A miniszterelnök összehasonlítása ebben a formában félrevezető, és a 130-as szám nem is a gender tanszékekre vonatkozik.

Szerzők: Fülöp Zsófia – Teczár Szilárd

Február 22-i évértékelő beszédében Orbán Viktor a német egyetemek példájával akarta érzékeltetni, hogyan kapcsolódnak össze Nyugat-Európában az általa érzékelt gazdaságpolitikai és ideológiai hibák.

„Németországban tízezreket fognak elbocsátani, és közben hét tanszék foglalkozik a nukleáris technológia jövőjével, és 130 foglalkozik genderelméleti tanulmányokkal. Mi nem követjük el ezt a hibát”

– mondta a miniszterelnök ( a videóban 29:54-től ).

Az nem derült ki, milyen forrásra alapozta állítását, és kérdésünkre ezt a Miniszterelnöki Kabinetiroda sem árulta el.

A rendelkezésünkre álló információk alapján Orbán összehasonlítása a gender és a nukleáris tanszékek számáról félrevezető.

Németországban nincs 130 „genderelméleti tanulmányokkal foglalkozó” tanszék. Egy nyilvános adatbázis szerint olyan egyetemi professzorból van 130, aki kutatásaiban nemi alapú megközelítést is használ. A 130 professzor többsége nem genderelmélettel foglalkozik, hanem egyéb tudományos területeken alkalmaz olyan kutatási szempontokat, amikben fontosak a nemek közötti különbségek.

Honnan vehette Orbán ezeket a számokat?

A gendertudomány (gender studies) súlya évek óta visszatérő téma a német közbeszédben. 2020-ban az AfD egy parlamenti javaslatot is előterjesztett a „genderkutatások finanszírozásának megszüntetéséről”. Ebben arról írtak, hogy a német felsőoktatási intézmények összesen 213 professzori helyet hoztak létre genderkutatásokra.

Az összevetést a nukleáris kutatásokkal Gitta Connemann CDU-s parlamenti képviselő hozta fel 2023 szeptemberében a Weltnek adott interjújában . „Végeztem egy kis kutatást ezzel kapcsolatban: Németországban jelenleg nyolc tanszék (Lehrstühl) van a nukleáris kutatásokra, és 173 a genderkutatásokra” – mondta Connemann .

Ugyanezek a számok az AfD kommunikációjában is megjelentek 2023 őszén.

Gitta Connemann sajtótitkárságától megkérdeztük, mire alapozta a kijelentését a politikus, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Gitta Connemann CDU-s politikus. Fotó: Michael Kappeler/AFP

A 173-as számot ugyanakkor megtaláltuk a német tudományos tanács (Wissenschaftsrat) gendertudományról szóló 2023-as jelentésében is .

Ebben azt írják, hogy „2023 nyári félévében a német felsőoktatási intézményekben 173 professzori állás volt – teljes vagy részleges kinevezéssel – a női- vagy gendertudomány területén. Ebből 127 professzori állás volt egyetemeken”. Hozzáteszik: a hivatalos statisztika szerint 2021-ben összesen 50 260 professzort tartottak nyilván a német egyetemeken, ennek kevesebb mint 0,4 százaléka az, akinek a kinevezése valamilyen formában kapcsolódott a genderkutatásokhoz.

Orbán 130-as száma közel van ahhoz a 127-hez, ami a 2023-as jelentésben csak az egyetemeken (nem pedig főiskolákon) létrehozott professzori álláshelyeket jelölte.

Ebből akár úgy is tűnhet, hogy Orbán 130 tanszékről szóló száma stimmel – azonban ha közelebbről megvizsgáljuk a „teljes vagy részleges kinevezés” kitétel jelentését, kiderül, hogy a 127 kinevezés nem jelent 127 gender tanszéket vagy genderprofesszort.

Mivel foglalkoznak ezek a professzorok?

A tudományos tanács jelentése a professzori állások adatait a berlini Freie Universität Margherita von Brentano Központjának (MvBZ) genderkutatási adatbázisából vette.

A német egyetemek a professzori kinevezéseknél közzétesznek egy rövid szakterület-meghatározást (denomination), ami megadja, hogy pontosan milyen kutatási terület professzora lesz az érintett kutató. Az MvBZ adatbázisa azokat a professzori állásokat gyűjti össze, amiknek a címében szerepel a gender kifejezés. Az adatbázis jelenlegi (február 27-i) állapota szerint összesen 178 ilyen professzori állás van a német felsőoktatásban, ebből 132 egyetemeken, 46 főiskolákon.

A Központ módszertani leírása szerint az adatbázisban szereplő professzorok többsége junior professzor vagy alacsonyabb fizetésű professzor. Kevés közöttük az olyan magas rangú professzor, aki kinevezésével adminisztratív és tudományos munkatársakat is kap maga alá, vagyis aki köré a magyarul leginkább tanszéknek fordítható (bár a magyar egyetemi tanszékeknek nem teljesen megfeleltethető) Lerstühl nevű szervezeti egység épül a német felsőoktatási rendszerben.

Tehát a 132 egyetemi és 46 főiskolai professzori kinevezés az adatbázisban nem jelent ugyanennyi tanszéket.

Amellett, hogy az adatbázis nemcsak a magas rangú professzorokat sorolja fel, többségükre az sem igaz, hogy a gendertudomány professzorai lennének.

Az MvBZ megkülönbözteti a professzorokat aszerint, hogy kinevezésük teljesen vagy csak részlegesen kapcsolódik a gendertudományhoz. Jelenleg 149 részleges és 28 teljes kinevezést tartanak számon (csak az egyetemeket nézve pedig 111 részleges és 20 teljes kinevezést).

A teljes kinevezéseknél olyan kutatási leírásokat találunk, mint a „gender szociológiája”, „interdiszciplináris nő- és gendertudomány” vagy „gender médiatudomány”. A részleges kinevezések ezzel szemben olyan kutatási területeket takarnak, mint „szociálpszichológia gender és diverzitás fókusszal” vagy „közjog és gendertudomány”.

Diákok tüntetnek a berlini Humboldt Egyetem előtt egy genderellenes előadás miatt. Fotó: Christophe Gateau/AFP

Sabina García Peter , az MvBZ tudománykommunikációért felelős munkatársa azt írta a Lakmusznak, hogy adatbázisuk alapján nem pontos azt állítani, hogy 130 német egyetemi tanszék foglalkozik genderelméleti kutatásokkal.

„A gendertudomány különböző tudományágakba integrálódik az orvostudománytól az építészetig vagy az urbanisztikáig. Az adatbázis a különböző tudományágak professzori állásait mutatja be, azokat, amiknek a címében szerepel a gender. Ez azt jelenti, hogy a professzorok a saját tudományágukhoz tartozó kérdésekkel foglalkoznak a nemek közötti egyenlőség szemszögéből”

– írta Sabina García Peter. Néhány példa megmutatja, mit jelent ez a gyakorlatban:

Persze nagyon valószínű, hogy valójában az adatbázisban szereplő 178 német professzornál jóval többen foglalkoznak a nemek közötti különbségekkel saját területükön belül, vagy használnak genderszempontú megközelítést. Ezzel az MvBZ is tisztában van, módszertanuk szerint az adatbázissal csupán azt akarták lekövetni, hogy az egyetemek intézményi döntéseikkel nevesítik-e a gendert a professzori kinevezéseknél.

Hány egyetemen lehet tanulni?

A német tudományos tanács jelentéséből kiderül, hogy genderkutatásokkal többféle formában foglalkozhatnak a német felsőoktatási intézmények: az egyetemeken intézetek, kutatóközpontok, valamint informálisabb kutatói hálózatok, fórumok és munkacsoportok működnek.

Ezeknek sok esetben az a feladatuk, hogy elsősegítsék a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontok integrálását a kutatásokba és az oktatásba. A jelentésben azt is kiemelik, hogy a központok és hálózatok nélkülözhetetlenek a kutatási terület intézményi és tudományos fejlődéséhez, emellett fontos szerepet játszanak a tanulmányi programok koordinálásában, a fiatal kutatók támogatásában és a kutatási infrastruktúrák fenntartásában.

Ilyen kutatóintézetből és hálózatból a jelentés szerint 50 működik Németországban.

Ezen felül nem egyetemi kutatóintézetekben is folynak genderkutatások, ezek számát azonban nehéz megítélni.

A jelentésben arról is találunk adatokat, hogy mely egyetemek kínálnak alap- és mesterszakos gendertudományi képzést. Az első gendertudomány szak a berlini Humboldt Egyetemen indult 1997-ben. Ma összesen

hét olyan egyetem van, ahol alapszakos diplomát lehet szerezni a gendertudomány területén (fő- vagy mellékszakként), mesterszakra pedig 11 intézményben járhatnak a diákok.

Térkép az alap- vagy mesterszakos gender studies képzést nyújtó német egyetemekről. Forrás: Német tudományos tanács

A gendertudománnyal foglalkozó szakok mellett számos rövidebb, kiegészítő képzés is elérhető a német egyetemeken, összesen 30 intézményben.

És mi van a nukleáris technológiával?

Nem tudjuk, Gitta Connemann honnan vette, hogy Németországban nyolc tanszék van a nukleáris kutatásokra, ahogy azt sem, Orbán miből gondolja, hogy hét német tanszék foglalkozik a nukleáris technológia jövőjével. Ezen a területen nem találtunk olyan adatbázist, mint amilyet az MvBZ állított össze a részben vagy teljesen genderszempontú kutatással foglalkozó professzorokról.

Rainer Lange , a német tudományos tanács kutatáspolitikai osztályának vezetője is azt írta a Lakmusz kérdésére, hogy nincs olyan tanulmány vagy adatbázis, ami felsorolná az összes nukleáris technológiával foglalkozó németországi tanszéket.

Azonban ha valaki összegyűjtené az összes olyan professzori kinevezést, amiben szerepel a „kern” (mag, nukleáris) szó, hét-nyolcnál biztosan többet találna.

Csak a mainzi egyetem Magfizikai Intézetében 22 kutató használja a professzori címet.

Ha a szűkebben vett nukleáris technológiára fókuszálunk, a KernD nevű nukleáris energetikai ernyőszervezet hat felsőoktatási intézmény összesen kilenc intézetét említi, ahol ilyen tanulmányokat lehet folytatni:

Clemens Walthert , a hannoveri Leibniz Egyetem Radioökológiai és Sugárvédelmi Intézetének professzorát is megkérdeztük arról, hogy becslése szerint hány egyetemi tanszék foglalkozik nukleáris technológiával.

Kollégáival 12 egyetemet és 5 kutatóközpontot számoltak össze.

A KernD gyűjtésében megjelenő egyetemi városok mellett Walther felsorolta még Berlint, Clausthalt, Drezdát, Hannovert, Kölnt, Mainzot és Marburgot. Az általa említett kutatóközpontok pedig Drezdában, Jülichben, Karlsruhéban, Greifswaldban és Münchenben működnek.

Nukleáris kutatási létesítmény a németországi Jülichben. Fotó: Andreas Endermann/AFP

A német kémiai társaság magkémiai osztályának 2020-as gyűjtése 16 mag- és radiokémiai oktatást kínáló felsőoktatási intézményt sorolt fel. Egy korábbi EU-s kutatási projekt 2011-es publikációja pedig 11 német egyetemet talált, ahol mag- és radiokémiai diplomát (BSc, MSc vagy PhD) lehetett szerezni. A gyűjtésben szereplő országok közül Németországban volt a legtöbb ilyen képzést nyújtó egyetem.

Rainer Lange, a tudományos tanács munkatársa a Lakmusznak írt válaszában elmondta: a nukleáris technológiai kutatásoknak hatalmas infrastrukturális igényei vannak, ezért azok nagyrészt az egyetemeken kívül, állami kutatóintézetekben zajlanak. Ezek a központok jellemzően sokkal több professzort, kutatót és műszaki személyzetet foglalkoztatnak, mint az egyetemek. Hozzátette: Németországban jelenleg hat kutatóreaktor működik, Münchenben pedig egy új fúziós reaktort terveznek – mindezek üzemeltetése igen költséges.

Lange azt is megjegyezte, hogy a német kormány 2011-ben úgy döntött, nem használ több atomenergiát, az utolsó németországi kereskedelmi célú atomerőművet pedig 2023-ban leállították.

„Így a gendertudomány összehasonlítása egy olyan területtel, ami a politikai döntések miatt elvesztette valós alkalmazhatóságát, csakis tendenciózusnak nevezhető.”

Címlapi kép: Diákok tüntetnek a berlini Humboldt Egyetem előtt egy genderellenes előadás miatt. Fotó: Christophe Gateau/AFP