Takács Péter 10 tagállam és 3 műtéttípus adataira alapozva állította, hogy a magyar várólistahelyzet a legjobbak között van az EU-ban. A 3 műtétre az OECD adatai szerint Magyarországon átlagosan többet kell várni, mint 2019-ben.

„Hogyha megnézzük európai uniós összevetésben az átlagos várakozási időket, Magyarország – a térdprotézist kivéve – mindenhol az első harmadban van”

– mondta Takács Péter, egészségügyi államtitkár Harcosok Órája júliusi epizódjában (a videóban 37:22-től hallható).

„Szemlencsében konkrétan a harmadik legrövidebb várakozási idő van Magyarországon. Térdprotézisben középmezőnyben vagyunk, de minden másban a lista elején”, tette hozzá.

Mondatai azt a benyomást keltik, hogy a magyar műtéti várólisták helyzete a legjobbak között, az első harmadban, tehát top 9-ben van az EU-ban, és ezt hivatalos statisztikai adatok bizonyítják. Csakhogy

Mit mutatnak az OECD-adatok?

A Belügyminisztérium kérdésünkre megerősítette, hogy Takács az OECD statisztikái alapján tette a fenti általános kijelentéseit. Ennél átfogóbb adatokat mi sem találtunk, az Eurostat nem vezet olyan várólistás statisztikát, ami ennél több országot feltüntetne.

Ezek az adatok „nemzetközi összevetésre alkalmasak” és az OECD honlapján érhetők el, írták. Bár a minisztérium nem pontosította a részleteket, ilyen adatokat a 2024-es OECD Egészségügyi áttekintésében közölt a szervezet. Mivel más várólista-adatok nincsenek az adatbázisában, ráadásul a Takács által konkretizált magyar helyezések megfelelnek ezeknek, valószínűsíthetjük, hogy az államtitkár ezekre az adatokra hivatkozva tette állításait.

Az Egészségügyi áttekintés évente jelenik meg, és arra szolgál, hogy általános képet adjon Európa jelenlegi egészségügyi helyzetéről és kihívásairól, segítve a döntéshozókat és szakembereket. Az adatok többsége az OECD kétévente kiadott átfogó egészségügyi jelentéséből, a Health at a Glance-ből származik – ennek legújabb kiadása idén novemberben jelenik majd meg. A Takács által említett adatok a 2024-es áttekintésből vannak, és 2023-as (valamint 2019-es és 2020-as) adatokkal dolgoznak.

Vagyis maga a tanulmány valóban az EU-s országok egészségügyi rendszereinek összevetéséhez szolgáltat adatokat – ugyanakkor a várólistáknál ezt csak jelentős megszorításokkal képes teljesíteni, ugyanis a többi fejezettel ellentétben itt csak az országok egyharmadáról közöl adatokat.

Az adatsornak ugyanakkor előnye, hogy egy adott országot 2019-es és 2020-as önmagához is lehet hasonlítani. Maga az OECD is ezt a vetületet hangsúlyozza a kiadvány szövegében.

Szem, csípő, térd – nézzük a statisztikákat

Magyarországon a térdprotézis-műtétre való átlagos várakozási idő 2019 óta megnőtt: 2020-ban nagyjából 147 nap volt, 2023-ra viszont a szakorvosi vizsgálattól a beavatkozásig eltelt idő már az egy évhez közelített. Két uniós ország, Lengyelország és Litvánia mutat rosszabb adatokat a felsorolt tíz EU-országból (Norvégia nem EU-tag). Erre mondta azt Takács, hogy a „középmezőnyben” vagyunk.

A csípőprotézis-műtétek átlagos várakozási ideje is hosszabb lett Magyarországon 2019-hez és 2020-hoz képest, nagyjából 3 hónapról 4 hónapra nőtt.

Ugyanakkor 2023-ban ezzel is öt uniós országnál jobban teljesítettünk, a feltüntetett tíz EU-országból. Tényszerűen tehát igaz, hogy a 2023-as listán a középmezőnyben vagyunk – viszont 17 EU-országból egyáltalán nincsenek elérhető adatok.

Szürkehályog-műtétek esetében az elmúlt években a várakozási idő alig változott és a feltüntetett országok többségéhez képest rövidebb volt hazánkban. Ez azt jelenti, hogy a magyar betegek a mért országokhoz képest átlagosan gyorsabban jutnak hozzá a beavatkozáshoz.

Az államtitkár állítása, miszerint Magyarország a harmadik helyen szerepel, megfelel a statisztikának: 2023-as adatok szerint csak Litvánia és Lengyelország van előttünk. Ez azt bizonyítja, hogy két ország biztosan előttünk van és hat tagállamnál biztosan jobban teljesítünk – az ennél általánosabb állítások érvényességét korlátozza, hogy tizenhét EU-országból nincsenek adatok.

Látványos lengyel eredmények

A táblázatokból arra lehet következtetni, hogy Lengyelországban és Portugáliában látványos eredményeket ért el a betegek várakozási idejének csökkentésében 2019 és 2024 között.

A szürkehályog-műtétek esetében Lengyelországban 218 napról 46 napra rövidült az átlagos várakozás, Portugáliában 129 napról 109 napra csökkent. Hasonló javulás látható a térd- és csípőprotézis-műtéteknél is: Lengyelországban a térdprotézis-műtétre várakozás átlagos ideje 123 nappal, Portugáliában 25 nappal csökkent.

Bár nyilatkozatában Takács csak az átlagos várakozási időkről beszélt, az OECD még egy adatot nyilvántart: a három hónapnál régebb óta várakozók arányát. Ez megmutat valamit abból, hogy mekkora szórás van az átlagok mögött, és a várakozók mekkora része került át a 3 hónapnál tovább várakozók kategóriájába. Ezen a téren a szürkehályog-műtéteknél jól teljesítünk ugyanazon kilenc országhoz viszonyítva: a betegek negyede várt három hónapnál tovább.

A csípő- és térdprotézis-műtétek esetében a páciensek közel háromnegyedének kellett legalább három hónapot várnia a beavatkozásra. Ezzel csak 2-3 tagállamnál teljesítünk jobban a felsorolt 10 EU-ország között.

Mennyit kell várnia a magyaroknak?

Azt, hogy előfordulnak több évre kiadott időpontok a magyar egészségügyben, Takács Péter elismerte a Harcosok Óráján, de szerinte ezek helyi szervezési hibából vagy egyéni visszaélésekből következnek. Azt javasolta a betegeknek, kéressék át magukat más intézménybe.

A Válasz Online 2024-ben készült vizsgálata más képet mutatott: csípő- és térdprotézis-műtétekre több helyen is 2027-2030 környékére adtak időpontot a betegeknek. A riport szerint a várólisták hosszát nem pusztán egyedi esetek, hanem rendszerszintű problémák okozták: a kórházak eladósodottsága, a szakemberhiány, az alacsony műtétszám, a hiányzó ösztönzők és a gyenge infrastruktúra.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisának segítségével lekérdeztük az államtitkár által említett négy műtét átlagos jelenlegi várakozási idejét. A térdprotézis-műtéteknél a betegek átlagosan 270 napot várnak, a csípőprotézisnél 120 nap az átlag, a szürkehályog-műtéteknél alig másfél hónap, a gerincstabilizáló műtéteknél pedig átlagosan egy hónap a várakozási idő.

A beteg teljes útjához hozzátartozik emellett az úgynevezett előjegyzési idő is – ezt a statitsztikák nem mindig számítják bele a műtétre történő várakozási időbe. Az előjegyzési idő azt mutatja, hogy mennyi idő telik el, ameddig a beteg megkapja a műtéti időpontját, és ezzel felkerül a várakozási listára. Ez 2025 augusztusában országos átlagban térdprotézisnél több mint másfél év volt, csípőprotézisnél majdnem egy év, de gerincstabilizáló műtétnél és szürkehályognál is több mint 100 nap.

Címlapi kép: Bankó Gábor / 444