Nagyot megy a Facebookon egy téves kimutatás Orbán tusványosi beszédéről, pedig irtó könnyű lenne ellenőrizni
2025. július 31. 15:30
Nem igaz, hogy a miniszterelnök egyszer sem mondta ki Tusnádfürdőn az oktatás, egészségügy és gazdaság szavakat, bár tény, hogy a háborúról jóval többet beszélt.
Az Orbán Viktor idei tusványosi beszéde utáni napokban terjedni kezdett a közösségi médiában egy adatsor, ami azt állítja, hogy a miniszterelnök beszédében egyszer sem ejtette ki az egészségügy, gazdaság és oktatás szavakat, viszont rengetegszer említette a háborút, a migrációt és Ukrajnát.
A hol szöveges, hol grafikonos formátumban felbukkanó adatokat számos nem közszereplő Facebook-felhasználó megosztotta, előkerültek a „Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei” nevű oldalon és a Redditen is. Az általunk ismert legsikeresebb bejegyzést a témában Korózs Lajos MSZP-s politikus tette közzé, ezt közel 3 ezren osztották újra.
Korózs azt írta, „Orbán Tusványoson az alábbi szavakat ennyiszer mondta ki agymosás gyanánt!”, majd – a többi bejegyzéshez hasonlóan – a következő adatsort osztotta meg:
- Háború: 57 alkalom
- Világháború: 17 alkalom
- Migráció: 15 alkalom
- Ukrajna: 15 alkalom
- Brüsszel: 7 alkalom
- Egészségügy: 0 alkalom
- Gazdaság: 0 alkalom
- Oktatás: 0 alkalom
- Utak: 0 alkalom
- MÁV: 0 alkalom
Ezek a számok azt az üzenetet közvetítik, hogy Orbán alapvetően világpolitikáról és háborús esélyekről szónokolt, olyan fontos aktuális szakpolitikai témák helyett, mint az egészségügy, az oktatás, vagy éppen a gazdaság teljesítménye.
A téves statisztika annak ellenére lett népszerű, hogy a valós előfordulási számokat kifejezetten egyszerű ellenőrizni.
Segít a leirat
Orbán teljes beszéde július 27. óta írásos formában elérhető a miniszterelnok.hu felületén, ahová általában is fel szoktak kerülni a miniszterelnök beszédei és interjúi. Szúrópróbaszerűen összevetettük a beszéd videófelvételének néhány részletét a szöveggel, ez alapján a hivatalos honlapon található leirat hitelesnek tekinthető.
Az oldalon egy egyszerű Ctrl+F-kereséssel (ez a böngészőfunkció egy begépelt szövegrész előfordulásait muatja meg egy adott oldalon) megnézhetjük, melyik szó hányszor és milyen formákban szerepel a beszédben. A billentyűkombináció az előfordulásokat kiemeli és egy kattintással meg is mutatja a szövegben.
- Háború: 53 alkalom
- Világháború: 13 alkalom
- Migráció: 15 alkalom
- Ukrajna: 17 alkalom
- Brüsszel: 11 alkalom
- Egészségügy: 1 alkalom
- Gazdaság: 11 alkalom
- Oktatás: 2 alkalom
- Utak: 0 alkalom
- MÁV: 0 alkalom
Az internetes statisztikában megadott említésszámok többsége tehát nem stimmel.
A háború szónál belevettük a számításba a háborús (például háborús veszély, háborús előjel), háborúpárti, hidegháború szavakat is – a külön kategóriát alkotó világháborút viszont nem. Brüsszel esetében beleszámoltuk a brüsszeli, a migrációnál a migrációs melléknévi alakot. Ukrajna esetében nem számoltuk az ukrán szó előfordulásait, amiből még tíz van, a gazdaságnál pedig kihagytuk a mezőgazdaság említését, de belevettük a kétszer említett világgazdaságot. (A számok akkor sem változnak érdemben, ha a számolásba belevesszük Orbán felmerült kérdésekre adott válaszait is.)
Az egészségügy a következő szöveghelyen szerepel a tusványosi beszédben (a videóban 21:07-nél):
„A mesterséges intelligencia átalakítja a munka világát, a gazdaság szerkezetét, az egészségügyet, a közlekedést, a hadászatot és a közigazgatást is.”
Az oktatás pedig itt (a videóban 22:20-nál):
„Annyit fontos megemlítenünk, hogy ma Európában a nemzeti össztermék arányában Magyarország költi a legtöbbet az oktatásra – de a felsőoktatásra biztosan! –, ott vagyunk az európai élmezőnyben a szakképzésben, három magyar egyetem a világ első 2 százalékában van, és kilenc magyar egyetem a világ első 5 százalékában van.”
(Orbán oktatásra vonatkozó állításait mind ellenőriztük korábbi cikkünkben.)
A gazdaságnál többnyire a világgazdaságról beszélt Orbán, a magyar gazdaság lényegében csak az EU-s pénzekkel összefüggésben került elő, illetve akkor, amikor a miniszterelnök a paksi atomerőmű elleni gazdasági szankciókat emlegette.
Bár a szóhasználati statisztika téves, ettől még tény, hogy Orbán egy háborús, geopolitikai összeomlásról szóló, a világháborúra előjeleket kereső beszédet mondott, és alig-alig ejtett szót a magyar gazdaságról vagy a nagy állami szolgáltató rendszerekről.
Viszont ha elhinnénk, hogy egyáltalán nem említette az oktatást, akkor elszalasztanánk annak megértését, hogy hol és hogyan csúsztatott a miniszterelnök – mint ahogy az uniós pénzek hazahozásáról szóló, a Lakmusz által szintén ellenőrzött ferdítést is a magyar gazdaság kontextusában mondta Orbán.
Sok politikus beszédéből persze nem készül leirat, és egy videófelvételen lényegesen nehezebb navigálni – de az Orbán-beszédek publikálása miatt a népszerűvé váló tusványosi szóhasználati statisztika könnyen ellenőrizhető volt. Márpedig a jól hangzó, de könnyen ellenőrizhető állítások csekkolására mindig érdemes szánni néhány másodpercet.
(A címlapi képhez Kristóf Balázs fotóját használtuk fel.)
A szerzőkről
Pálos Máté
Az ELTE BTK-n végzett, szerkesztett folyóiratot, írt kritikákat. 2014 óta teljes állásban újságíró. Dolgozott a régi Origónál, a Magyar Narancs hetilapnál és a G7.hu gazdasági portálnál. 2024-ben csatlakozott a Lakmuszhoz, 2025 márciusa óta szerkeszt is.
Teczár Szilárd
2025 márciusától a Lakmusz főszerkesztője. 2022 októberében csatlakozott a Lakmuszhoz, előtte 10 évig a Magyar Narancs újságírója volt. A European University Institute Global Executive Master programjának hallgatója.
Kövess minket!
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink
Magyar Péter szerint továbbra is mi vagyunk Európa legszegényebb országa, bár változott a statisztika, amire eddig ezt alapozta
Nyugdíjak, egészségügy, oktatás: a GDP-hez viszonyítva már nem néznek ki olyan jól Orbán látványos növekedési adatai
