Az Origónak és a HírTV-nek kapóra jött egy maszturbáló férfi. Orbán Balázs régi képeket osztott meg. Geert Wilders lenácizta Karácsonyt, a Magyar Nemzet pedig a milánói Pride-ig ment egy álhírért.

Június 28-án, szombaton rendezte meg a Fővárosi Önkormányzat a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal partnerségben a Budapest Büszkeség rendezvényt. Bár az eseményre a rendőrség formálisan nem adott engedélyt, így az a kormány szerint „betiltottnak” számított, végül a Pride magyarországi történetének legnagyobb tömege vonult végig Budapest belvárosán.

Ezek többféle technikát alkalmaztak:

Hírek összemosása

A kormányközeli médiumok az esemény napján több, a rendezvénytől független hírt összefüggésbe hoztak a Pride-dal, sugalmazó címadással vagy manipulatív műsorszerkesztéssel.

Az Origo például eredetileg „Pride-hatás? – Jó hangulatba került a belvárosi szeméremsértő, de lekapcsolták” címmel számolt be egy budapesti szeméremsértésről, percekkel a felvonulás hivatalos kezdete előtt. A címet később módosították, a következő szövegre: „Egy férfi úgy gondolta, a Pride napján végez nyilvános önkielégítést”.

A rendőrségi közlemény szerint egy 36 éves pécsi lakost gyanúsítanak szeméremsértéssel, miután 2025. június 28-án 14 óra körül, az V. kerületben, a Só utca és Veres Pálné utca kereszteződésénél, egy játszótér közelében önkielégítést végzett egy köztéri padon. A rendőrség nem utalt arra, hogy az eset bármilyen módon kapcsolódna a Pride-hoz.

A HírTV egy „Megbotránkoztató jelenetekkel volt tele az idei Budapest Pride” című hírblokkban hozta le a szeméremsértő férfi elfogását, azzal a felvezető szöveggel, hogy „gyerekekre maszturbáló férfit fogott a rendőrség a felvonulók közelében”. Az esetet a Pride egyéb, az ő értelmezésükben botrányos jeleneteivel együtt mutatták be, mintha a szeméremsértő férfi is része lett volna a felvonulásnak.

Az Origo egy eltűnt személy esetét is összekötötte a Pride-dal, noha semmi nem utal arra, hogy a két eseménynek bármi köze lenne egymáshoz. A portál egy 33 éves, Józsefvárosból eltűnt nő ügyéről számolt be úgy, hogy a címben és a leadben is hangsúlyozta, hogy „a Pride napjának délelőttjén látták utoljára”. Ezzel azt a benyomást keltették, mintha az eltűnés és a felvonulás között kapcsolat lenne. A rendőrség azonban semmilyen hasonló összefüggésre nem utalt, csupán annyit közölt, hogy nagy erőkkel keresik a nőt.

„Megsérült egy gyermek a pride-on” címmel közölt cikket a Magyar Nemzet szombat délután. Ezt az esetet a rendőrség közleménye is a „Megtiltott gyűlés Budapesten” oldalon hozta le, bár nem a felvonulás menetében történt, és csak közvetetten kapcsolódik a Pride-hoz. Egy 15 éves fiú a Rudas fürdőnél felmászott egy út menti korlátra, hogy jobban lássa a felvonulókat, majd onnan leesve fejsérülést szenvedett.

Visszatérő módszer: régi képekből válogatni

Orbán Balázs a Pride másnapján Facebook-oldalán vonta le a következtetést:

„Tegnap az ellenzék is bemutatta, milyen jövőt szán Magyarországnak. További jó masírozást kívánunk a szivárványos zászló alatt – de mi nem kérünk belőle!”

A miniszterelnök politikai igazgatója az idei rendezvény körül kibontakozó kormánypárti narratívát vette át, és ehhez hét fotót is mellékelt.

A politikus egyértelműen az idei Pride-ról tett állításokat, viszont azt nem jelezte, hogy régi képeket csatolt. Ahogy a Telex is kiszúrta, több esetben a helyszínek is arra utalnak, hogy nem friss képekről van szó: az egyik kép hátterében a Parlament látszik, egy másikon pedig a török nagykövetség épülete, viszont ezek közül egyiket sem érintette az idei menet útvonala.

Mind a hét felhasznált kép szerepel egy képgalériába (archív), ami márciusban jelent meg a Mandineren. Különböző években, az MTI által készített képeket szedtek össze a Pride-ról. Ebből egyértelműen kiderül, hogy egyik kép sem az idei rendezvényen készült, sőt több képnél még az évszám is meg van adva. Például az alábbi, Orbán Balázs által is felhasznált fotó - mint az a képaláírásból és a Magyar Nemzet cikkéből is kiderül - a 26. Budapest Pride-on készült, 2021. július 24-én.

Orbán Balázs azóta egy újabb posztban reagált a kritikákra: ezúttal már az idei rendezvényen készült képeket tett közzé, de hozzátette, szerinte a korábban posztolt fotók és a mostaniak között nincs különbség. „Láttok különbséget? Én nem. Szerintem egyik sem OK” – írta.

Az Origo is régebbi képpel, egész pontosan egy 10 éve elhunyt magyar drag queen fotójával illusztrálta az egyik, szintén az idei Pride-dal kapcsolatos cikkét.

A címlapi kép - aminek a forrását nem jelöli meg a portál - a cikkbe nincs beágyazva, így csak a közösségi médiás megosztásokon keresztül láthatták az internetezők. Az Origo a Facebook-megosztásnál kifejezetten utalt is az elhunyt egykori Pride-ozó képére azzal a szöveggel, hogy „ legalább minden kisgyerek láthatja ezt a csodát”.

A valóságban a fotón szereplő személyt senki sem láthatta az idei Pride-on, ő ugyanis Marlon Xtravaganza transszexuális előadóművész, aki 2016-ban, 55 éves korában elhunyt. 2017-ben még könyvet is írtak az életéről fikciós elemekkel vegyítve, Transziregény címen. A fotó eredetijét nem sikerült megtalálnunk, de így is be tudtuk azonosítani, hogy a 2014-es Budapest Pride-on készülhetett. A HVG fotósa ekkor lencsevégre kapta Xtravaganzát, ugyanabban a ruhában, napszemüvegben és hajviselettel, mint ami az Origo által most megosztott fotón látható.

A közösségi médiában többen felháborodtak amiatt, hogy az Origo ilyen kontextusban használta fel a halott művész arcképét. Az esetről a Refresher is beszámolt.

A kormányközeli sajtó szerint Karácsony náci karlendítést mutatott be a színpadon

Többek között a Magyar Nemzet (archív), az Origo (archív) és a Mandiner (archív) is tényként állította, hogy a főpolgármester náci karlendítést mutatott be, amikor a Pride-on elmondott beszéde egy pontján kinyújtva felemelte a jobb kezét.

A cikkekben egytől egyig Orbán szövetségesének, a holland szélsőjobboldali Geert Wildersnek az X-posztjára hivatkoznak, amiben Wilders „antiszemita náci gesztusként” értékeli Karácsony mozdulatát. A holland politikus azért foglalkoztatott a magyar Pride-dal, mert Amszterdam polgármestere is a színpadon állt Karácsony mögött, ezt a több mint 300 ezer megtekintést elérő bejegyzésben is kiemeli.

A Telex megkereste a főpolgármester kommunikációs csapatát, akik azzal kommentálták a vádakat, hogy a kiragadott pillanatban Karácsony a Miniszterelnökség épületére, a Karmelitára mutatott, miközben beszédében ahhoz a részhez ért, hogy „nincs hatalmuk felettünk”.

A Partizán élő videóján 7 óra 52 perctől látható a jelenet, a főpolgármester beszédének legelején. A mozdulat tágabb szövegkörnyezetbenóó így hangzott:

„Jó estét Pride, jó estét szerelem! Hát bocs, de baromira nem úgy néztek ki, mint akik be vannak tiltva! Inkább úgy néztek ki, mint akik békében és szabadon, egy jó nagy fityiszt mutattok a pöffeszkedő, gyűlölködő hatalomnak. Mutassunk együtt egy nagy fityiszt, és az üzenet világos: nincs hatalmuk felettünk! Mert hogyan is lehetne betiltani a szerelmet? Hogyan lehetne betiltani a szabadságot? Persze a történelemből tudjuk, hogy mindig van hatalom, amelyik megpróbálja betiltani, eltüntetni azokat, akik máshogy gondolkodnak, máshogy hisznek, máshogy éreznek vagy máshogy szeretnek, de a történelem bizonyította, hogy az ilyen hatalmaknak van egy közös jellemzőjük: egyszer véget érnek!”

Karácsony a beszéde első egy percében háromszor mutat ugyanabba az irányba:

A beszéd ezen részét végignézve elképzelhető, hogy Karácsony valóban a Karmelitára mutatott, amikor azt mondta, hogy „nincs hatalmuk felettünk”, de az is, hogy egyszerűen csak a tömeg fölé emelte a kezét.

Érdekesség, hogy amikor januárban Elon Musk Donald Trump beiktatási rendezvényén bemutatott gesztusait értelmezték széles körben náci karlendítésként, a kormányközeli sajtó - például a Mandiner és a Pesti Srácok - arról cikkezett, hogy nevetséges a vád.

A Musk-ügy utóélete mutatta meg azt is, milyen könnyű politikusi beszédekből karlendítésként bemutatható mozdulatokat kivágni. Például demokrata politikusok karlendítésnek beállított gesztusairól teljes gyűjtemények terjedtek el a közösségi médiában.

Az egyik legsikeresebb ilyen kép Barack Obamát ábrázolja, akinek egy 2010-es beszédéből vágtak ki egy „náci karlendítést”. A PolitiFact tényellenőrzése szerint ebben az esetben is egy egyszerű, kontextusából kiragadott gesztusról volt szó, nem pedig szándékos fasiszta üdvözlésről.

Kitiltott zsidók: egy álhír Milánóból

Egy nappal a budapesti esemény után a Magyar Nemzet azt állította, hogy „kitiltották a zsidókat” a milánói Pride-ról. Szerintük erről az olasz sajtó számolt be. A Magyar Nemzet a zsidók állítólagos kitiltásával azt próbálta bizonygatni, hogy milyen képmutató volt a Budapest Pride támogatására Magyarországra érkező olasz delegáció.

Davide Romano, a Museo della Brigata Ebraica helyi zsidó szervezet vezetője maga írt arról egy közleményben, hogy barátaival távol marad a budapesti eseménnyel egyező időpontban, június 28-án megrendezett milánói Pride-tól. A döntést Romano az il manifesto nevű lap szerint azzal indokolta, hogy a Pride hivatalos politikai dokumentuma népirtásként utalt arra, amit az izraeli kormány a Gázai övezetben tett. Romano szerint ez a szóhasználat antiszemita toposzokat is mozgósíthat és veszélynek teheti ki a zsidókat a felvonuláson, ezért döntött a távolmaradás mellett.

Az Il Giorno által közzétett hosszabb közleményből kiderül, hogy Romano utalt még azokra a verbális atrocitásokra, amik Rómában egy zsidó LMBTQ szervezetet, a Keshet Europe-ot érték, illetve arra, hogy ugyanezt a szervezetet a toszkánai Pride szervezői arra kérték, ne vonuljanak Dávid-csillagos szivárványzászlóval. Utóbbi esetről a Firenze Today is beszámolt, bár a szervezőket idézve hozzátették, hogy csak kérés hangzott el arra nézve, hogy tartsák távol a zsidó jelképet a fesztiváltól, és hogy senkinek a részvételét nem tiltották meg.

Tiltás Milánóban sem volt. Az il manifesto idézi Alice Redaelli, a milánói Pride képviselőjének rádióinterjúját. Palesztináról és a politikai nyilatkozatról a következőket mondta:

„A milánói Pride már tavaly is nyilatkozott erről a témáról. Elítéltük az izraeli kormány által Palesztinában elkövetett tetteket, és továbbra is a népirtás kifejezést használjuk, mert ez a helyes meghatározás számos nemzetközi szervezet szerint.”

Azt is elmondta, hogy emlékei szerint a zsidó közösség hivatalosan a korábbi években sem csatlakozott a Pride-hoz, illetve megerősítette, hogy bárkit szívesen látnak az eseményen, aki kiáll a polgári és emberi jogokért.

A Giornale dei Navigli helyi lap szerint egyébként a Keshet zsidó szervezet már tavaly sem csatlakozott a milánói Pride-hoz a „zsidóellenes hangulatra” hivatkozva, Davide Romano azonban ekkor még részt vett a felvonuláson, egy civil szervezet kamionján.

(Címlapi illusztráció: Barczikai Fanni)