Az ellenzéki politikus szeret erősen fogalmazni, ha a gazdaság és az egészségügy állapotáról vagy saját EP-képviselői tevékenységéről van szó. Adatokkal megtámogatott állításai esetenként helytállóak, máskor félrevezető módon festenek sötét képet. Évértékelő beszéde előtt összeszedtük a kijelentéseiről született tényellenőrzéseinket.

Az évértékelői szezon közeledtével három politikus jelentette be beszédét: Magyar Péter február 15-én, Orbán Viktor február 22-én, Gyurcsány Ferenc február 23-án értékeli a 2024-es évet még a parlament tavaszi ülésszakának február 24-i indulása előtt.

Egy évvel ezelőtt írtunk az Orbán-beszédben várható témákról, majd az értékelő után a miniszterelnök 5 erős állítását vizsgáltuk . Idén Magyar Péter és Orbán Viktor beszédeit kísérjük figyelemmel: a Tisza Párt vezetőjének szombati évértékelője előtt most azokat a témákat tekintjük át, amelyek meghatározóak voltak Magyar elmúlt egy éves kommunikációjában, szegénységtől a klimatizálatlan műtőkön át a saját EP-képviselői aktivitásáig.

Magyar Péter politikai kommunikációjában fontosak a magyar gazdasággal, életszínvonallal, egészségüggyel szemben megfogalmazott élesen kritikus állítások, amelyeket néha adatokkal is illusztrál. Az erős állítások esetenként stimmelnek, de előfordul, hogy túloz, kontextus nélküli, nem aktuális adatokat használ, már cáfolt összefüggéseket lebegtet vagy negatívabb képet fest a valóságnál.

1. Szegénység

Magyar 2024 első felében azt hangoztatta, hogy az EU második legszegényebb országa vagyunk, aztán 2024 utolsó hónapjaiban számos interjúban és beszédben állította, hogy Magyarország már konkrétan az EU legszegényebb országa.

Az állítással feltehetően az Eurostat tényleges egyéni fogyasztás t mérőadataira utalt. Ez a mutató a háztartások fogyasztása alapján teszi összehasonlíthatóvá a tagállamokat. Azt mutatja meg, hogy vásárlóerő-paritáson számolva milyen értékben fogyasztottak javakat és szolgáltatásokat egy adott évben az emberek, illetve mennyit juttattak nekik az államok és a nonprofit intézmények. A számításban nem szerepelnek a családok megtakarításai és hitelei. Magyarország 2022-ben 28 százalékkal az uniós átlag alatt, Bulgária után valóban a második legrosszabbul teljesített ebben a mutatóban.

Aztán tavaly év közben az Eurostat kihozta a frissebb, 2023-ra vonatkozó adatokat. Ezekben már Bulgária is megelőzött minket, valóban Magyarországon lett a legalacsonyabb a fogyasztás az összes EU-s ország közül. Igaz, valamivel később az Eurostat kis mértékben pontosított ezeken a számokon, azóta Bulgáriával holtversenyben osztozunk a legutolsó helyen, az uniós átlag 70 százalékát elérő fogyasztással.

Magyarország minden adat szerint az Európai Unió szegényebb, gazdaságilag kevésbé fejlett országai közé tartozik: van mutató, amiben utolsó, más mutatóban az utolsók között van, és egy mutatóban hátulról a hetedik.

Több releváns gazdasági rangsor szerint Magyarország nem áll az utolsó helyen, nem a „legszegényebb” ország. A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP leginkább az országok jóléti szintjének kifejezésére alkalmas. Ebben Magyarország többek között Lettországot, Szlovákiát és Horvátországot is előzi, de így is az utolsó ötödben van.

A háztartások rendelkezésére álló jöveldemi rangsorban 2023-ban hat EU-s országot előzött meg Magyarország : Észtországot, Romániát, Horvátországot, Görögországot, Szlovákiát és Lettországot. (Bulgáriáról nem közölte ezt az adatot az Eurostat.)

2023-ban a vásárlóerő-paritáson számolt ekvivalens átlagjövedelem Magyarországon 12 349 PPS volt, ezzel Romániát és Szlovákiát előztük meg. Az ekvivalens mediánjövedelem – vagyis az a jövedelmi szint, amelynél az emberek fele magasabb, a másik fele pedig alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik – 10 960 PPS volt Magyarországon. Ennél csak Szlovákia teljesített egy hajszálnyival rosszabbul.

2. Várható élettartam, egészségben töltött évek

„Nyugat-Európában, Belgiumban (…) az átlagéletkor 88 év. És 80 éves korukig egészségesen élnek az emberek” – mondta Magyar tavaly áprilisban egy élő TikTok-videóban, majd a magyar társadalom egészségügyi állapotával hasonlította össze a belga számokat.

Az uniós és magyar statisztikai adatok alapján Belgiumban valóban magasabb a születéskor várható élettartam, és az egészségben eltöltött évek száma is több, mint Magyarországon.

Az Eurostat az állítás idején legfrissebb adatai szerint 2023. január 1-jén az Európai Unióban élő emberek átlagéletkora 44,5 év volt. A legmagasabb átlagéletkort Olaszországban mérték (48,4 év), a legalacsonyabbat Cipruson (38,4 év). Magyarország az idősebb társadalmak közé tartozik Európában, 2023-ban az átlagéletkor 44,2 év volt. Ezzel szemben Belgium lakossága a fiatalabbak közé sorolható a maga 41,9 éves átlagéletkorával.

A születéskor várható élettartam ezzel szemben azt az átlagos évszámot jelzi egy adott személy születése pillanatában, amennyit várhatóan élni fog – feltéve, ha élete hátralévő részében az adott pillanatban fennálló halandósági feltételek teljesülnek. Az uniós adatok szerint Belgiumban a születéskor várható élettartam 2022-ben átlagosan 81,8 év volt (nőknél 83,9 év, férfiaknál 79,7 év) vagyis túlzó a Magyar Péter által említett 88 év.

A 88 évet valójában egyetlen uniós tagállam sem éri el, a legmagasabb születéskor várható élettartam 83,2 év Spanyolországban.

Magyar másik megállapítása az volt, hogy Belgiumban „80 éves korukig egészségesen élnek az emberek.” Ezzel kapcsolatban a leginkább idevágó statisztika a születéskor várható egészségben eltöltött évek számának alakulása. 2021-es adatok szerint az EU-s átlag a nőknél 64,2 év, a férfiaknál 63,1 év. Belgiumban ennél egy kicsit magasabb, de így sem éri el a Magyar által említett 80 évet: a nőknél 64,4 év, a férfiaknál pedig 64,8 év.

3. Reálbércsökkenés

„Két éven belül az átlagkereset reálértéke egyötödével csökkent. Ez idő alatt az árak 40 százalékkal emelkedtek” – mondta Magyar tavaly májusban a lengyel Rzeczpospolita lapnak adott interjújában.

Az állítás pontatlan és ebben a formában félrevezető . Magyar állítása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reáljövedelem-indexe és inflációs adatai áttekintésével ellenőrizhető. A reálbérindex azt mutatja meg , hogy egy adott évben az előző évhez képest hogyan változott az átlagkereset reálértéke. Ehhez a nettó átlagkereset alakulását leíró nettó kereseti indexet osztják el a fogyasztói árindexszel, azaz az infláció mértékével.

A KSH-adatok alapján elmondható: az évek óta tartó folyamatos növekedése után 2023-ban valóban csökkent az egy keresőre jutó reálkereset: az csak 97,1 százaléka volt a 2022-ben mért értéknek. Ez annak ellenére volt így, hogy közben az átlagkereset nominálisan 14,2 százalékkal növekedett.

4. Egészségügyi költések

Egy augusztusi ATV-interjúban Magyar Péter azt mondta: „500 ezer forinttal kevesebbet költ a magyar kormány a magyar emberek egészségére per capita évente, mint mondjuk Csehország.”

Az Eurostat adatai szerint 2022-ben az egészségügyre fordított GDP-arányos kormányzati költések EU-s listáján Magyarország az utolsó helyen szerepelt, 4,4 százalékkal. Ez durván az EU-átlag fele. A nemzeti össztermékének nagyobb arányát fordította 2022-ben egészségügyre Románia (4,9 százalék), Lengyelország (5,3 százalék), Bulgária (5,6 százalék), Észtország (6 százalék), és Szlovákia is (6,4 százalék). Ausztriában ugyanez 9,3 százalék, a Magyar Péter által említett Csehországban 9,1 százalék volt.

Hasonló eredményre jutunk, ha azt a 2022-es adatsort nézzük, amit a Statista nyert ki az OECD adatbázisából: ez vásárlóerő-paritáson, egy főre vetítve, dollárban adja meg az adott ország kormányzati és magán egészségügyi költéseit. Az európai OECD országok közül – Romániáról és Bulgáriáról nem szerepel adat a listán, mivel nem tagjai az OECD-nek – csak Törökországban és Görögországban költ kevesebbet a kormány egészségügyre, mint Magyarországon. Épphogy megelőz minket Szlovákia, Lengyelország és Lettország, jóval előttünk jár Szlovénia.

A közép-európai régióból Csehország szerepel legjobban: ott az éves költés 3837 dollár volt, míg Magyarországon 2055 dollár. 2022. december végi középárfolyamon számolva a két érték közötti különbség több is, mint a Magyar Péter által említett félmillió forint.

5. Műtők

„A műtők egyharmadában nincs is klímaberendezés, kétharmadában vagy kicsit több részében van, viszont elavultak” – mondta Magyar Péter ugyanebben az ATV-s interjúban.

Ahogy részletesebb cikkünkben írtuk ,

A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) 2019 nyarán készített felmérést Gulyás Gergely „biztatására”. A szervezet azt kérdezte a kórházaktól, hogy „jelent-e gondot a mesterséges hűtés hiánya”. Akkor 108 intézményből 46 válaszolt, az MKSZ ezeket összesítve állapította meg, hogy a kórházak 67 százalékának klímás a központi műtője, 59 százalékának az intenzív osztályán is van klíma, a kórházi betegszobák mindössze 2 százaléka, az ambuláns rendelőknek pedig a 9 százaléka klimatizált.

A felmérésből az is kiderült, hogy nem csupán a klímaberendezések hiánya jelent gondot, hanem az is, hogy a meglévő készülékek kétharmada elavult. A jelenlegi helyzetről nincsenek újabb és pontosabb információink.

6. Euróárfolyam

Magyar Péter novemberben, amikor épp 412 forintot ért egy euró, az alábbi idézetet posztolta a Facebookon:

„Orbán Viktor: Az a Miniszterelnök akinek a kormányzása alatt az EURO 300 forint fölé emelkedik, NEM TUD KORMÁNYOZNI ÉS LE KELL MONDANIA. Euró árfolyam ma: 412 forint. Miniszterelnök úr, Mindketten tudjuk, hogy vége van.”

A szóban forgó, állítólag Orbán Viktortól származó idézet már számos alkalommal keringett az interneten, korábbi változataiban azt is hozzátették a megosztói, hogy Orbán 2008 áprilisában beszélt így az árfolyamról a parlamentben.

A Lakmuszon is írtunk erről még 2022-ben, amikor a 400 forint fölé emelkedő euró miatt újra előkerült az akkor még ellenzéki Orbán Viktor állítólagos mondata 2008 áprilisából. Azt találtuk, hogy az idézet ebben a formában nem hangozhatott el, mivel Orbán abban a hónapban nem szólalt fel a parlamentben, ráadásul az euróárfolyam ekkor jóval 300 forint alatt mozgott.

Az euró/forint árfolyam 2009-ben aztán valóban átlépte a 300-as határt, de semmi nyoma nincs a nnak, hogy Orbán ekkoriban elmondta volna a Magyar Péter által is neki tulajdonított mondatot. Arról ugyanakkor tényleg beszélt Orbán még ellenzéki vezetőként, hogy a forintválság megoldása a miniszterelnök-csere lenne.

7. Lengyel áfakulcs

„ Lengyelországban az összes alapvető élelmiszer áfakulcsa nulla, azaz nulla százalék” – mondta Magyar 2024 májusában az ATV műsorában.

Lengyelországban, ahogy több más európai országban, köztük Magyarországon is, jelentős inflációs hullám söpört végig a gazdaságon az elmúlt években, 2022 januárjában már 9,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az országban, mint egy évvel korábban. A helyzetre a lengyel kormány 2022 februárjában azzal reagált , hogy 0 százalékra csökkentette háromféle árucikk: a földgáz, a műtrágyák és az alapvető élelmiszerek – húsok, tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök és a malomipari termékek – áfáját.

Míg az első két árucikknél az áfacsökkentést rövid idő után kivezették, az alapélelmiszerek 0 százalékos áfája egészen 2024 tavaszáig megmaradt. A lengyel infláció azonban közben 2024 januárjára 3,9 százalékra csökkent, ezért a lengyel pénzügyminisztérium 2024. március 31-től megszüntette az élelmiszerek 0 százalékos áfakulcsát is. Áprilistól az alapvető élelmiszerek áfakulcsa Lengyelországban 5 százalékra emelkedett. A kormány döntéséről a nemzetközi sajtóból is lehetett tájékozódni, a Reuters például már 2024. március 12-én megírta a hírt.

8. Szír gép

Magyar Péter december 8-án a Magyar Hang később tévesnek bizonyuló értesülése alapján írt arról Facebook-oldalán, hogy „ a Terrorelhárítási Központ biztosítása mellett, egy szír utasszállító gép landolt a Liszt Ferenc Repülőtéren, miután Aszad elhagyta Szíriát”.

A magyar nyilvánosságon végigfutott téves feltételezés krónikáját részletesen itt írtuk meg .

Eredeti Facebook-posztjában Magyar tényként közölte, hogy szír gép landolt Budapesten, és azt követelte, hogy „ hozzák nyilvánosságra, kik érkeztek Szíriából Budapestre a titkos repülőgépen tegnap este”. A szír elnök valós tartózkodási helyéről 2024. december 8. vasárnap hajnaltól egészen estig nem lehetett biztosat tudni. Az információs vákumot pedig olyan egymásnak is ellentmondó találgatások töltötték ki, mint hogy Aszad meghalt, vagy éppen Budapestre érkezett.

A Magyar Hang később elismerte: téves feltételezés volt, hogy Aszad Budapestre érkezhetett, közleményben kértek elnézést olvasóiktól , és az eredeti cikket átvevő orgánumok is javították a cikkeket.

Magyar ezután némileg finomított kommunikációján, de továbbra is lebegtette a történetet, például egy december 11-én felvett műsorban is arra szólította fel Orbán Viktort, hogy válaszoljon „járt-e Magyarországon a bukott szír diktátor.” Majd azt is hamisan állította, hogy a kormányzat részéről az első Magyar Hang-cikk utáni negyedik napig nem érkezett érdemi cáfolat az álhírre.

9. EP-aktivitás

Magyar egy január 14-i Facebook-bejegyzésben azt állította, hogy az Európai Parlament plenáris üléseinek „ jóval több mint a felén” jelen volt, és így „ majdnem kétszer olyan sűrűn” vett részt a szavazásokon, mint Deutsch Tamás.

Ezt Magyar Deutsch Tamás és a kormánymédia közléseire regálva írta, így egyszerre ellenőriztük Deutsch, a Magyar Nemzet és Magyar Péter állításait a tiszás politikus EP-aktivitásáról jegyzőkönyvek és más elérhető nyilvános adatok alapján.

Arra jutottunk, hogy január 14-ig összesen 26 rendes és egy rendkívüli plenáris ülést tartottak az EP-ben. Magyar részvételi aránya 37 százalékos volt.

Magyar Péter tévedett Deutsch Tamás részvételét illetően is: a Fidesz képviselője az ülések 85 százalékán volt jelen a jegyzőkönyvek szerint.

A plenáris ülések jegyzőkönyvei alapján Magyar Péter messze a legkevésbé aktív képviselő a magyar EP-delegációban. Ezzel szemben pártja többi képviselője kiemelkedően magas részvételi arányt ért el, Dávid Dóra és Gerzsenyi Gabriella például minden egyes ülésen részt vett. Így a Tisza képviselői átlagosan az ülések 83 százalékán voltak ott.

​​

Címlapi kép: Németh Dániel/444