Az agrárminiszter szerint az ukránok úgy követelik az uniós támogatást, hogy közben semmilyen szabálynak nem akarnak megfelelni. Valóban erről lenne szó?

Nagy István agrárminiszter visszatért a kormány egyik közkedvelt kampánytémájához, aminek lényege, hogy Ukrajna uniós csatlakozása tönkretenné az európai, de főleg a magyar gazdákat.

A miniszter március 19-én egy rövid videóban arról beszélt, hogy

„Az ukrán gazdákat tömörítő Ukrán Mezőgazdasági Tanács bemutatta, hogyan is képzelik el az uniós csatlakozást. A csatlakozás pillanatától kezdve tízéves átmeneti időt akarnak, úgy, hogy ne kelljen megfelelniük addig semmilyen szabálynak, ugyanis mentességet kérnének. Cserébe viszont már az összes támogatást a csatlakozás pillanatától kérik. Harmadsorban pedig még azt is szeretnék, hogy a csatlakozás első pillanatától kezdve teljes hozzáférésük legyen az uniós piachoz.”

A megszólalás végigfutott a kormánymédián, megírta az Origo, a Magyar Nemzet, a Mandiner és a mezőgazdasági hírekkel foglalkozó Agroinform is.

Nagy István azonban pontatlanul ismertette az Ukrán Mezőgazdasági Tanács javaslatait. Ezt az ukrán gazdák tényleges álláspontját tartalmazó dokumentum mellett a Tanács egy munkatársa, illetve az Ukrán Agráripari Klub európai integrációért felelős bizottságának elnöke is megerősítette.

Mindez ráadásul nem újdonság: az EU-hoz újonnan csatlakozó tagállamok korábban is egy tízéves átmeneti időszakot kaptak a felzárkózásra, ebben az időszakban az agrártámogatások fokozatosan növekedtek. Pontosan ez történt Magyarország uniós csatlakozása után is.

Időt kérnek

Március 2-án az ukrán mezőgazdasági szervezetek találkozót tartottak, és meghatároztak hat kulcsfontosságú tényezőt, amit az uniós csatlakozási tárgyalások során érvényesíteni kell az „EU-szabványokhoz való, gazdaságilag fenntartható átállás érdekében.” A szervezetek uniós csatlakozásról kialakított közös álláspontját március 4-én Brüsszelben is bemutatta az Ukrán Mezőgazdasági Tanács és az Ukrán Agráripari Klub. Erről kiadtak egy hivatalos nyilatkozatot is.

Az ukrán agrárszervezetek kifejtik, hogy a tízéves átmeneti időszakra azért van szükség, mert „az ukrán szabványok és az uniós jogszabályok teljes összehangolása időt igényel”, legyen szó a növényvédő szerek vagy a takarmány-adalékanyagok jegyzékének aktualizálásáról, a különböző környezetvédelmi követelményekről, a műtrágyahasználat szabályozásáról vagy a Natura 2000 hálózat követelményeihez való alkalmazkodásról.

„Semmi mást nem kérünk, mint időt arra, hogy az uniós szabályoknak meg tudjunk felelni. Jelenleg az ukrán és az uniós mezőgazdasági sztenderdek eltérnek egymástól, a tízéves átmeneti időszakra azért van szükségünk, hogy ezen dolgozni tudjunk”

– mondta a Lakmusznak Oleksandra Avramenko, az Ukrán Agráripari Klub európai integrációért felelős bizottságának elnöke.

Avramenko az agrártámogatásokról azt mondta: fokozatos hozzáférést szeretnének a pénzekhez, nem egyből a teljes összeget kérik, ahogy azt Nagy István állította. Ezt a Brüsszelben bemutatott dokumentum is alátámasztja, abban ugyanis azt írják: az átmeneti időszak kezdetétől biztosítani kell az ukrán gazdák támogatását a „kifizetések fokozatos emelésével”, úgy, hogy a tízéves átmeneti időszak végére „a támogatás szintje legyen összehangolva a többi uniós tagállamnak nyújtott támogatással”.

Ami pedig az uniós piac megnyitását illeti, az agrárszervezetek kérése azokra az ukrán termékekre vonatkozik, amik „teljes mértékben megfelelnek az EU biztonsági, címkézési és nyomonkövethetőségi előírásainak”. Az Ukrajnából nem uniós országba szánt termékeket továbbra is az ukrán nemzeti követelmények szerint állítják elő, és rajtuk lesz a „nem EU-konform termék” címke.

Oleksandra Avramenko ezzel kapcsolatban azt mondta a Lakmusznak, vannak olyan ukrán gazdák, akik már a háború teljes inváziós szakasza előtt elkezdtek dolgozni azon, hogy termékeik megfeleljenek az uniós szabályoknak. Közülük néhányan már most megfelelnek az EU-s sztenderdeknek. Csak az ilyen termékeket akarják exportálni az uniós tagállamokba, szabályosan és átlátható módon. „A többi gazda továbbra is csak harmadik országokba exportál majd, miközben az átmeneti időszakot kihasználva azon dolgoznak, hogy megfeleljenek az uniós követelményeknek.”

Megkérdeztük a Nagy István által említett három pontról az Ukrán Mezőgazdasági Tanácsot is, akik megerősítették a hivatalos dokumentumban írtakat és Avramenko állításait. A Lakmusznak küldött válaszukban azt írták:

„Az ukrán gazdák támogatják a teljes EU-integrációt és az uniós szabályok teljes betartását, de ennek a folyamatnak reálisnak, gazdaságilag fenntarthatónak és mind Ukrajna, mind az Európai Unió számára kezelhetőnek kell lennie.”

Nem speciális bánásmód

Arról tavaly nyári cikkünkben is írtunk, hogy ha egy ország csatlakozik az EU-hoz, általában van egy olyan átmeneti időszak, ami alatt fokozatosan kell megfelelnie az olyan közös politikáknak, mint az agrárpolitika is; és jellemzően nem kapja meg rögtön az uniós támogatások 100 százalékát sem. Éppen ez történt Magyarország uniós csatlakozásakor: 2004-ben, a csatlakozás évében az agrártámogatások közvetlen kifizetéseinek mindössze 25 százalékát kapták meg a magyar gazdák. Ez az összeg fokozatosan emelkedett, a 100 százalékot a tízéves átmeneti időszak végére érte el.

Ez egyébként nem különleges eset, az Európai Bizottság 2020-ra vonatkozó kiadványában arról írnak, hogy az agrártámogatások közvetlen kifizetéseit a 2004-es, a 2007-es és a 2013-as EU-s bővítés után is fokozatosan kapták meg az újonnan csatlakozó tagállamok. Vagyis nemcsak Magyarország uniós csatlakozásánál volt ez a protokoll.

Oleksandra Avramenko ezzel kapcsolatban azt mondta:

„Az EU bővítésekor az újonnan csatlakozó országok eddig is fokozatosan dolgoztak az uniós szabályok betartásán, miközben fokozatosan kapták meg a támogatásokat. Ukrajna nem akar speciális bánásmódot, csak azt az elbírálást, amit a korábban csatlakozott tagállamok, köztük Magyarország is.”

Hány hektár termőföld van Ukrajnában?

Nagy István arról is beszélt a videóban, hogy azért lenne katasztrofális Ukrajna EU-csatlakozása a magyar mezőgazdaságra nézve, mert az ország rengeteg, 43 millió hektár termőterülettel rendelkezik, és ha erre mind felvennék a területalapú támogatást, sokkal kevesebb jutna a magyaroknak.

Megerősítik ezt az ukrán Gazdasági, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Minisztérium közleményei is: 2025 novemberében arról írtak, hogy körülbelül 6,5 millió hektárt vetettek be az őszi idényben az ukrán gazdák; idén márciusban pedig azt közölték, hogy a tavaszi vetési időszakban nagyjából 16 millió hektáron vetnek majd a gazdák. Ez 22-23 millió hektárt jelent összesen. (Az őszi és a tavaszi vetési időszakban más típusú növényeket vetnek, így a két vetési terület között nincs átfedés.)

Címlapi kép: Nagy István agrárminiszter egy brüsszeli tanácsülésen 2024 decemberében. Fotó: DURSUN AYDEMIR/Anadolu via AFP