Magyarországon nem tilos az állami szféra és a magánszektor közötti vándorlás, csupán néhány hatóság vezetőinél van erre vonatkozó megkötés. A forgóajtó-jelenség korlátozására voltak már kísérletek, de átfogó szabályozás eddig nem született.

„Benyújtottam a parlamenti mandátumomról történő lemondásomat. Ennek oka, hogy rendkívül megtisztelő ajánlatot kaptam a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától egy nemzetközi pozíció betöltésére”

– ezzel a Facebook-poszttal jelentette be Szijjártó Péter volt külügyminiszter szerda délután, hogy kivonul a politikai életből és a BYD kínai autógyártóhoz igazol. Mint írja: „a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként” dolgozik majd.

Szijjártó önéletrajzában eddig egyetlen tisztán piaci alapon, a magánszektorban működő munkahely sem szerepelt, 24 éves kora óta a Fideszben dolgozott.

Orbán Viktor szűkszavú posztban reagált a karrierhírre, Facebook-oldalára szerda délután annyit írt, hogy: „A nyár csúcsigazolása a BYD-é. Hajrá, Péter!” Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke azt mondta, Orbán tudott a döntésről, Szijjártó Péter kétszer is egyeztetett erről vele. Magyar Péter miniszterelnök is reagált, ő azt írta: Szijjártó „egy olyan kínai cég vezetője lesz, amely cégnek korábban ő lobbizott ki óriási magyar állami támogatásokat.”

Az tény, hogy a BYD autóipari vállalat sok előnyt élvezett Magyarországon. A cég 2017 óta van jelen az országban, első gyárukat (ahol elektromos buszokat szereltek össze) Komáromban építették, ahol Szijjártó is többször megfordult, és ahol tavaly nyáron újabb üzemépítést jelentettek be. Később Szegeden és Budapesten terjeszkedtek tovább, 2025 májusában a magyar kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött a BYD-vel, amit a kormány részéről Szijjártó írt alá. Egy állami támogatási programnak köszönhetően sok magyar cég vásárolt BYD-t céges autónak.

Bár Szijjártó és a BYD múltbeli kapcsolata elég nyilvánvaló összeférhetetlenségi aggályokat vet fel, az általunk megkérdezett szakértők szerint a volt külügyminiszter konkrét szabályt nem sért az új állás elfogadásával. Azért nem, mert Magyarországon nincsen az ilyen esetekre érvényes tiltó szabályozás.

Egyes területeken vannak megkötések, és voltak olyan kezdeményezések is, amik a korlátozó szabályozás felé mutattak, de végül nem lett belőlük semmi.

Forgóajtó-jelenség

Szijjártó jelenlegi karrierváltására van egy szakkifejezés: forgóajtó-jelenségnek (angolul revolving door) hívják. Ez azt jelenti, hogy egy vezető beosztásban dolgozó személy az állami szféra és az ahhoz kapcsolódó magánszektor között vált munkahelyet, bármelyik irányban.

Ennek megvannak a veszélyei: a forgóajtó-jelenség a Transparency International Magyarország 2012-es tanulmánya szerint korrupciós és bizalmi kockázatokat is rejthet magában. Példaként említik, hogy egy korábban állami tisztséget betöltő személy megpróbálhatja befolyásolni volt kollégáit annak érdekében, hogy az adott cégnek kedvező döntéseket hozzanak. De az is kockázat lehet, hogy egy korábbi köztisztviselő bennfentes információkhoz juttathatja új munkahelyét, ami gazdasági előnyökkel járhat a vállalatnak. A jelenség akkor veszélyes a szakértők szerint, amikor az adott személy nem a közjót, hanem a személyes érdekeit tartja szem előtt, és ehhez felhasználja a korábban szerzett kapcsolatait, információit.

Ezeket a kockázatokat olyan szabályozással lehet csökkenteni, ami előírja, hogy egy korábbi köztisztviselő bizonyos ideig nem vállalhat munkát olyan szervezetnél vagy vállalatnál, ami egy korábban általa felügyelt területen működik. Ilyen szabályozás azonban Magyarországon átfogó jelleggel nem létezik.

Megerősítette ezt a Lakmusznak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója és Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója is. Léderer hozzátette: a probléma régi jelenség Magyarországon, az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében is többször előkerült javaslatként egy ilyen szabályozás megalkotása – legutóbb tavaly.

A jelentés második oldalán megfogalmazott javaslatok között azt olvashatjuk:

„Átfogó jogalkotási reformokat kell kezdeményezni a lobbizás és a forgóajtó-jelenség területén.”

Ugyanezt írja a Transparency International Magyarország 2023-as Fehér könyv – Van kiút a rendszerszintű korrupcióból? című kiadványa is, azzal kiegészítve, hogy „az állami vezetőkre az általános rendnél szigorúbb követelményeket kell bevezetni.”

Magyar szabályok

A Transparency Fehér könyve szerint kifejezetten a jövőbeli elhelyezkedést korlátozó szabályozás mindössze négy állami hatóság vezetőinél van érvényben ma Magyarországon:

Ezeknél a vezetői pozícióknál a törvények meghatározzák, hogy az elnökök és elnökhelyettesek egy évig nem létesíthetnek munkaviszonyt olyan gazdasági társasággal, amit az adott hatóság döntése érintett „a megbízatás megszűnését megelőző három évben” (az Integritás Hatóságnál nincs hároméves megkötés, ott az egész elnöki vagy elnökhelyettesi megbízatás számít).

A törvényi tilalom a munkavállalás mellett kiterjed a vállalatban történő tulajdonszerzésre is: vagyis a négy hatóság vezetői egy évig részesedést sem szerezhetnek a döntéseikkel érintett gazdasági társaságokban.

A minisztériumokat, így a külügyminisztériumot sem érintik ezek a szabályozások. Szijjártó Péter szabadon vállalhatott munkát a BYD-nál, rá nem vonatkoznak ezek a megkötések.

Több olyan szabályozáskezdeményezés is volt már, amik elméletben tartalmaztak bizonyos megkötéseket a köztisztviselők jövőbeli elhelyezkedésére vonatkozóan, de a gyakorlatban végül nem valósultak meg.

Az egyik ilyen a 2018-as kormányzati igazgatásról szóló törvény 117. paragrafusa. Ez „az elhelyezkedési korlátozás és újraalkalmazási korlátozás” címet viseli, és így szól:

„A Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt.”

A korlátozás időtartama a törvény szerint az „álláshelyen eltöltött időnek megfelelő idő, de legfeljebb két év.”

Ahhoz, hogy a törvénynek legyen tartalma, meg kellett volna határozni ezeket az ágazatokat egy kormányhatározattal, ez azonban sosem történt meg – mondta el Ligeti Miklós.

De még ha meg is határozták volna az ágazatokat, ez a paragrafus akkor is csak a kormányzati szolgálati jogviszonyban dolgozókra vonatkozna, ilyen például a törvény alapján a kormányhivatal igazgatója vagy a minisztérium közigazgatási államtitkára. A miniszterek más, úgynevezett politikai szolgálati jogviszonyban állnak, így rájuk ez a rész egyébként sem vonatkozott volna.

Egy másik hasonló próbálkozás volt az a 2024-es kormányhatározat, ami „a 2024–2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, valamint az annak végrehajtására vonatkozó intézkedési terv elfogadásáról” szól.

Ebben a kormány felkérte:

A lobbitörvény viszont sosem készült el – ezt Léderer Sándor is megerősítette a Lakmusznak.

Még általános etikai kódex sem készült, az egyetlen dokumentum a témában a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Államtitkárságának 2024. decemberében kiadott, kifejezetten az önkormányzatoknak szóló módszertani útmutatója.

Ez a dokumentum megerősíti, hogy „specifikusan a témára fókuszáló jogszabály hazánkban nincs hatályban”, és hogy a fent említett 2018-as törvényben lévő elhelyezkedési korlátozást sem töltötték fel tartalommal. Mint írják:

„a Kormánynak meg kell határoznia azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében az előírást alkalmazni kell. Ezek meghatározására még nem került sor.”

Címlapi kép: Kocsis Zoltán/MTI/MTVA