Tavaly nyáron Takács Péter az OKFŐ vizsgálatát emlegetve büszkélkedett a kórházak klimatizáltságával, de a főigazgatóság azt állította, nincs meg náluk a felmérés, amire az államtitkár utalt. Most újra az OKFŐ-höz fordultunk, és kaptunk kilenc dokumentumot.

A tavalyi nyárhoz hasonlóan az idei forró napokon is előkerült a kórházak klimatizáltságának témája. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter június 11-én bejelentette a Facebook-oldalán: már májusban arról határozott a kormány, hogy fel kell mérni a kórházak hűtési és légtechnikai rendszereit. Erre egy május 14-én kiadott kormányhatározattal a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (KEF) kérte fel a Magyar-kormány.

Júniusi bejegyzésében Hegedűs közölte:

„A felmérés elkészült. Az eredmény lesújtó volt.”

A miniszter néhány adatot is megosztott a „betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területek” állapotáról, például azt, hogy az ilyen kritikus helyiségek mindössze 48 százaléka rendelkezik megfelelő hűtéssel.

A százalékot azért hangsúlyozta, mert Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár többször is azt állította, például a Kulja Andrással folytatott emlékezetes tévévitájában, hogy a Fidesz-kormányzás kezdetén a műtők, intenzív osztályok és kiemelt kezelő helyiségek 56 százaléka volt klimatizált, 2025-re azonban már 96 százalékuk.

Takács ezen állítását tavaly nyáron mi is megpróbáltuk ellenőrizni: mivel a Belügyminisztériumtól azt az információt kaptuk, hogy Takács számai az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által készített felmérésből származnak, közérdekű adatigényléssel fordultunk az intézményhez.

Ekkor kezdődött a kálváriánk: az OKFŐ azt állította, hogy náluk nincs meg a Takács által hivatkozott felmérés, majd amikor erre hivatkozva ismét írtunk a Belügyminisztériumnak, hogy mutassák meg ők a dokumentumot, azt a választ kaptuk, hogy ők nem készítettek a kórházak klimatizáltságáról felmérést. Vagyis senki nem adta ki a felmérést, amire Takács Péter elvileg hivatkozott.

Miután Hegedűs Zsolt közölte, hogy újabb vizsgálat készült a témában, tettünk egy újabb próbát, és közérdekű adatigényléssel azt kértük az Egészségügyi Minisztériumtól és az OKFŐ-től, hogy az általuk készített és a birtokukban lévő összes, a kórházak klimatizáltságát felmérő dokumentumot adják ki a 2020 és 2026 közötti időszakból. (Az Egészségügyi Minisztérium időt kért a dokumentumok összegyűjtésére, az ő válaszukat még várjuk.)

Az OKFŐ 15 napon belül elküldött kilenc dokumentumot – ebből három 2026-ra vonatkozik, hat a korábbi időszakokra. Azt pontosan nem tudtuk megállapítani a dokumentumokból, hogy Takács Péter melyik felmérésre hivatkozhatott, mert konkrétan 96 százalékos arányszámot egyikben sem találtunk. Tény ugyanakkor, hogy az OKFŐ-nél már tavalyi adatigénylésünkkor számos dokumentum volt a klímahelyzetről, mégsem adtak ki semmit.

A dokumentumokból az látszik, hogy az OKFŐ az elmúlt években folyamatosan monitorozta a kórházi klímahelyzetet. A felmérések (különösen a 2024-es) a számok mellett értékes információkat tartalmaznak arra vonatkozóan is, milyen problémákkal szembesülnek a kórházban dolgozók: hiába van klíma egy műtőben vagy egy intenzív osztályon, a berendezések régiek, sokszor elromlanak, a műtőkben ezért előfordul 30 fokos meleg és 90 százalékos páratartalom is. Volt, ahol betegek lettek rosszul vagy beavatkozások maradtak el a klímák meghibásodása miatt.

Műtők, kórtermek, orvosi szobák

A 2021-ben és 2022-ben készített felmérések 94 intézményt vizsgáltak, ezek között volt budapesti és vidéki kórház is. A 2021-es vizsgálat szerint

A 2022-es felmérésben 1010 műtőt vizsgáltak meg, amiből 979-ben volt klíma – ez 97 százalékos arány. Itt azonban azt is megjegyzik, hogy mindössze 794 olyan műtő volt, amiben „biztosítható a 21-25 fok közötti hőmérséklet téli és nyári időszakban egyaránt”. Vagyis a vizsgált klimatizált műtőkből 185 nem tudta ezt biztosítani.

Ez azért fontos, mert a műtők klimatizálásával kapcsolatban van egy 2019-es, Az országos tisztifőorvos módszertani levele a műtéti sebfertőzések megelőzésére című dokumentum, amiben a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi szakemberei kifejtik:

„A műtők mesterséges levegőellátó rendszerét steril klímaberendezéssel kell biztosítani, ami legyen képes óránkénti 20-szoros légcserét biztosítani. A műtőben nyáron sem lehet 25°C-nál magasabb hőmérséklet és 60%-nál magasabb relatív nedvesség.”

Majd hozzáteszik, hogy „a split klíma és a mobil klíma alkalmazása nem biztosítja a műtőben előírt fenti paramétereket, alkalmazásuk növeli a sebfertőzés kockázatát, így nem alkalmazhatóak.”

31 fok a műtőben

A megszerzett dokumentumok közül a 2024-es felmérés a legérdekesebb (a teljes felmérés ezen a linken érhető el). Az összefoglaló jelentés az országos intézetek, a fővárosi centrumkórházak és a vármegyei irányító intézmények kritikus helyiségeinek klimatizációjának ellenőrzésére vonatkozóan című dokumentumban ugyanis az adatok mellett a kórházi dolgozóktól begyűjtött információk is sok problémáról árulkodnak.

A felmérést az OKFŐ Komplex Ellenőrzési és Üzemeltetési főosztályainak munkatársai végezték 2024. június 17. és július 5. között. 478 műtőt és 69 intenzív terápiás osztályt ellenőriztek. Azt állapították meg, hogy majdnem mindegyik helyiségben volt valamilyen klímatechnológia, kivéve három intézmény néhány műtőjét és intenzív osztályát, ahol vagy eleve nem volt olyan eszköz, ami a helyiségek hűtésére alkalmas lenne, vagy volt, de meghibásodott.

Megjegyezték továbbá, hogy:

Mivel a felméréshez az OKFŐ munkatársai ellátogattak az intézményekbe, az ott dolgozók jelzéseit is összegyűjtötték.

Ezek a példák jól leírják a problémák súlyosságát, ezért jó néhányat közülük változtatás nélkül közlünk.

Az Észak-Pesti Centrumkórház Honvédkórház dolgozói elmondták, hogy

„A 4. emeleten lévő égési műtőben lévő klíma berendezés abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 30 Celsius fok fölé emelkedik, nem tudja a helyiségben szükséges hőmérsékletet biztosítani, így a műtőben is 30 Celsius fok feletti lesz a hőmérséklet, a páratartalom pedig 90%-os.”

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet dolgozói szerint

„a légkezelők hibáit, valamint a műtő és ITO területén esetileg tapasztalható hőmérséklet problémákat a légkezelő berendezések karbantartásának elmaradása okozza, valamint az egyes légkezelők üzemben töltött ideje (10-20 év).”

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet dolgozóival beszélgetve az alábbiakat tapasztalták az OKFŐ munkatársai:

„A krónikus lélegeztetési osztály 6 helyiségében mozgásképtelen betegek vannak elhelyezve, lélegeztető gépeken. Az épületben semmilyen klimatizálás nincs. Az osztály 2017. szeptember óta működik így, a KEF átvétel előtt tervben volt a klimatizálása az épületnek, de átvétel óta erről nincs semmi információjuk. A nyári melegekben szellőztetéssel és a betegek kézi hűtésével próbálják segíteni a helyzetet. Az ellenőrzés ideje alatt az épületben 30 Celsius fok volt a hőmérséklet.”

A Borsod-Abaúj Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban

„az ellenőrzéskor a tüdőgyógyászati épület intenzív osztályának (KAITO) a nővérpultjában 28 Celsius fok, míg a kórtermeikben 30 Celsius fok volt. A kardiovaszkuláris intenzív osztályon ellenőrzéskor 24 Celsius fok volt, de a személyzet elmondja, hogy délután, amikor odatűz a nap akkor 30 Celsius fok van. A gyermek intenzív osztályon (PIC) 27 Celsius fok volt, az előtérben érezhető a klíma, de beljebb már nem.”

A Bajai Szent Rókus Kórházban

„a magas hőmérséklet okán a fertőzésveszély igen magas. Az ITO-n dolgozó szakszemélyzet elmondta, hogy a beteg testhőmérséklete 37 Celsius fok feletti, hűtésüket vizes lepedőkkel tudják megoldani.”

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban az alábbi tapasztalatokat gyűjtötték az OKFŐ munkatársai:

„2024.02-hóban jelezték, hogy a Központi Műtőt ellátó hűtő kompresszorokból egy működik és többször előfordult, hogy a hőmérséklet, illetve a relatív páratartalom a biztonságos betegellátás értékénél magasabb volt, rosszul lettek a betegek, átnedvesedtek a steril tálcák csomagolásai. Amennyiben nem orvosolják a hűtőkompresszor javítását, cseréjét, szüneteltetni fogják a betegellátást.”

„Sebészeti tömb 13. számú műtőben a magas páratartalom miatt már többször maradt el műtét, mivel a klímatechnika nem tudja biztosítani a műtét feltételeit. Az ellenőrzéskor a műtőben 80% páratartalom és 27 Celsius fok volt. Sebészeti intenzív nagyon meleg van, újra fóliázást igényelnének az ablakok. Az ellenőrzéskor a hőmérséklet 29 Celsius fok volt.”

A Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház és Rendelőintézetben

„a nőgyógyászati műtőben split klíma van, mely csak a helyiség levegőjét hűti, illetve keringteti, ezért infektológiai szempontból aggályos jellegénél fogva, illetve magasabb a hőmérséklet és a páratartalom is az ellenőrzési paraméterekhez képest. Az ellenőrzéskor a műtőben 31 Celsius fok volt.”

Takács Pétert megkérdeztük, államtitkárként volt-e tudomása ezekről a problémákról, és szerinte miért lehet az, hogy tavaly egyetlen dokumentumot sem adott ki a kórházi klímákról az OKFŐ, most viszont többet is. A volt államtitkár cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.

Jelenlegi helyzet

A 2025-ös, 82 intézményt érintő felmérésben csupán egy táblázat szerepel. A felmérésben azt nézték meg, hány légkondicionált helyiség van az adott intézményben, és ez hány százaléka az összes helyiségnek – viszont nem tüntették fel külön a műtőket és intenzív osztályokat, ahogy összesített számot sem közöltek.

A Hegedűs Zsolt által említett, idén májusban elvégzett felmérést is megkaptuk, bár a felmérés részletes számadatokat tartalmazó mellékletét olvashatatlan formában küldte el az OKFŐ, így csak a vezetői összefoglalót tudtuk feldolgozni. Ebből kiderül, hogy az OKFŐ „önbevalláson alapuló felmérést végzett az intézmények körében.” A saját intézményeik mellett az egyetemekre és az egyházi intézményekre is kiterjedt a vizsgálat. Megállapították, hogy

több mint 50 ezer négyzetméternyi területet érint valamilyen hűtési probléma (részleges vagy teljes üzemképtelenség, illetve a berendezés hiánya).

Ezeken a területeken van többek között:

Mint írják, „ezekben nem tudják az év minden napján biztosítani a 21-25 fokos hőmérsékletet.”

Az összefoglalóból az is kiderül, hogy a KEF nyilvántartása szerint az egészségügyi intézmények jelenleg 1239 nagy teljesítményű klímaberendezést és nagyjából 11500 split és multisplit klímát üzemeltetnek. Ezek a berendezések együttesen a kritikus betegellátási területek közül 734 műtő és 101 steril tér hűtését biztosítják. A berendezések átlagéletkora meghaladja a 15 évet.

„Ez a gyártók és tervezők által javasolt üzemidőt sokszor meghaladja, amiből adódóan sok esetben a berendezések javításához szükséges alkatrészek pótlása egyre nagyobb nehézséget okoz.”

A friss felmérés szerint az OKFŐ 2024 és 2025 nyári hónapjaiban napi klímajelentést üzemeltetett, amiből kiderült, hogy a hűtési kapacitás elégtelensége miatt az adott napra tervezett egészségügyi beavatkozásoknak és vizsgálatoknak csak kis hányada maradt el. 2025-ben például a 69 jelentési napon összesen

24 műtét, 104 CT-üzemóra, 379 MR-üzemóra és 13 PET-üzemóra hiúsult meg.

Az ellátáshoz való hozzáférés biztosított volt, de

„ezen időszak alatt az intézmények jelentősen csökkentették az adott napra tervezett beavatkozások számát.”

Azt is hozzáteszik, hogy a más kórházakba átirányított betegek nagyobb terhelést okoztak ezeknél az intézményeknél, az átütemezett műtéti ellátások pedig növelték a várólistát.

(Címlapi kép: Dezső Annamari)