Intézményvezetők nélkül már nem igaz, hogy több ezer egymillió forintot kereső tanár van az országban. Megnéztük, miből áll össze a pedagógusok fizetése, és hogyan érheti el a tanári kar néhány százaléka a bruttó egymilliót.

Orbán Viktor a következőket mondta a Kossuth Rádiónak adott interjújában január 31-én, pár nappal azelőtt, hogy a pedagógusokhoz megérkezett az év első bérkifizetése:

„ már van négyezer olyan pedagógusunk a tanárbéremeléseknek köszönhetően, már van négyezer olyan tanárunk, aki már egymillió forint fölött keres.”

Bár Orbán nem mondta ki, valószínűsíthetjük, hogy bruttó bérre gondolt, mert a kormány kommunikációja a pedagógusbérekről általában is a bruttó összegeket emeli ki. A bruttó egymillió forint nettója adókedvezmények nélkül 665 ezer forint.

Orbán Viktor megérkezik a Kossuth Rádió óbudai épületéhez 2025. január 24-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Január végén Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is négyezer fölötti számról posztolt a Facebookon, konkrétan azt írta, hogy több mint 4600 tanár bére magasabb egymillió forintnál. Rétvári ezt az állítást megismételte egy február 6-i rádióműsorban. Itt arról is beszélt, hogy „ 650 ezer forint a kezdő bér”. A törvényi illetmények alapján a 650 ezer biztosan bruttó összeg, ami arra utal, hogy az államtitkár az egymillió forintot is bruttóban értette.

Rétvári Bence egyik Facebook-kommentjéből az is kiderül, hogy az egymillió forint felett kereső tanárok körülbelül háromnegyede iskolaigazgató vagy igazgatóhelyettes, és csak egynegyedük nem vezető.

Tehát a kiemelt 4600 pedagógus többsége a bére jelentős részét intézményvezetői tevékenységért kapja, akár kifejezetten nagylétszámú oktatási intézmények igazgatásáért.

Ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogy milyen tételekből áll össze a pedagógusok fizetése, és mely esetekben haladhatja meg a bruttó egymillió forintot. Azt is bemutatjuk, hogyan kommunikál a kormány a pedagógusok béremeléséről: mi az, amit a rendelkezésére álló adatok közül kiemel, és mi az, amiről nem tájékoztatja a nyilvánosságot.

Honnan jönnek ezek a számok?

Arról sem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), sem a Belügyminisztérium nem közölt részletes adatokat, hogy mennyi volt januárban a pedagógusoknak ténylegesen kifizetett bruttó juttatások átlaga. Arról sem, hogy hány pedagógus tartozik a különböző bérsávokba. A KSH a köznevelésben dolgozó pedagógusok bruttó átlagkeresetét tartja nyilván a diplomás átlagbérhez viszonyítva, de ezt teljes évekre közli, és a legfrissebb adat 2023-as.

A Belügyminisztérium 2024-re és 2025-re is mondott egy éves átlagbért, 2025-re bruttó 844 ezer forintot (adókedvezmények nélkül nettó 561 ezer forint), amivel a pedagógusbérek az EU felé tett vállalást teljesítve elérnék a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ebben a tervezett éves átlagban azonban benne van az összes évközi juttatás, például az érettségiztetési díjak, többlettanítási díjak és az egyszeri jutalom is, így nem tudhatjuk biztosan, hogy a januárban kifizetett bérek átlaga is elérte-e a bruttó 844 ezer forintot.

Orbán a 4 ezer egymillió fölött kereső tanárról belső kormányzati adatok alapján beszélhetett. Ezért további adatokért fordultunk a Belügyminisztériumhoz: azt kértük, közöljék, hány pedagógus keresett idén januárban bruttó 700 ezer, illetve 800 ezer forint alatt, mennyi volt a bruttó átlagkereset és a mediánbér, vagyis az az összeg, amennyi fölött és alatt ugyanannyi számú pedagógus található. Választ nem kaptunk.

Rétvári Bence államitkár egy január 29-i Facebook-posztjában írt 4600 olyan tankerületi iskolában dolgozó tanárról, akinek a bére magasabb egymillió forintnál. Tankerületi iskolák alatt minden bizonnyal az állami Klebelsberg Központ alá tartozó intézményeket értette, a szakképzés, illetve az egyházi és alapítványi szektor nélkül.

Forrás: Rétvári Bence Facebook-oldala

Azonban saját posztjánoz fűzött kommentként az államtitkár tett egy fontos kiegészítést:

„ Ebből 1209 pedagógus nem vezető, 1929 igazgató és 1468 igazgató-helyettes.”

Forrás: Rétvári Bence Facebook-oldala

A minisztériumi adatok szerint tehát az összesen 4606 egymillió forint fölött kereső tanár 74 százaléka, 3397 fő iskolaigazgató vagy igazgatóhelyettes, csak 26 százalékuknak nincs vezetői pozíciója. Az intézményvezetésért jelentős bónusz jár az alapilletmény mellé az iskolában tanulók száma alapján.

Hogy áll össze a tanárok bére?

Ahhoz, hogy 2025-re kijöjjön az EU felé vállalt 21,2 százalékos bértömegemelés, a kormány a pedagógus életpálya különböző kategóriáira a következő alapilletményeket állapította meg egy december 30-i kormányrendelettel:

A gyakornok kategóriát kivéve a törvényi minimumtól felfelé eltérhetnek az intézmények, egészen a szintén törvényben megállapított (és meglehetősen magas, minden esetben bruttó egymillió forint feletti) maximumokig. Elvileg ez ad lehetőséget arra, hogy a szakmai tapasztalat vagy a teljesítményértékelés alapján differenciáljanak az egy kategóriába tartozó tanárok között.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kérdésünkre ugyanakkor azt írta, hogy tapasztalataik szerint tavaly a pedagógusok többsége vagy a minimumösszeget kapta alapilletményként, vagy egy ahhoz nagyon közel eső összeget, különösen a Pedagógus I. kategóriában. A Pedagógus I. minimum alapilletmény nettója jelenleg 434 ezer forint.

Az alapilletményen felül 20 százalékos „ esélyteremtési illetményrész” jár azoknak a pedagógusoknak, akik a kormány által meghatározott listán lévő hátrányos helyzetű településeken tanítanak vagy sok hátrányos helyzetű diákkal foglalkoznak. Továbbá 7 százalékos illetménynövekedést kapnak a hiánytantárgyakat oktatók. Ezek a tárgyak a matematika, a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz, a természettudomány, az integrált természettudomány és a digitális kultúra.

A díjak összegét a gyakornoki alapilletmény százalékában adja meg a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény.

Hogy jöhet ki a havi egymillió?

A fenti számokból látszik, hogy ha a minimális alapilletményekből indulunk ki, akkor még a 20 százalékos esélyteremtési és a 7 százalékos hiánytantárgyakra vonatkozó kiegészítéssel is csak a Kutatótanárok fizetése érhetné el a bruttó egymillió forintot. Ez ugyanakkor biztosan nem jellemző, ugyanis a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lakmusznak küldött becslése szerint Kutatótanárból összesen 120-130 van az országban.

Rétvári Bence kommentjéből kiderült, hogy az egymillió felett keresők háromnegyede iskolaigazgató vagy helyettes, de a „ nem vezető” 1209 tanár között is sok osztályfőnök lehet.

A millió fölötti bér arányaiban mindenképpen ritka. Az 1209 nem intézményvezető tanár a 148 ezer fős teljes magyar tanárkar 0,8 százaléka. A tankerületi iskolákban teljes állásban vagy részmunkaidőben tanárként dolgozó pedagógus végzettségűek száma az Oktatási Hivatal legfrissebb adatai szerint mintegy 82 ezer fő. Ha csak őket nézzük, az 1209 fő durván 1,5 százalékos arány.

Ha az intézményvezetőkkel együtt számított 4606 tanárt vesszük, ez is csak az összes magyar pedagógus 3, a tankerületi tanárok közel 6 százalékát teszi ki. A kormány mégis ezt az adatot hangsúlyozza, viszont nem közli az összes magyar tanár átlagos tényleges bérét és mediánkeresetét, ami pontosabb képet adhatna arról, hol tart jelenleg a béremelési program.

Tájékoztatás helyett sikerkommunikáció

A jelenleg is zajló pedagógus-béremeléssel kapcsolatos kormányzati sikerkommunikáció állításait nem először ellenőriztük és helyeztük kontextusba: korábban a kormany.hu-n közölt videóban Rétvári Bence ezt a béremelést a valaha volt legnagyobb tanárbéremelésnek nevezte, és a bérek közel megduplázásáról beszélt.

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, 2022 és 2025 között a KSH és a minisztérium átlagbér-adatai szerint tényleg megvalósult egy EU-s forrásból finanszírozott, közel 90 százalékos átlagos bértömegemelés. Azonban ebben az időszakban a kumulált infláció is közel 40 százalékos volt, leegyszerűsítve tehát azt mondhatjuk, hogy már a béremelési program közben elepadt az emelés értékének durván fele.

Ha megvalósul az idénre prognosztizált bruttó 844 ezer forintos pedagógus átlagbér, és az EU-nak tett vállalásnak megfelelően ez valóban eléri majd a diplomás átlagbér 80 százalékát, azzal még mindig alatta lennénk az EU és az OECD átlagának. 2022-es adatok szerint az általános iskolai tanárok az EU-ban átlagosan a diplomás átlagbér 86, az OECD-országokban 87 százalékát keresték, míg a középiskolai tanárok az EU-ban a diplomás átlagbér 94 százalékát, az OECD-országokban 95 százalékát.

(Címlapi kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)