A Facebook-vezér nemcsak az újságírók munkáját, hanem a program eddigi működését is hamis színben tüntette fel, amikor bejelentette: a cég „megszabadul” a tényellenőrzőktől. Trump közben nagyon örül a döntésnek.

Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója kedden váratlanul bejelentette, hogy a cég megszünteti a külső tényellenőrző programját. Helyette az úgynevezett Community Notes modellt fogják elindítani, az Elon Musk tulajdonában lévő X „ közösségi tényellenőrző” rendszerének mintájára. A változásokat először az Egyesült Államokban vezetik be, az új szabályok a Facebookot, az Instagramot és a Threadset is érintik.

„ Itt az idő, hogy visszatérjünk a gyökereinkhez a szabad véleménynyilvánítás kapcsán. A tényellenőröket a Community Notesra cseréljük le, egyszerűsítjük a szabályainkat és a hibák csökkentésére koncentrálunk” – posztolta Zuckerberg a változásokat bejelentő videójához.

A vállalat többek közt azzal indokolta a döntést, hogy a 2016-ban indított tényellenőrző program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: „A szakértőknek, ahogy mindenki másnak, megvannak a saját elfogultságaik és nézőpontjaik. Ez megmutatkozott abban, hogy egyesek mit és hogyan ellenőriztek. A program, amit tájékoztatásra szántunk, túl gyakran vált a cenzúra eszközévé” – írta közleményében a Meta, valamint arra is hivatkozott, hogy „ túl sok hibát követtek el”.

A nemzetközi és európai tényellenőrző szervezetek rámutattak, hogy Zuckerberg videója több ponton is hamis színben tünteti fel nemcsak a tényellőrzést végző szervezeteket, hanem a cég saját, eddig használt tényellenőrző programjának működését is. Korábban a Meta nem fogalmazott meg a programmal kapcsolatban kritikát, sőt, büszkén beszélt annak hatékonyságáról.

„ Ez sokkal inkább a közelgő Donald Trump adminisztráció kontextusában megtett, politikailag motivált lépésnek tűnik, mintsem egy bizonyítékokon alapuló döntésnek” – mondta Clara Jiménez Cruz, az európai tényellenőrző szervezeteket tömörítő European Fact-Checking Standards Network (EFCSN) elnöke.

Az alábbiakban végigvesszük, hogy

Hogy működött eddig a Meta tényellenőrző programja?

A Meta 2016-ban vezette be a harmadik fél által végzett tényellenőrzési programját (third-party fact-checking program), amelynek a működéséről többek között ebben a blogposztban írtak részletesen. A program bevezetésével a Metának az volt a célja, hogy fékezze a félretájékoztatás terjedését és hogy megbízható információkat nyújtson a felhasználóknak.

A tényellenőrzést azonban nem maga a Meta csinálja: a feladatra független, tényellenőrzéssel foglalkozó szervezeteket szerződtetett világszerte. Mostanra több mint 100 országban működtet a Meta külső tényellenőrző programot, ezen a térképen össze is gyűjtik, hogy az egyes országokban mely tényellenőrző szervezetekkel szerződtek a munkára. Az USA-ban jelenleg 10 szervezettel működnek együtt – őket fogja elsőként érinteni a Meta programjának a leállítása.

Ezekben az országokban dolgozik együtt jelenleg a Meta tényellenőrző szervezetekkel. Forrás: Facebook

A Meta tényellenőrző programjában részt vevő szervezetek (Magyarországon az AFP) monitorozzák a platformon terjedő tartalmakat, és olyan tényellenőrzéseket írnak, amelyekben bemutatják a vizsgált állítást támogató vagy cáfoló bizonyítékokat. Ha valamilyen tartalmat hamisnak vagy félrevezetőnek találnak, azt a Meta belső rendszerében megjelölik – itt azonban a tényellőrök munkája befejeződik.

„ A tényellenőrök nem cenzúráznak senkit. Megvizsgálják és közzéteszik azokat a bizonyítékokat, amelyek potenciálisan hamis állításokkal kapcsolatosak. Mindig a Meta döntése volt, hogy mit kezdjen a tényellenőrök által megjelölt tartalommal, nem a miénk” – áll az EFCSN közleményében is.

A Meta is többször hangsúlyozta, hogy a tényellenőrök által megjelölt tartalmakat sosem távolítják el, viszont csökkentik az elérésüket – de hogy milyen mértékben, arról a Meta nem közölt részleteket.

A problémásnak ítélt tartalmakat emellett a Meta egy címkével is jelöli és/vagy elsötétíti. A felhasználók továbbra megnézhetik posztot, de a Meta feltüntet mellettük egy linket is, amely az adott tartalomról szóló tényellenőrzésre mutat.

Így néz ki egy poszt, amit a Facebook magyarországi partnere, az AFP megjelölt. Forrás: Facebook

Mit mondott eddig a Meta a program hatékonyságáról?

Az elmúlt évek során a Meta számos alkalommal büszkélkedett a tényellenőrző programjával és használta annak bizonyítására is, hogy a Facebook egy felelősségteljesen viselkedő online platform. 2021-ben egy kongresszusi meghallgatáson (amelyben többek között a közösségi média platformok dezinformációval szembeni fellépését részletezték) Zuckerberg a Meta tényellenőrző programját egyedülállónak és az iparág legjobbjának nevezte.

Saját weboldalukon is sikeres és hasznos kezdeményezésként írnak a programról: „ Tudjuk, hogy ez a technika működik, és hogy az emberek értékelik azt a tájékoztatást, amit a tényellenőrző partnereink értékelései alapján nyújtunk nekik.”

A 2024-es EP-választások előtt is a rendszer hatékonyságát hangsúlyozta a Meta: „ 2023 júliusa és decembere között például több mint 68 millió tartalom kapott tényellenőrzési címkét az EU-ban a Facebookon és az Instagramon. Amikor egy bejegyzésre tényellenőrzési címkét helyezünk, az emberek 95%-a nem kattint rá, hogy megtekintse” – állt a cég februári bejegyzésében.

Trumppal jött a fordulat

Zuckerberg a keddi videójában az eddigiektől gyökeresen eltérően nyilatkozott a programról.

A tényellenőrző szervezeteket többek közt politikai elfogultsággal vádolta, a tényellenőrzés folyamatát a cenzúrával kötötte össze, illetve arra is utalt, hogy a program keretében „ túl sok hibát követtek el”. Ez utóbbi kijelentését a Meta legutóbbi, saját átláthatósági jelentése sem támasztja alá: eszerint a tényellenőrzésekkel (és az azok nyomán lecsavart posztokkal) kapcsolatos panaszoknak mindössze 3,15 százalékát találta megalapozottnak a Meta. Ráadásul a nem megfelelő címkézés nem feltétlenül a tényellenőrző cikk hibája. Például a Trump elleni merénylet idején a Facebook algoritmusa tett feleslegesen címkét olyan tartalmakra, amelyeket a tényellenőrök nem is jelöltek meg hamisként.

Az EFCSN közleményében arra is felhívja a figyelmet, hogy az állítólagos elfogultságra és cenzúrára vonatkozó kritikák sem megalapozottak:

Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP

„ A tényellenőrzés és a cenzúra összekapcsolása különösen káros, mivel az erre vonatkozó hamis állítások már most a tényellenőröket célzó zaklatások és támadások alapjául szolgálnak világszerte. Ezeknek a terjesztése csak tovább súlyosbítja a problémát” – írja az EFCSN közleménye.

Zuckerberg keddi megszólalása egybevág azokkal a tényellenőrzést érintő kritikákkal, amelyeket az Egyesült Államokban jellemzően Donald Trump és hívei szoktak megfogalmazni: az elmúlt években gyakran érveltek azzal, hogy a Meta tényellenőrző programja „ cenzúrázza” a jobboldali hangokat.

Zuckerberg az elmúlt években nem ápolt felhőtlen viszonyt Trumppal, de több jel is utal arra, hogy a Facebook-vezér már ősszel igyekezett felkészülni arra az esetre, ha Trump visszatér az elnöki székbe. Novemberben már Trump mar-a-lagói birtokán vacsorázott , nem sokkal később pedig a Meta nevében 1 millió dollárt adományozott Trump beiktatási alapjának.

A Meta bejelentése után Trump egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy lenyűgözte Zuckerberg döntése, és hogy a Meta „hosszú utat tett meg”, mire eljutott idáig. Arra a kérdésre, hogy Zuckerberg döntése vajon „ közvetlen válasz” lehet-e Trump múltbeli fenyegetéseire, a leendő amerikai elnök azt válaszolta: „Valószínűleg.”

Címlapi kép: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP