kislány és a gyereket kihasználó bűvész között. A történet arról szól, hogy a bűvész belemanipulálja a kislányt, hogy menjen be vele a sötét dobozába, és ezt tartsa titokban.

„A darab és a hozzá kapcsolódó foglalkozások bábterápiás és drámapedagógiai eszközökkel, játékosan segítenek megerősíteni a kisgyerekben: vannak jó titkok és rossz titkok, és utóbbiakat éppen hogy meg kell beszélni a szülővel” – hangsúlyozta Csató.

Már az előadás alapjául szolgáló, Paulik Móni és Vincze Zsuzsanna által jegyzett azonos című könyv is pszichológus szupervíziója mellett készült. A mesekönyv gyorsan összejött közösségi finanszírozásból jelent meg 2017-ben, később a Pagony Kiadó adta ki újra, a közösségi médiában azzal a kommentárral, hogy az évtized egyik legfontosabb gyerekkönyve.

A könyvet Kádár Annamária pszichológus így ajánlja a kiadó honlapján:

„Ez a könyv azért született, hogy felnőttek és gyerekek egy szerethető, átélhető mese kapcsán beszélhessenek olyan érzékeny és fontos, de többnyire elhallgatott témákról, mint az intim testrészekre vonatkozó szabályok, hogy egy felnőttnek is lehet nemet mondani, és hogy mi a különbség rossz titok és jó titok között. A Lili és a bátorság célja a szexuális bántalmazás megelőzése. A mese szerepe, hogy viselkedési mintát nyújtson kritikus helyzetben, illetve megerősítse a gyermeket abban, hogy baj esetén mindig legyen bátorsága segítséget kérni egy olyan felnőttől, akiben megbízik.”

(Címlapi kép: Németh Dániel/444)