Ha ez sikerül, Magyar Péterék Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szemben is érvényt szereznének az ICC döntésének. Hoffmann Tamás nemzetközi jogász szerint más tagállamok is végrehajtottak már hasonló manővereket a szervezet történetében.

„Én minden állami vezetőt, legyen miniszterelnök vagy elnök, nagyon sokkal beszéltem, (...) egységesen meghívtam az 1956-os forradalom évfordulójára, Magyarországra”

- erősítette meg Magyar Péter, a Tisza-kormány leendő miniszterelnöke a Telex kérdésére hétfői sajtótájékoztatóján, hogy valóban meghívta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt az október 23-i állami ünnepségre. Majd egy bejelentést is tett:

a szervezetből, amely 2024 novemberében nemzetközi elfogatóparancsot adott ki háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények alapos gyanúja miatt az izraeli miniszterelnök ellen.

Az ICC elfogatóparancsa után elvileg a nemzetközi jog alapján az ICC-tagországoknak le kellene tartóztatniuk Netanjahut, ha a területükre lépne. Az Orbán-kormány azonban 2025 áprilisában épp a Netanjahu (és volt védelmi minisztere, Joáv Galant) elleni elfogatóparancs miatt jelentette be, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A lépés hivatalos indoklása szerint a Netanjahu elleni vádemelés is azt mutatja, hogy az ICC politikai intézménnyé vált. Magyarország az ICC történetében egyetlen EU-tagországként indította el a kilépési folyamatot. (Netanjahu épp akkor látogatott Magyarországra, és letartóztatás helyett a honvédelmi miniszter és katonai díszőrség fogadta.)

A kilépési folyamat 2026. június 2-án zárulna le, és a Tisza már a választási programjában azt ígérte, hogy le fogják állítani, mert szeretnék Magyarországot az ICC tagállamai között tartani. Magyar Péter április 13-i sajtótájékoztatóján azonban visszavonulót fújt, és azt mondta: mivel a folyamat leállítása már nem lehetséges, inkább a kilépés után kérik majd Magyarország újracsatlakozását.

„Nem árultam semmiben zsákbamacskát. Ha valaki tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és olyan ember lép a hazánk területére, aki körözés alatt áll, akkor azt őrizetbe kell venni”

– tette aztán egyértelművé, hogy Netanjahuval szemben is érvényt szereznének az ICC döntésének.

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense részletesebben is elmagyarázta a Lakmusznak, hogyan tudná a Tisza-kormány még június 2. előtt leállítani az ICC-ből való kilépésünket.

A szakértő szerint ehhez a megalakuló új országgyűlésnek elég lenne egy határozattal felhatalmaznia a kormányt, hogy tájékoztassa a római statútum letéteményeseként működő ENSZ-főtitkárt a kilépési szándékunk visszavonásáról. (A Tisza tervei szerint az országgyűlés már május 9-10-én megalakulna.) Ilyen fordulatra egyébként már más országok, konkrétan Gambia és a Dél-Afrikai Köztársaság esetében is volt példa – tette hozzá Hoffmann.

Ha ezzel a lehetőséggel mégsem él az országgyűlésben kényelmes kétharmados többséggel rendelkező Tisza-kormány, akkor a kilépési folyamat megállítása helyett később egy újbóli belépéssel kerülhetünk vissza az ICC tagjai közé. Ebben az esetben a magyar kormány hivatalosan is jelzett csatlakozási szándékát az ICC tagállamok közgyűlésének kellene tárgyalnia. Ez a közgyűlés minden év decemberében szokott ülésezni, így az újracsatlakozásunk valószínűsíthető időpontja Hoffmann szerint 2027. január 1. lenne.

Megosztó a Netanjahu elleni elfogatóparancs

Magyar Péter kijelentése, miszerint kormányzása alatt a magyar hatóságok Netanjahuval szemben is érvényt szereznének az ICC döntésének, különösen erős annak fényében, hogy az izraeli miniszterelnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs mennyire megosztotta az Európai Unió országait.

Franciaország és Olaszország is tett korábban olyan nyilatkozatot, miszerint az ICC-hez nem csatlakozó ország kormányfőjeként Netanjahu őrizetbe vételét mentelmi jog akadályozhatja meg. De a Magyar Péter által gyakran más kérdésekben pozitív példaként hivatkozott Lengyelország is előre közölte 2025 januárjában, hogy nem fogják letartóztatni Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, ha úgy dönt, részt vesz az auschwitzi haláltábor felszabadításának 80. évfordulójára emlékező január 27-i megemlékezéseken.

Speciális viszont Németország esete, ahol a frissen megválasztott Friedrich Merz német kancellár került 2025 februárjában hasonló helyzetbe, mint április 13-án Magyar Péter. Benjamin Netanjahu felhívta telefonon, hogy gratuláljon a választási eredményhez. Merz azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy megígérte Netanjahunak: megtalálják a módját annak, hogy ha oda látogat, letartóztatás nélkül hagyhassa el Németországot. „Szerintem teljesen abszurd lenne, ha egy izraeli miniszterelnök nem tudna ellátogatni a Németországba” – tette hozzá a Deutsce Welle tudósítása szerint. Netanjahu hivatala viszont már úgy tálalta Merz gesztusát, mint konkrét meghívást, és nyílt kétségbe vonását az ICC „botrányos döntésének”. Netanjahu azóta sem látogatta meg Merzet Berlinben, 2025 decemberében már kancellárként Merz utazott Izraelbe találkozni a miniszterelnökkel.

Az elfogatóparancs óta Benjamin Netanjahu 2025 áprilisi magyarországi látogatásán kívül nem járt más EU-tagországban.

Az ICC működéséről ebben a korábbi cikkünkben írtunk részletesen.