Van helye a médiaoktatásnak az óvodában? Milyen tényellenőrző módszerek elsajátítását élvezik a kamaszok? A Detekto online tananyagot fejlesztő Idea Alapítvány munkatársaival a kritikus médiafogyasztás oktatásáról beszélgettünk.

Mik azok az álhírek? Miért olvassunk minőségi híreket? Miért érdemes több forrásból tájékozódni? Milyen eszközökkel ellenőrizzük a tartalmakat?

Ezek a kérdések a detekto.hu, egy fiataloknak készült online médiaműveltségi tananyag fejezetcímeiből származnak. Podcastunkban a detekto.hu-t létrehozó Idea Alapítvány munkatársaival, Nagy Krisztinával és Timár Borbálával többek között arról beszélgettünk, hogy

A teljes beszélgetéshez hallgassátok meg a podcastot, írásban egy szerkesztett, rövidített változatot közlünk.

Melyik korosztálynak készült a Detekto, és milyen fejlesztési célokat szeretnétek elérni vele?

Timár Borbála: A Detekto elsődleges célcsoportja a 13-16 éves korosztály, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy még a felnőtteknek is mond újdonságot, ők is élvezik a tananyag dinamikáját. A fő célunk az volt vele, hogy azok a diákok is megismerkedhessenek a kritikai médiaműveltség témájával, akiknek nincs olyan tanáruk, aki részt vett az Idea Alapítvány tanárképzésein. Tanórai, osztálytermi feldolgozást ajánlunk a Detektóhoz, bár úgy terveztük, hogy egy gyerek akár önállóan is végig tudjon menni rajta.

Nagy Krisztina: A gyakorlatok mellett a Detekto online felületén hozzáférhető egy tanároknak készült útmutató és egy szülői útmutató is, ha valaki otthon, családi környezetben szeretné feldolgozni a témát kamasz gyerekével.

Az iskolai feldolgozás milyen tantárgy keretében történhet?

Timár Borbála: Mozgóképkultúra és médiaismeret címmel létezik egy tantárgy a közoktatásban, de ez jelenleg csak a 12. évfolyamon kötelező.

A mi tananyagainkat nagyjából bármelyik tantárgyhoz hozzá lehet kapcsolni, mert általános gondolkodási készségeket fejlesztenek, a kritikai gondolkodást, azt, hogy hogyan ítéljünk meg egy hírt vagy információt, milyen technikákkal győződhetünk meg valaminek az igazságtartalmáról. Ez a magyartól a történelmen keresztül a természettudományos tárgyakig vagy az idegen nyelvig bárhova beilleszthető.

Nagy Krisztina: A Detekto egy hiánypótló gyakorlópálya, ahol a gondolkodási stratégiákat próbáljuk fejleszteni annak érdekében, hogy a gyerekek felismerjék, mikor van szükségük egy tudatosabb információfogyasztásra.

Timár Borbála: A gondolkodási skillek mellett kézzelfogható eszközkészletet is adunk a diákoknak, hogy legyenek gyakorlati technikáik arra, mit lehet kezdeni egy olyan tartalommal, amivel szemben bizonytalanok.

Nagy Krisztina: A gyanús információk felismerése mellett arra is felkészítjük a Detekto használóit, hogy milyen szempontok alapján ismerjék fel a minőségi tartalmat. Nagyon fontos, hogy csökkentsük a gyakran akár szorongáshoz vezető bizonytalanságot az információs zajban, ebben az álhírekkel teleszemetelt környezetben.

A Detekto 12 fejezetéből három is a minőségi újságírással, az újságírók munkájával foglalkozik. Fogyaszt egyáltalán ez a korosztály hagyományos, minőségi médiát?

Nagy Krisztina: Nagyon máshogy fogyasztják az információt, mint a boomerek. Alapvetően a közösségi médián keresztül tájékozódnak, személyre szabott információkat kapnak a saját feedjükben, így önmagában az nehézséget okoz a tananyagfejlesztésnél, hogy detektáljuk, mi jut el hozzájuk.

Timár Borbála: Nagy kockázata a dezinformációról szóló oktatásnak, hogy átesünk a ló túloldalára, és elkezdjük úgy érezni, semmiben nem bízhatunk meg, amivel online találkozunk. Ez a nagyon erős szkepticizmus jelenthet egyfajta eltávolodást is a közéleti tartalmaktól. Ezzel szemben nekünk az a célunk, hogy a célcsoportba tartozó gyerekek úgy érezzék, ki tudják választani, melyik az az információ, ami megbízható, és melyik az, ami kamu. Ezért a példaanyagokban is sok valós hír szerepel, nemcsak a dezinformációt soroljuk vég nélkül.

Az a sajátos médiarendszer, ami Magyarországon kialakult, mennyire nehezíti meg a munkátokat? Egyáltalán reflektáltok-e rá egy olyan tananyagban, ami nyilván politikamentes szeretne maradni?

Timár Borbála: Tényleg arra törekszünk a példaválasztásnál, hogy politika-, sőt lehetőleg közéletmentes legyen a tananyag. Azt gondoljuk, hogy a példák tartalma nagyjából független attól a készségtől, amit a példán keresztül szeretnénk megtanítani. A Detektóban nagyon korlátozottan érintünk olyan témákat, amiknek lehet politikai felhangjuk. Van például egy AI-generált képünk Donald Trumpról, de ő is inkább celebritásként jelenik meg, nem a politikai nézetei a fontosak.

Amikor az egyes információforrások megbízhatóságáról van szó, akkor konkrét magyar médiumokat nem soroltok be ezen a skálán?

Nagy Krisztina: Skálát nem csinálunk. Nem az a cél, hogy konkrét hírmédiumokról beszéljünk, hanem olyan szempontokat szeretnénk megtanítani a gyerekeknek, amik alapján eldönthető, hogy egy hírmédium megbízható-e. Például: van-e egy olyan szakmai-etikai szabálygyűjtemény, ami alapján a szerkesztőség működik? Hogy néz ki az impresszuma? Ott vannak-e az újságírók névvel a cikkek alatt?

Több fejezet foglalkozik a kritikai gondolkodás fejlesztésével. Egyfajta közhellyé vált, hogy a magyar iskolarendszer nem képes kialakítani vagy fejleszteni a kritikai gondolkodást a diákokban. Ezt ti is így látjátok?

Nagy Krisztina: A Detekto elkészítése során közvetlenül nem vizsgáltuk, hogy a közoktatásban milyen állapotok uralkodnak. Inkább a tanárképzésünk révén van valamiféle képünk arról, hogy az, amit mi nyújtunk a tanároknak, mennyire egyedi. Itt jelzik vissza a tanárok, hogy a mi anyagainkon keresztül jól tudják az iskolai környezetben fejleszteni a kritikai gondolkodást. Ez egy számukra jól használható anyag, ami hiánypótló, mert egyébként nem nagyon van ilyen.

Timár Borbála: A Detekto elvileg önálló, számítógép előtti tanulói munkára készült.

Arra törekedtünk az online tananyagban, hogy olyan gondolkodási utakat szimuláljunk, amik megfelelnek a kritikai gondolkodás logikájának.

A tényellenőrző munkának talán a fiatalok számára is jól átélehtő része a különböző digitális ellenőrző eszközök használata. Milyen eszközöket tud használni egy 13-16 éves gyerek is a mindennapos információfogyasztása során?

Timár Borbála: Három egyszerű és a gyerekek számára is jól használható példát említenék, amivel a Deteko is foglalkozik: a fordított képkeresést, a mesterséges intelligencia detektorok használatát és a térképes keresést. Nem ennyire technikai jellegű, de jól érthető és használható fogalom még a laterális olvasás, ami egyszerűen azt jelenti, hogy ha találkozunk egy információval, akkor vízszintes irányban, egy új böngészőablakot megnyitva utána tudunk nézni más forrásból is.

Nagy Krisztina: Az a tapasztalat a tanári visszajelzések alapján, hogy a gyerekek nagyon szeretik ezeket a nyomozós feladatokat. Ezek a gyakorlatok ragadják meg igazán a fantáziájukat és a figyelmüket, így ezeken keresztül más témákat is meg lehet nekik tanítani.

A mesterséges intelligencia, az online csetbotok akár kritika nélküli használatát mekkora problémának látjátok ebben a korosztályban?

Timár Borbála: Az AI valóban nagy kihívás, fontos róla beszélni, mert az információ létrehozását és fogyasztását is teljesen átalakítja. A Detektóban nem különálló fejezetben foglalkozunk a mesterséges intelligenciával, hanem az adott témához kapcsolódóan több helyen is megjelenik. Már az első három tananyagban van egy rész arról, hogyan ismerjük fel az AI-generált képeket – és itt nem pusztán technikai tudásra kell gondolni, hanem arra is, hogy hogyan használjuk a józan eszünket és a kritikai gondolkodásunkat. Egy ponton beszélünk az AI-hallucinációkról, hogy mennyire megbízhatóak a ChatGPT által ajánlott írott tartalmak, a végén pedig ott van a már említett AI-detektor feladat.

A 13-16 éves korosztálynak készült a Detekto. Nem túl késő ekkor elkezdeni a médiaoktatást?

Nagy Krisztina: A Detekto kifejezetten a kritikai médiaműveltséget fejleszti, azokat a képességeket, amik az információ megbízhatóságának, hitelességének felismeréséhez kellenek. Az általánosságban vett médiaoktatás ennél sokkal tágabb terület, beletartozik az ismeretterjesztés az online bántalmazásról, a médiaélmény-feldolgozás, a különböző médiaszövegek értelmezése.

A Detektónál azért a 13 éves kort lőttük be belépő életkornak, mert talán itt van az az életkori határ, ahonnan már elképzelhető, hogy valaki önállóan végig tud menni ezen az akadálypályán. Előtte még sokkal nagyobb szükség van arra, hogy egy felnőtt – pedagógus vagy szülő – segítse a folyamatot.

Milyen visszajelzéseket kaptatok a Detektóra?

Timár Borbála: Közvetlen visszajelzésünk kevés van, mert nem regisztrációhoz kötött a tananyag használata. A fejlesztési folyamatban ugyanakkor gyerekek is részt vettek, így van egy erős tapasztalati élményünk arról, hogy egy gyerek hogyan megy végig tananyagon, és hogyan értékeli. Sokat tanultunk a korosztályos tesztcsoportunktól, láttuk, hogyan fejlődnek és hogyan értik egyre mélyebben a témát, ahogy haladtunk előre a fejezetekben.

Nagy Krisztina: A tanárképzéshez kapcsolódóan szisztematikusabb visszajelzésünk van, ott az oktatási gyakorlathoz kapják meg a tanárok ezt a tananyagcsomagot, és a folyamat végén beszámolnak róla, hogy a gyerekek hogyan fogadták. Nem meglepő módon ha maga a tanár úgy érzi, hogy ő ezt a tudást elsajátította és jól érezte magát, amikor osztálytermi környezetben tanította, akkor a diákok is sokkal pozitívabb visszajelzést adnak. Nagyon-nagyon sok múlik a tanárokon.

(Címlapi kép forrása: Idea Alapítvány/detekto.hu)