Egy Kreml-közeli cég nyugat-európai országokban terjesztett orosz propagandát kamu híroldalakon, több ezer karikatúrán és mémen keresztül. Ezeket a Meta politikai hirdetésekben is reklámozta, több mint százmillió forintnyi bevételért.

A Kremlhez szorosan kötődő Social Design Agency (SDA) nevű orosz IT-cég több ezer karikatúrával, mémmel és valódi híroldalak arculatát utánzó bejegyzéssel népszerűsített oroszbarát narratívákat a közösségi médiában.

A nemzetközi sajtó 2022-ben figyelt fel az SDA tevékenységére, majd tavaly szeptemberben kiszivárgott belső dokumentumok alapján a cég fedett dezinformációs műveleteit részletesen is feltárták az elemzők. A Doppelganger névre keresztelt művelet során főként az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Ukrajnában terjesztettek politikai és kulturális kérdésekről szóló hamis cikkeket, videókat, közvélemény-kutatásokat, ismert hírportálok webhelyeit és megjelenését utánozva. Ahogy arról a Lakmuszon is írtunk korábban, a művelet céljai közé tartozott például a jobboldali populista Alternatív Németország (AfD) erősítése és a 2024-es amerikai elnökválasztás befolyásolása.

A CheckFirst, az AI Forensics és a Reset Techz kutatói most újabb részleteket tártak fel a Doppelgangerről Influence by Design című jelentésükben: kiderült, hogy az SDA fizetett hirdetésekkel is népszerűsítette a dezinformációt a Facebookon, és ez bevételt termelt a Metának. Az orosz dezinformációs műveletek évek óta kihasználják a Meta platformjának gyenge pontjait, a terjesztők könnyen kijátsszák a politikai hirdetések átláthatósági szabályait.

Ezt annak ellenére tette, hogy az SDA már 2023 nyara óta nyugati szankciók alatt áll. A kutatók becslése szerint a vizsgált időszakban az orosz cég összesen mintegy 455 ezer dollárt (jelenlegi árfolyamon mintegy 178 millió forintot) fizetett a Metának tartalmai reklámozásáért.

A Meta a kampányokból csak az Európai Unióban 330 ezer dollár (mintegy 129 millió forint) bevételre tett szert az SDA szankcionálása után.

Árulkodó karikatúrák és mesterséges narratívák

Az elemzés több regionális kampányt azonosított: Lengyelországban 2023 októberében, Franciaországban és Németországban 2023 végén, Olaszországban 2024-ben futtattak hirdetéseket, de az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is megjelentek hasonló tartalmak.

Ezekben karikatúrákat használtak. Az elemzők a belső dokumentumok alapján 76 SDA által készített karikatúrát azonosítottak, amiket több száz hirdetésben használtak fel.

2023 novemberében például, amikor vita tárgya volt Németország Ukrajnának nyújtott katonai támogatása, az SDA „Miért segítsünk Ukrajnának?” címmel készített karikatúrát. A rajz a német adófizetőket ábrázolta, amint pénzt dobnak egy sírba, amelyen az „ukrán hadsereg” feliratú kereszt áll. A karikatúrát november 14-én hozták létre, és három nappal később már több, német felhasználókat célzó hirdetésben is feltűnt. A hirdetés, amely 0 és 100 dollár közötti költségkerettel futott, egyetlen nap alatt több mint 4130 embert ért el. Ugyanezt a hirdetést még további 34 alkalommal adták fel Facebookon.

Egy Facebook-hirdetésben közzétett szatirikus karikatúra úgy ábrázolta az ukrán hadseregnek nyújtott külföldi segítséget, mint reménytelen ügyre pazarolt pénzt. Forrás: Influence by Design

A fenti eset tehát már az SDA-ra kivetett EU-s szankciók életbe lépése után történt.

Hasonlóan a francia példához, ami szintén az Ukrajnának nyújtott segítségről közölt félrevezető információkat. Ezekben nem karikatúrák, hanem félrevezetően felhasznált szövegek adták át a propagandaüzeneteket: egy francia magazin cikkét és egy UNICEF-jelentést is felhasználtak forrásként. A tartalom öt hirdetésben jelent meg, ezek összesen 180 ezer felhasználót értek el. A kiszivárgott SDA-dokumentumok alapján azonosított hirdetésszövegeket szintén a szankciók után fogadta el a Meta reklámozásra.

A tanulmányban további két Németországot célzó, nem megerősített információkat terjesztő narratívát azonosítottak:

Hogyan terjedtek?

Az azonosított reklámok hasonló sémát követve érték el a felhasználókat: a karikatúrákat, szövegeket áloldalak osztották meg, ezeket aztán pénzért politikai hirdetésként népszerűsítették a közösségi médiában.

A kiszivárgott dokumentumok alapján az elemzők 170 olyan hamis fiók használatát érték tetten, amelyekkel valószínűleg német és olasz felhasználókat céloztak. A képek metaadatai arra is rávilágítottak, hogy az SDA gyorsan és célzottan dolgozott: a karikatúrák nagy része kevesebb mint egy héttel az elkészítésük után már hirdetésként jelent meg a Meta felületein.

A 2023 októberi Hamász-támadás vagy a 2024. márciusi Crocus City Hall-i robbantás után mindössze 48 órán belül elindították az ezekhez kapcsolódó hirdetéseiket.

A teljes kampány 2022 májusa és 2024 júliusa között legalább 15,2 millió megjelenést generált.

A dezinformáció mint politikai hirdetés: a Meta felelőssége

Az Európai Unió a Metához hasonló óriásplatformok működését a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel (Digital Services Act, DSA) szabályozza. A DSA (Article 26) szerint a politikai hirdetéseknek egyértelműen jelezniük kell:

Politikai reklámok esetén ráadásul kötelező nyilatkozatokat is kell tenni.

A kutatás több olyan esetet is feltárt, amikor kijátszották ezeket a szabályokat:

Лада Лен” (Lada Len) nevű felhasználó, 2022. Júniusában Olaszországot célzó hirdetést futtat. A hirdetés több mint 70 ezer felhasználót ért el és körülbelül 300 dollárba került. Forrás: Influence by Design

Ilyen formában a hirdetések a nemzetközi szankciók után is terjedni tudtak: 2023 júliusa után több mint 123 ezer kattintást generáltak, miközben kizárólag az uniós tagállamokban legalább 338 ezer dollár (mintegy 132 millió forint) bevételt hoztak a Metának.

A Meta először 2022 szeptemberében említette meg a műveletet egy jelentésében, konkrétan megnevezve az SDA-t is. Eddigre a cég egy másik orosz vállalattal, a Structura National Technologies-szal együtt összesen 1600 profilt hozott létre, és 105 ezer dollár (mintegy 41 millió forint) értékben hirdetett.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok 2023-ban, az Egyesült Királyság 2024-ben lépett és vetett ki szankciókat a cégre, de még a Meta saját elemzései is elismerték, hogy a dezinformációs művelet az SDA szankcionálása után is folytatódhatott a platformon. Azzal védekezett a Meta, hogy így is rengeteg Doppelganger-hirdetést sikerült blokkolnia.

Ezt megerősíti, hogy az SDA kiszivárgott jegyzőkönyvei szerint 2024 júniusában valóban felmerült, hogy a cég munkatársai egyre nagyobb kihívásokkal találkoznak a politikai hirdetésekkel kapcsolatban. Az egyik dolgozó például megemlítette, hogy Németországban lehetetlenné vált a hirdetés, de Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban továbbra is léteznek „kiskapuk”.

Mindeközben Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója, idén januárban bejelentette a Meta külső tényellenőrző programjának megszüntetését. Helyette az úgynevezett Community Notes modellt vezetik be az Egyesült Államokban, amelyben egy összetett belső folyamat dönt majd arról, hogyan egészítik ki a tartalmakat és miként lépnek fel a hamis információk ellen.

(Címlapi kép: Barczikai Fanni)