Nincs rá bizonyíték, hogy a kurkuma gyógyítja a rákot
Gyakran előfordul, hogy hangzatos cikkek hamisan tulajdonítanak gyógyhatást különböző alternatív gyógymódoknak. Sokszor az eredeti forrás felkutatása elég ahhoz, hogy kiderüljön, mi az igazság.
Gyakran bukkannak fel az interneten olyan történetek, amikben egy súlyos beteg visszautasítja a gyógyszeres kezelést vagy az orvosi beavatkozást, és helyette természetes vagy alternatív gyógymódokkal gyógyul meg. Erre példa az alábbi hamis történet is, amit a Titkok Szigete nevű oldal terjesztett, és többen elhittek a közösségi médiában: egy brit nő, Victoria Sewart a kurkuma segítségével győzte le a mellrákot, miután az orvosi kezelést visszautasította.
Valójában a beteg nem csak kurkumát evett a rák ellen, hanem kemoterápián, sugárkezelésen és műtéti beavatkozáson is átesett.
Miután eltávolították a szervezetéből a rosszindulatú daganatot, valóban elkezdett egy zsírszegény diétát, aminek a kurkuma rendszeres fogyasztása is része volt. Ez azonban legfeljebb a rák kiújulásának megelőzésében lehetett a segítségére. A rákkutatással foglalkozó brit szervezet, a Cancer Research UK közlése szerint
nem áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték, hogy a kurkumában található kurkumin vegyület hatékony lenne a rák gyógyításában.
A fenti hamis gyógyulástörténetben szereplő brit nő onkológusa maga is elmondta: „a mellrák okozta halálesetek száma a sikeres sebészi, kemoterápiás és sugárterápiás beavatkozásoknak köszönhetően csökkent folyamatosan az elmúlt húsz évben”. De a betegek is segíthetik a gyógyulásukat, ha rendszeresen sportolnak és csökkentik a zsírbevitelt az étkezésükben.
Az alternatív gyógyászat komoly üzlet
Az ilyen szenzációsnak tűnő gyógyulástörténeteket érdemes gyanakvással kezelni, hiszen gyakran elferdítik a valóságot vagy elhallgatják a történet fontos részleteit.
Az alternatív gyógyászat komoly üzlet. Egyes cégeknek, üzletembereknek anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy hamis egészségügyi történetek terjesszenek, és hiteltelenítsék a hagyományos orvoslást. Az is előfordul, hogy politikai szereplők politikai haszonszerzés céljából támadják a hagyományos orvoslást és a gyógyszercégeket.
Mindig érdemes feltenni a kérdést: milyen forrásból származik a felszínen jól hangzó történet? Milyen valódi tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre a szóban forgó betegség kezelésével kapcsolatban?
Az alábbiakban arra mutatunk egy példát, hogy az eredeti forrást felkutatva akár mi magunk is megbizonyosodhatunk arról, hogy milyen téves állítások állnak a gyógyulás hamis ígérete mögött. Összefoglalónk a linkre kattintva olvasható tényellenőrző cikkünk alapján született.
Így keresheti meg egy cikk eredeti forrását
A Lakmusz újságírója azért tudta leleplezni a magyar nyelvű cikk hamis állításait, mert megtalálta azt az angol nyelvű cikket, ami eredetileg beszámolt a brit nő történetéről. Az eredeti cikkből kiderült, hogy a nő szervezetéből orvosi beavatkozásokkal távolították el a daganatot, és csak utána állt át a kurkumát is tartalmazó étrendre. Ebből fabrikáltak a fordítás során egy másik, szenzációs, még kattintékonyabb történetet.
Az eredeti forrás ellenőrzése egy hasznos módszer, amit néhány egyszerű lépéssel bárki alkalmazhat.
A példában szereplő magyar cikkben közöltek egy fotót a brit nőről. Az újságíró ennek a képnek a használatával úgynevezett fordított képkeresést végzett, így bukkant rá az eredeti, angol nyelvű cikkre. A fordított képkeresés módszertanát az AFP rövid oktatóvideójából lehet elsajátítani, ami ide kattintva megtekinthető.
Ha megtaláltuk az eredeti forrást, de az olyan nyelven van, amit nem értünk, különböző fordítóprogramok lehetnek a segítségünkre, például a Google Translate vagy a DeepL nevű programok. Az idegen nyelvű cikket vagy annak egyes részeit csak bemásoljuk ezekre az oldalakra, és a célnyelvnél kiválasztjuk a magyart (Hungarian). A DeepL-t ide kattintva nyithatjuk meg, a Google Translate pedig ide kattintva érhető el.
Egy másik megoldás, hogy az idegen nyelvű cikket vagy annak egyes részeit bemásoljuk a DeepL fordítóprogramba, és a célnyelvnél kiválasztjuk a magyart (Hungarian). A DeepL-t ide kattintva nyithatjuk meg.
Az eredeti cikkből származó bekezdések fordítása DeepL fordítóprogram segítségével.
Miután lefordítottuk az eredeti forrást, összevethetjük a tartalmát azzal a magyar nyelven terjedő cikkel, amit ellenőrizni szeretnénk.
Egy másik megoldás, ha az internetes böngészőkhöz letöltünk egy úgynevezett kiegészítő programot, ami automatikusan lefordítja az idegen nyelvű weboldalakat. Például a Chrome böngészőhöz erre a linkre kattintva lehet letölteni egy ilyen kiegészítőt, de létezik sok más megoldás is.
A kurkumás cikk eredeti forrásának magyar fordítása a Google Chrome böngészőben.
Szeretne többet tudni arról, hogyan lehet elkerülni az internetes megtévesztéseket? Az álhírek és átverések elleni felkészülést sosem késő elkezdeni!
Ezen az oldalon olyan tartalmakat gyűjtöttünk össze, amelyek kifejezetten az idősebb korosztályt segítik a tudatos tájékozódásban: cikkeink ide kattintva olvashatók.
___
Címlapi kép forrása: Soumyabrata Roy / NurPhoto / AFP
A szerzőről

Teczár Szilárd
2025 márciusától a Lakmusz főszerkesztője. 2022 októberében csatlakozott a Lakmuszhoz, előtte 10 évig a Magyar Narancs újságírója volt. A European University Institute Global Executive Master programjának hallgatója.
Ajánlott cikkeink

Orvosbérek, műtőklíma, magánellátás – 7 állítás az egészségügyről a Takács–Kulja vitából

Bioterror, laborszökevény, műhúslobbi: a kormánykommunikáció inkább csak gerjesztette a konteókat a száj- és körömfájás járvány körül
