Megmutatjuk, hogyan kerülheti el a kockázatos étrend-kiegészítőket
Attól még, hogy egy étrend-kiegészítő megvásárolható, nem biztos, hogy hatásos és biztonságos is. Néhány egyszerű óvintézkedés betartásával elkerülhetjük a csalókat és tudatos vásárlókká válhatunk.
Komoly piaca van az étrend-kiegészítőknek Magyarországon. 2004 óta több mint 27 ezer ilyen terméket hoztak forgalomba, például multivitaminokat, immunerősítőket, stresszcsökkentő, fogyasztó- és szépségápoló kapszulákat, potencianövelőket.
Ezen a területen nem ritka, hogy a hatóságok betiltanak egy már piacra dobott terméket. Ennek oka az lehet, hogy a termék forgalmazója olyan hatást tulajdonít az étrend-kiegészítőnek, amivel az valójában nem rendelkezik. Például azt állítják, hogy a termék fokozza a szépséget, megállítja a hajhullást. De olyan is előfordul, hogy valójában nem az van benne, ami a címkéjén, az összetétel nem fedi a valóságot. Ez történhet hanyagság miatt, de azért is, mert egyes rosszindulatú forgalmazókat kizárólag az érdekel, hogy az eladásokból profitot termeljenek maguknak, ezért hazudnak a termékükről.
Az is előfordul, hogy étrend-kiegészítőkben egészségügyi kockázatot hordozó anyagokat találnak.
Az illetékes állami szerv, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ csak az étrend-kiegészítők piacra kerülése után végez rajtuk különböző vizsgálatokat, ezért csak utólag tudja betiltani a problémás termékeket.
A Lakmusz ide kattintva olvasható cikkében összefoglaltuk az étrend-kiegészítők ellenőrzésének folyamatát, és megfogalmaztunk néhány tanácsot, amiket betartva jó eséllyel elkerülhetjük a kockázatos termékeket. A továbbiakban erről a két témáról lesz szó.
Hogyan ellenőrzik az étrend-kiegészítőket?
Ha valaki étrend-kiegészítőt akar forgalmazni Magyarországon, 2017 óta elég egy bejelentést tennie a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (NNGYK). A bejelentéssel megkezdődhet a termék árusítása. Az NNGYK a már piacon lévő étrend-kiegészítővel kapcsolatban végez kockázatértékelést a címkén lévő információk alapján.
Aztán a kockázatosnak ítélt termékeket részletes laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, azaz megnézik, hogy az összetételük megfelel-e annak, ami a címkéjükön szerepel.
A közegészségügyi kockázatot jelentő terméket végül kivonják a forgalomból, azaz megtiltják az árusítását.
Mire figyeljünk vásárláskor?
Bár a kifejezetten új étrend-kiegészítők esetében nem lehetünk biztosak benne, hogy a hatóság már ellenőrizte a készítményt, néhány egyszerű óvintézkedés betartása segíthet elkerülni a kockázatos termékeket.
A hatóság ajánlása alapján a Lakmusz a következő tanácsokat gyűjtötte össze:
- Érdemes gyógyszertárban vásárolni az étrend-kiegészítőket, ahol a felmerülő kérdéseinkre szakemberek tudnak válaszolni.
- Az internetes vásárlással legyünk nagyon óvatosak, kizárólag olyan honlapról rendeljünk, ahol feltüntetik az eladó vállalkozás nevét és elérhetőségét! Még jobb, ha az internetes oldal mögött valamilyen Magyarországon bejegyzett patika áll.
- Csak magyar nyelvű címkével is ellátott termékeket vásároljunk!
- Csak olyan terméket vásároljunk, aminek már bejelentették a forgalmazását és szerepel az illetékes hatóság terméklistáján (ez a lista ide kattintva érhető el). Ellenőrizzük, hogy nem szerepel-e a termék a forgalmazástól eltiltott étrend-kiegészítők listáján, ami ide kattintva elérhető!
- Ha ismerjük a címkén feltüntetett gyógynövény hatóanyagokat, azt is megnézhetjük, hogy nincsenek-e rajta azon a listán, ami az étrend-kiegészítőkben nem javasolt növényeket tartalmazza. Ez a lista ide kattintva olvasható.
Szeretne többet tudni arról, hogyan lehet elkerülni az internetes megtévesztéseket? Az álhírek és átverések elleni felkészülést sosem késő elkezdeni! Ezen az oldalon olyan tartalmakat gyűjtöttünk össze, amelyek kifejezetten az idősebb korosztályt segítik a tudatos tájékozódásban: cikkeink ide kattintva olvashatók.
A szerzőről

Teczár Szilárd
2025 márciusától a Lakmusz főszerkesztője. 2022 októberében csatlakozott a Lakmuszhoz, előtte 10 évig a Magyar Narancs újságírója volt. A European University Institute Global Executive Master programjának hallgatója.
Ajánlott cikkeink

Orvosbérek, műtőklíma, magánellátás – 7 állítás az egészségügyről a Takács–Kulja vitából

Bioterror, laborszökevény, műhúslobbi: a kormánykommunikáció inkább csak gerjesztette a konteókat a száj- és körömfájás járvány körül
