7 megalapozatlan állítás Trumptól – már az első napján
Amerikai újságírók összesítése szerint Donald Trump több mint 20 hamis vagy félrevezető állítást tett a beiktatásának napján. Azokból válogatunk, amiket mostanában a leggyakrabban ismételt.
Szerzők: Dezső Annamari – Fülöp Zsófia
Az Egyesült Államok frissen megválasztott 47. elnöke a beiktatásának napján, január 20-án több alkalommal is hosszan beszélt a közönségéhez. A beiktatási ceremónián tartott beszédében kevés tényszerű állítást tett (leginkább politikai ígéreteket és véleményeket fogalmazott meg), azonban a nap további részében sorra jöttek azok az események, ahol konkrétumokat is mondott:
- egy második felszólalásában, amit a Capitolium látogatóközpontban összegyűlt támogatói előtt rögtönzött,
- egy harmadik beszédben, amit a washingtoni Capital One arénában tartott, illetve
- az újságíróknak nyilatkozva, miközben rendeleteket írt alá az Ovális Irodában.
Donald Trump amerikai elnök újságírókhoz beszél, miközben aláír egy rendeletet a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. január 20-án. (Fotó: Jim WATSON / POOL / AFP)
Számos tényellenőrző cikk mutatott rá (többek közt a CNN , a PolitiFact vagy az AP cikke) hogy ezekben a beszédekben
Trump több olyan félrevezető állítást tett, amiket már a kampánya során is gyakran hangoztatott – sőt, van olyan is, amit már évek óta ismétel alaptalanul.
1. Még mindig a 2020-as elnökválasztás
A nap folyamán Trump több alkalommal is felhozta a négy évvel ezelőtti választást: erről a kezdetektől fogva azt terjeszti , hogy 2020-ban azért nem nyert, mert a demokraták elcsalták a szavazást. Az emiatt felhergelt támogatói 2021-ben meg is támadták a Capitolium épületét.
Az állítólagos csalásra vonatkozó állítást mostanra már Orbán Viktor is elkezdte hangoztatni:
- 2024 végén azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy „a 2020-as választás után, amit nyilvánvalóan elcsaltak, hogy megfosszák Donald Trumpot az elnökségtől.”
- Majd a vádat megismételte január 17-én, az idei első Kossuth Rádiónak adott interjújában is: „Végül is csalással vették el az elnökséget Donald Trumptól” – jelentette ki Orbán.
Csakhogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy bármiféle csalás történt volna a választás során
– erről nemrég a 444 írt részletes cikket.
Joe Biden 306 elektori szavazattal megnyerte a 2020-as választást Donald Trumppal szemben, aki 232 elektori szavazatot szerzett. Az államok hitelesítették az eredményeket, a kongresszus elfogadta azokat. A választások biztonságáért felelős tisztviselők – köztük republikánusok és Trump kormányának emberei – azt mondták, a választás biztosítva volt. Amikor csalás történt, az elszigetelt eset volt, és nem változtatta meg az eredményeket.
Több fontos államban, például Arizonában és Georgiában újraszámolták a szavazatokat, de ez csak megerősítette a demokrata győzelmet.
Négy év alatt Trump és szövetségesei nem tudtak bizonyítékot felmutatni széles körű csalásra. Trump és szövetségesei több mint 60 pert veszítettek el a 2020-as választások eredményét vitatva.
Trump hívei a Capitolium előtt 2021. január 6-án. Forrás: BRENT STIRTON / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
2. Nincs arra bizonyíték, hogy a bevándorlók külföldi börtönökből érkeznének Amerikába
Trump kedvenc témája, a bevándorlás sem maradhatott ki a beiktatási beszédekből. A CNN beszámolója szerint Trump mindhárom beszédében elhangzott az a kampányidőszak alatt sokszor hangoztatott állítása, hogy Joe Biden elnöksége alatt külföldi börtönökből és elmegyógyintézetekből érkeztek bevándorlók az Egyesül Államokba.
Azt minden általunk olvasott tényellenőrző cikkben megjegyzik, hogy
nincs arra bizonyíték, hogy az országok kiürítik börtöneiket és elmegyógyintézeteiket, majd onnan illegális bevándorlókat küldenek az Egyesült Államokba.
Trump és csapata ezt az állítását korábban, a 2024-es elnökválasztási kampány során sem tudta semmivel alátámasztani . Trump egyik példája Kongó volt (az elnök nem specifikálta, melyik Kongóra gondolt), de mind a Kongói Köztársaság, mind a Kongói Demokratikus Köztársaság visszautasította a vádakat és közölte, hogy semmilyen igazság nincs Donald Trump szavaiban.
Tüntetés az Egyesült Államok mexikóvárosi nagykövetsége előtt 2025. január 20-án, Mexikóban, Donald Trump amerikai elnöki beiktatása ellen. Forrás: Gerardo Vieyra / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Az elnök többek között azzal szokta alátámasztani érvelését, hogy csökken a világ börtönpopulációja. Ez azonban szintén nem igaz: az Egyesült Királyság szakértői által összeállított World Prison Population List (a Világ Börtönnépességének Listája) szerint 2021 októbere és 2024 áprilisa között a nyilvántartott börtönpopuláció 10,77 millióról 10,99 millióra nőtt.
A CNN Helen Fairt, a lista társszerzőjét idézi, aki elmondta, hogy bár naponta monitorozza azt, hogy mi történik világszerte a börtönökben, mégsem talált bizonyítékot arra soha, hogy bármely ország kiürítené a börtöneit és az embereket az Egyesült Államokba küldené.
3. Mi az a „szinte semmi”, amit az EU importál az Egyesült Államokból?
Trump az Ovális Irodában elmondta az újságíróknak azt a korábban is hangoztatott állítását, miszerint az Európai Unió „nem vesz” mezőgazdasági termékeket, autókat, igazából „szinte semmit” az Egyesült Államoktól.
Az EU-nak valóban vannak olyan kereskedelmi szabályai, amik megnehezítik a termékimportot, ennek ellenére nagy túlzás azt állítani, hogy „szinte semmit” nem fogadnak el az USA-ból.
– írta a CNN.
Az USA Népszámlálási Hivatalának adatai szerint 2023-ban az USA több mint 639 milliárd dollár értékben exportált különböző árukat és szolgáltatásokat az EU irányába.
Az amerikai kormány adatai szerint az EU 2023-ban 12,3 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai agrártermékeket. Ezzel Kína, Mexikó és Kanada mögött az EU, bár a top három piac után lemaradva, de a negyedik legnagyobb agrárexport-piaca az USA-nak.
Autók tekintetében valóban nem az amerikai autók a legnépszerűbbek az EU-ban, ennek ellenére az EU a második legnagyobb piac az amerikai járműexport számára az Európai Autógyártók Szövetségének 2023-as jelentése szerint. 2022-ben 271 476 az Egyesült Államokban gyártott járművet importálnak, közel 9 milliárd euró értékben. Ennek egy részét az európai márkák az USA-ban található üzemei teszik ki, azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy az EU-ban is több amerikai autógyár működik.
4. A (majdnem) rekordméretű infláció
Trump elismételte azt, amit már szeptemberben, a Kamala Harisszel való televíziós vitáján is mondott: hogy a Biden adminisztráció alatt rekordméretűre nőtt az infláció.
Most úgy fogalmazott, hogy:
„…a kabinetem minden tagját utasítani fogom, hogy a rendelkezésükre álló hatalmas erőforrásokat vessék be a rekordinfláció legyőzésére, és gyorsan csökkentsék a költségeket és az árakat.”
Azt már szeptemberben is megírtuk , hogy Trumpnak nincs igaza: Biden elnöksége alatt 2022 nyarán volt a legmagasabb az infláció, amikor is elérte a 9 százalékot. Ez valóban nagyon magasnak számított, a legnagyobbnak az elmúlt 40 évben .
Azonban nem igaz, hogy ennél sosem volt magasabb az infláció az Egyesült Államokban.
Az 1970-es években és az 1980-as évek elején az áremelkedés 12-15 százalék között mozgott, 1946-ban pedig meghaladta a 18 százalékot.
Amikor Biden átvette az Egyesült Államok vezetését, az infláció 1,4 százalék volt , a 2022 nyarán elért csúcspont után azonban az éves inflációs ráta csökkenni kezdett, a legfrissebb adatok szerint 2024 decemberében 2,9 százalékon állt.
5. Joe Biden kegyelme és a 33 gyilkos
Trump azt állította a Capitolium látogatóközpontjában tartott beszédében, hogy Bidenék megkegyelmeztek „33 gyilkosnak, abszolút gyilkosoknak, a legrosszabb gyilkosoknak. Tudják, ha halálra ítélnek az Egyesült Államokban, ahhoz rossznak kell lenned” – mondta Trump.
2024 decemberében Biden valóban megváltoztatta 40-ből 37 elkövetőnek az ítéletét, akikre korábban szövetségi szinten halálos ítéletet szabtak ki: a halálbüntetés helyett életfogytiglani börtönre enyhítette a büntetést.
Ez azonban nem egyenlő a kegyelemmel.
A büntetés megváltoztatása csökkenti a büntetés mértékét, de nem törli el az ítéletet. A kegyelem ezzel szemben az elnök megbocsátását jelentené.
„Félreértés ne essék: elítélem ezeket a gyilkosokat, gyászolom aljas tetteik áldozatait, és fájdalmat érzek minden családért, akik elképzelhetetlen és pótolhatatlan veszteséget szenvedtek”
– mondta Biden 2024. december 23-i nyilatkozatában, de hozzátette, hogy „minden eddiginél jobban meg vagyok győződve arról, hogy szövetségi szinten meg kell szüntetnünk a halálbüntetés alkalmazását”.
Biden döntése összhangban van azzal a halálbüntetésekre vonatkozó moratóriummal, amit a demokrata adminisztráció még 2021-ben jelentett be – minden szövetségi szinten kirótt halálbüntetésre vonatkozóan, kivéve azokat, amiket terrorizmus és gyűlöletből elkövetett tömeggyilkosság miatt szabtak ki.
Joe Biden. Forrás: Nathan Posner / ANADOLU / Anadolu via AFP
Biden döntését követően 3 szövetségi ítélettel meghozott végrehajtandó halálbüntetés maradt érvényben az Egyesült Államokban:
- Dylann Roof ügyében, aki 2015-ben faji alapú gyűlöletből megölte a dél-karolinai Charlestonban található Mother Emanuel AME templom kilenc fekete tagját,
- Dzhokhar Tsarnaev esetében, aki 2013-ban merényletet követett el a bostoni maratonon
- és Robert Bowers antiszemita ámokfutó ügyében, aki lemészárolt 11 hívőt egy pittsburghi zsinagógában.
6. Kína és a Panama-csatorna
Trump megfogadta a beiktatási beszédében, hogy „ visszaveszi a Panama-csatornát és arról beszélt, „Kína üzemelteti a Panama-csatornát”, később az Ovális Irodában pedig azt mondta, hogy „Kína irányítja a Panama-csatornát”.
Az igaz, hogy felmerülhetnek jogos kérdések a Panama-csatornát érintő kínai befolyás körül – elsősorban egy hongkongi cég több évtizedes panamai jelenléte miatt.
Az érintett hongkongi cég leányvállalata a csatorna mindkét végében egy-egy kikötőt üzemeltet a 90-es évek óta, amikor egy licitáláson megnyerték az ehhez szükséges szerződést.
Magát a csatorát azonban Panama működteti (egész pontosan a Panama-csatorna Hatóság, Panama Canal Authority).
Panama 1999-ben kapta meg az Egyesült Államoktól az üzemeltetés jogát. A Panama Canal Authority alkalmazottainak többsége panamai, a szervezet ügyvezetőjét , ügyvezető-helyettesét és 11 tagú igazgatói tanácsát az ország kormánya választja ki a panamai állampolgárok közül.
Tankerhajó a Panama-csatornán. Forrás: ARNULFO FRANCO / AFP
Panama dönti el , hogy mely cégeknek adnak szerződést ahhoz, hogy kikötőket üzemeltessenek a csatornán. Fontos megjegyezni, hogy több nem kínai kézben lévő kikötő is működik a Panama-csatornánál, például olyan is van, ami éppenséggel egy amerikai-panamai vegyesvállalaté .
„A csatorna Panamáé és továbbra is Panamáé marad, az igazgatása továbbra is panamai ellenőrzés alatt áll, tekintettel az állandó semlegességére”
– mondta José Raúl Mulino panamai elnök Trump beiktatásának napján, visszautasítva a kínai befolyásra vonatkozó vádakat. „Nincs jelen olyan állam, ami beavatkozna az igazgatásunkba” – tette hozzá.
7. A katasztrófahelyzetek
Trump azt is felrótta a Biden-kormánynak, hogy nem megfelelően reagált a közelmúlt olyan természeti katasztrófáira, mint például az Észak-Karolinára lecsapó Helene hurrikán, vagy a Los Angelesben pusztító erdőtűz. Trump szerint:
„Országunk nem képes többé alapvető szolgáltatásokat nyújtani vészhelyzet idején.”
Trump a Los Angeles-i tüzek kapcsán arról is beszélt, hogy hetek óta tart a tűzveszély, és nem látszik, hogy bármilyen érdemi védekezés történne.
Ezek az állítások leginkább politikai véleménynyilvánításként értelmezhetők, bár az erős túlzásnak tűnik, hogy az állam egyáltalán ne lenne képes „alapvető” szolgáltatások nyújtására a vészhelyzetek idején.
A PolitiFact cikke összeszedte, hogy a Biden-kormányzat milyen szövetségi támogatásokat nyújtott az említett katasztrófák elleni védekezéshez.
Az észak-karolinai Helene hurrikán tavaly őszi pusztítását Joe Biden súlyos katasztrófának nyilvánította, ami lehetővé tette, hogy forrásokat allokáljanak a Katasztrófavédelmi Ügynökség (FEMA) katasztrófaelhárítási alapjából. 2024 decemberében, miután a Helene és a Milton hurrikán végigsöpört az Egyesült Államok délkeleti részén, a korábbi elnök jóváhagyta, hogy 29 milliárd dollár kerüljön a FEMA katasztrófaelhárítási alapjába, egy nagyobb, 100 milliárd dolláros összeg részeként.
A Los Angeles-i tűzvész. Forrás: APU GOMES/Getty Images via AFP
A Los Angeles-i erdőtűz kapcsán Biden idén január 8-án elfogadta Gavin Newsom kaliforniai kormányzó kérvényét arra vonatkozóan, hogy ezt az eseményt is súlyos katasztrófának nyilvánítsák, aminek köszönhetően szintén elérhetővé váltak a szövetségi források. Trump már korábban is beszélt arról, hogy szerinte nem megfelelő a természeti katasztrófákkal szembeni védekezés. A Los Angeles-i tűzveszély kapcsán a jelenlegi elnök félrevezető állításait is ellenőriztük, ezekről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Címlapi kép: CHIP SOMODEVILLA / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
Módosítás (2025. 01. 23., 8:58): A cikkben az eredetileg használt “11 hívőre lőtt” kifejezést pontosítottuk arra, hogy Robert Bowersantiszemita ámokfutó lemészárolt 11 hívőt egy pittsburghi zsinagógában.
A szerzőről

Lakmusz
Ajánlott cikkeink

Sosem látott mértékben árasztották el félrevezető háborús AI-képek a netet az izraeli–iráni konfliktus alatt

Egészen sajátos trükkel hozta ki a Századvég, hogy a szankciók miatt 65 millió európai csúszott bele az energiaszegénységbe
