Nagyot megy a Facebookon egy téves kimutatás Orbán tusványosi beszédéről, pedig irtó könnyű lenne ellenőrizni
2025. július 31. 15:30
Nem igaz, hogy a miniszterelnök egyszer sem mondta ki Tusnádfürdőn az oktatás, egészségügy és gazdaság szavakat, bár tény, hogy a háborúról jóval többet beszélt.
Az Orbán Viktor idei tusványosi beszéde utáni napokban terjedni kezdett a közösségi médiában egy adatsor, ami azt állítja, hogy a miniszterelnök beszédében egyszer sem ejtette ki az egészségügy, gazdaság és oktatás szavakat, viszont rengetegszer említette a háborút, a migrációt és Ukrajnát.
A hol szöveges, hol grafikonos formátumban felbukkanó adatokat számos nem közszereplő Facebook-felhasználó megosztotta, előkerültek a „Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei” nevű oldalon és a Redditen is. Az általunk ismert legsikeresebb bejegyzést a témában Korózs Lajos MSZP-s politikus tette közzé, ezt közel 3 ezren osztották újra.
Korózs azt írta, „Orbán Tusványoson az alábbi szavakat ennyiszer mondta ki agymosás gyanánt!”, majd – a többi bejegyzéshez hasonlóan – a következő adatsort osztotta meg:
- Háború: 57 alkalom
- Világháború: 17 alkalom
- Migráció: 15 alkalom
- Ukrajna: 15 alkalom
- Brüsszel: 7 alkalom
- Egészségügy: 0 alkalom
- Gazdaság: 0 alkalom
- Oktatás: 0 alkalom
- Utak: 0 alkalom
- MÁV: 0 alkalom
Ezek a számok azt az üzenetet közvetítik, hogy Orbán alapvetően világpolitikáról és háborús esélyekről szónokolt, olyan fontos aktuális szakpolitikai témák helyett, mint az egészségügy, az oktatás, vagy éppen a gazdaság teljesítménye.
A téves statisztika annak ellenére lett népszerű, hogy a valós előfordulási számokat kifejezetten egyszerű ellenőrizni.
Segít a leirat
Orbán teljes beszéde július 27. óta írásos formában elérhető a miniszterelnok.hu felületén, ahová általában is fel szoktak kerülni a miniszterelnök beszédei és interjúi. Szúrópróbaszerűen összevetettük a beszéd videófelvételének néhány részletét a szöveggel, ez alapján a hivatalos honlapon található leirat hitelesnek tekinthető.
Az oldalon egy egyszerű Ctrl+F-kereséssel (ez a böngészőfunkció egy begépelt szövegrész előfordulásait muatja meg egy adott oldalon) megnézhetjük, melyik szó hányszor és milyen formákban szerepel a beszédben. A billentyűkombináció az előfordulásokat kiemeli és egy kattintással meg is mutatja a szövegben.
- Háború: 53 alkalom
- Világháború: 13 alkalom
- Migráció: 15 alkalom
- Ukrajna: 17 alkalom
- Brüsszel: 11 alkalom
- Egészségügy: 1 alkalom
- Gazdaság: 11 alkalom
- Oktatás: 2 alkalom
- Utak: 0 alkalom
- MÁV: 0 alkalom
Az internetes statisztikában megadott említésszámok többsége tehát nem stimmel.
A háború szónál belevettük a számításba a háborús (például háborús veszély, háborús előjel), háborúpárti, hidegháború szavakat is – a külön kategóriát alkotó világháborút viszont nem. Brüsszel esetében beleszámoltuk a brüsszeli, a migrációnál a migrációs melléknévi alakot. Ukrajna esetében nem számoltuk az ukrán szó előfordulásait, amiből még tíz van, a gazdaságnál pedig kihagytuk a mezőgazdaság említését, de belevettük a kétszer említett világgazdaságot. (A számok akkor sem változnak érdemben, ha a számolásba belevesszük Orbán felmerült kérdésekre adott válaszait is.)
Az egészségügy a következő szöveghelyen szerepel a tusványosi beszédben (a videóban 21:07-nél):
„A mesterséges intelligencia átalakítja a munka világát, a gazdaság szerkezetét, az egészségügyet, a közlekedést, a hadászatot és a közigazgatást is.”
Az oktatás pedig itt (a videóban 22:20-nál):
„Annyit fontos megemlítenünk, hogy ma Európában a nemzeti össztermék arányában Magyarország költi a legtöbbet az oktatásra – de a felsőoktatásra biztosan! –, ott vagyunk az európai élmezőnyben a szakképzésben, három magyar egyetem a világ első 2 százalékában van, és kilenc magyar egyetem a világ első 5 százalékában van.”
(Orbán oktatásra vonatkozó állításait mind ellenőriztük korábbi cikkünkben.)
A gazdaságnál többnyire a világgazdaságról beszélt Orbán, a magyar gazdaság lényegében csak az EU-s pénzekkel összefüggésben került elő, illetve akkor, amikor a miniszterelnök a paksi atomerőmű elleni gazdasági szankciókat emlegette.
Bár a szóhasználati statisztika téves, ettől még tény, hogy Orbán egy háborús, geopolitikai összeomlásról szóló, a világháborúra előjeleket kereső beszédet mondott, és alig-alig ejtett szót a magyar gazdaságról vagy a nagy állami szolgáltató rendszerekről.
Viszont ha elhinnénk, hogy egyáltalán nem említette az oktatást, akkor elszalasztanánk annak megértését, hogy hol és hogyan csúsztatott a miniszterelnök – mint ahogy az uniós pénzek hazahozásáról szóló, a Lakmusz által szintén ellenőrzött ferdítést is a magyar gazdaság kontextusában mondta Orbán.
Sok politikus beszédéből persze nem készül leirat, és egy videófelvételen lényegesen nehezebb navigálni – de az Orbán-beszédek publikálása miatt a népszerűvé váló tusványosi szóhasználati statisztika könnyen ellenőrizhető volt. Márpedig a jól hangzó, de könnyen ellenőrizhető állítások csekkolására mindig érdemes szánni néhány másodpercet.
(A címlapi képhez Kristóf Balázs fotóját használtuk fel.)
A szerzőkről

Pálos Máté
Az ELTE BTK-n végzett, szerkesztett folyóiratot, írt kritikákat. 2014 óta teljes állásban újságíró. Dolgozott a régi Origónál, a Magyar Narancs hetilapnál és a G7.hu gazdasági portálnál. 2024-ben csatlakozott a Lakmuszhoz, 2025 márciusa óta szerkeszt is.

Teczár Szilárd
2025 márciusától a Lakmusz főszerkesztője. 2022 októberében csatlakozott a Lakmuszhoz, előtte 10 évig a Magyar Narancs újságírója volt. A European University Institute Global Executive Master programjának hallgatója.
Kövess minket
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink

EU-s pénzek, felsőoktatás, világháború, migráció: Orbán öt állítását ellenőriztük a tusványosi beszédből

Szijjártó Péter az élelmiszeripar csúcsteljesítményeként festette le az EU-bajnok magyar élelmiszer-inflációt
