A „ békepárti” EP-választási kampány közepén futó kutatás azt hozta ki, hogy a megkérdezettek 13 százaléka vállalna tartalékos szolgálatot egy éven belül. A júniusi választás után aztán meg is jelentek a toborzó hirdetések.

A Fidesz EP-választási kampányának (a 2022-es országgyűlési választást megelőző kampányhoz hasonlóan) központi üzenete volt, hogy a „ háborúpártiak” magyar katonákat küldenének Ukrajnába, miközben a béke és biztonság zálogaként megjelenő Orbán-kormány elkötelezett amellett, hogy Magyarország kimaradjon a fegyveres konfliktusból. A Fidesz, a Megafon és a kormányközeli média egy ponton azt is elkezdte hangoztatni – mint a Lakmuszon megírtuk, minden alap nélkül -, hogy brüsszeli politikusok a kötelező európai sorkatonaság bevezetését fontolgatják.

@magyarhonvedseghivatalos 💬Ismét kérdésekre válaszolunk #kérdezzfelelek #kérdésekválaszok #trend #foryou #magyarhonvedseg ♬ Blinding Lights – Instrumental – The Weeknd

Lapunk közérdekű adatigénylés segítségével kiderítette, hogy

A kutatásokat a kormányzati kommunikációs tendereket sorozatosan megnyerő Balásy Gyula New Land Media Kft.-jének házi kutatórészlege, az LGR Research végezte el összesen 29 millió forintért (22,5 millió forint volt a januári, 6,5 millió a márciusi megrendelés összege).

Nem sokkal a június 9-i önkormányzati és EP-választás után aztán meg is jelentek a tartalékosokat toborzó első óriásplakátok az utcákon.

Arra is volt példa, hogy egy mosolygó katónát ábrázoló plakát a Fidesz választási kampányból kint maradt „ STOP háború” feliratú hirdetés mellett kapott helyet.

Fotó: Tamás, a 444 olvasója. Forrás: 444

Az „ Irány a sereg!” feliratú plakátokkal az önkéntes területvédelmi szolgálatra vonatkozó teljes pályás toborzókampány részeként kezdte teleszórni az országot a kormány.

Ennek keretében a plakátok mellett videószpotokkal, milfluenszerekkel (military influenszerekkel), közösségi média tartalmakkal és televíziós produkciókkal népszerűsítik a mai napig a civilek számára a foglalkozás vagy tanulmányok mellett is végezhető katonai szolgálatot, mint egy olyan lehetőséget, aminek menő a részese lenni és amit büszkén lehet vállalni a hétköznapi életet élő embertársaink előtt.

A katonasághoz társított értékekről maga Orbán Viktor is beszélt még a toborzókampány indulása előtt, a Kossuth Rádió május végi adásában:

„ Az alázat, a fegyelem, az önvédelem, az önfeláldozásra való képesség, a bajtársiasság, a csapatban való együttdolgozás olyan értékek, amelyeknek a hivatásos katonákon túl is meg kellene jelenniük. De ehhez nem feltétlenül kell visszaállítani a sorkatonaságot, mert léteznek tartalékos képzési programok […], ahol a fegyverviseléshez, az önvédelemhez, a becsülethez, a hazaszeretethez közelebb tudjuk vinni az embereket”

– mondta a miniszterelnök.

Forrás: Facebook, Szalay-Bobrovniczky Kristóf

A januári és márciusi megrendelésekkel azt mérte fel a Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy ezt az üzenetet mennyire lesz könnyű keresztülvinni a társadalmon, és hogy milyen lehetséges ellenállásokba ütközhet a tartalékosok toborzása.

A továbbiakban a Kabinetiroda felméréseinek eredményét ismertetjük a megismert belső dokumentumok alapján, míg cikksorozatunk második részében az összességében milliárdos költségű toborzókampány részleteiről lesz szó.

Család mellett nincs rá idő, ráadásul veszélyes

Az LGR Research 2024. január 31. és április 29. között végzett hibrid kutatása elsősorban azt célozta, hogy „ mélyebben feltárja” a katonakorú lakosság véleményét és motivációit a tartalékos rendszerrel kapcsolatban.

A cég a Kabinetiroda megbízására az alábbi feladatokat végezte el:

Az eredményeket összesítő 166 oldalas prezentációt közérdekű adatigénylésünk után „ személyes betekintés útján” ismerhettük meg a Kabinetirodán. Másolat vagy fotó készítését nem engedélyezte a minisztérium, a teljes anyagot pedig nem volt lehetőségünk kijegyzetelni, ezért csak a vezetői összefoglaló főbb következtetéseit mutatjuk be.

Ez alapján a megkérdezettek többsége (72,5 százalék) inkább pozitívan viszonyul a Magyar Honvédséghez, aminek a legfőbb feladatául az állampolgárok biztonságérzetének megteremtését jelölték meg. Az emberek nagy része azonban ennek ellenére sem gondolkodott még el a katonai szolgálatvállaláson: a 16 és 50 év közöttiek mindössze negyedénél merült fel ez a lehetőség élete során, legnagyobb arányban a 30 és 39 év közötti férfiaknál.

A mélyinterjúk során a fenti elutasítási okok mellett az is előkerült, hogy a megkérdezettek nem tartják elég jónak ehhez a feladathoz a fizikai és mentális képességeiket.

Amikor kifejezetten a tartalékos szolgálatra kérdeztek rá, az már a 16 és 50 év közötti népesség harmada számára volt vonzó alternatíva, és erről a szolgálati formáról a megkérdezettek 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy akár egy éven belül is vállalná. Ezt az opciót elsősorban az érettségi nélküli, alacsonyabb iskolai végzettségűek és a kistelepüléseken élők mérlegelték – a kutatást végző LGR Research ezen a ponton ki is emelte, hogy a jövőbeli toborzókampányoknak erre a demográfiai csoportra érdemes lőnie.

Külön felmérés vonatkozott a már tartalékos státuszban lévőkre, a válaszokból pedig az derült ki, hogy a 782 főt tartalmazó minta 38 százaléka lépne tovább szerződéses vagy hivatásos pályára.

A tartalékos állományban lévők körében a felmérések kimutatták, hogy a „ logikusok” és a „ csapatjátékosok” vannak túlsúlyban, a lakossági mintának a szolgálatra fogható részében viszont a „ csapatjátékosok” mellett egy másik csoport is megjelent, az „ újítók”.

A kutatást végző cég ebbe a kategóriába sorolta azokat a 30-39 év közötti felsőfokú végzettséggel rendelkezőket, akiket motiválhat a kaland és a kihívás keresése. (Ezt a személyiségtípust célozhatta az eletedkalandja.hu webcímen futó statikus honlap is, amely azonban bármelyik linkre kattintva az általános iranyasereg.hu-ra tereli a látogatókat.)

Forrás: eletedkalandja.hu

„S zeretem, megvédem”

Az általunk látott másik kutatáscsomag a honvédelmi toborzókampányhoz készült kutatás kiegészítése, konkrét üzenetek és kampányelemek tesztelése, amihez az adatokat az LGR Research 2024. március 4. és április 30. között vette fel online fókuszcsoportos kutatás keretében. A vizsgálatba az ország három régiójából vontak be 18 és 50 év közötti magyar állampolgárokat: Dél-Dunántúlról, Kelet-Magyarországról és Pest megyéből – nőket és férfiakat vegyesen.

A felmérés során a résztvevőket a következőkről kérdezték:

Forrás: Facebook

A kutatás elsőként a „Szeretem, megvédem” kampánynevet és a hozzá tartozó headlineokat (a helységnévnek megfelelően változó „ A városnak/közösségnek/községnek/falunak rád van szüksége!”) véleményeztette a három fókuszcsoport résztvevőivel. A megkérdezettek többsége a kutatási összefoglaló szerint azon a véleményen volt, hogy az „ Országodnak rád van szüksége” kampánynév hatékonyabb lenne, mert „ általánosabb és közvetlenebbül szólítja meg az embereket”. A reakciókból a szöveg szerint az is kiderült, hogy a résztvevők nem értették a helységnevek feltüntetésének okát:

De olyan vélemény is volt, ami szerint a helységnevek miatt a kampány a polgárőrséghez való toborzásnak is tűnhet.

A „ Szeretem, megvédem” szlogen az óriásplakátokon kívül valamennyi kreatívra felkerült, a „ Rád van szükség” kísérőszöveg viszont nem jutott tovább a tesztkörön. Helyére egységesen a „ Csatlakozz a területvédelmi tartalékosokhoz” felirat került. Ezt volt, hogy a fókuszcsoportok visszajelzései ellenére mégis városnevek kísérték (azoknak a többnyire megyei jogú városoknak a nevei, ahol területvédelmi ezredek működnek, például Debrecen, Békéscsaba vagy Szeged), de helységnév nélküli verzióban is kerültek ki plakátok a közterekre. (Az általános „ lakóhelyeden” megnevezés pedig a rendezvényeken használt rollupokon szerepelt.)

A résztvevők a szlogenek után a kampányhoz készült reklámfilm forgatókönyvét értékelték. A beszámoló szerint a videót néhányan pozitívan fogadták, míg mások kritikával illették, hogy „ túl nagy hangsúlyt fektet a katonaság »vidám« oldalára”. A résztvevők úgy vélték, hogy a katonai szolgálat a valóságban komoly kötelezettségeket és veszélyeket is jelent. Emellett hiányolták a való élet kihívásaival való szembesülést, például azt, amit a munkahelyi és a katonai kötelezettségek egyidejű teljesítése jelent.

Mások azt hiányolták, hogy a kampányfilmben nem jelenik meg női szereplő. A megkérdezettek többsége a beszámoló szerint információhiány miatt nem tudott elvonatkoztatni a hivatalos katonai szolgálat jellemzőitől, ezért idealizáltnak és a valóságtól elrugaszkodottnak értékelték a filmtervet.

A kampányfilm végső vágásába végül így se került be nő.

Machoizmus kimaxolva. Forrás: YouTube

A csoportoknak ezután olyan látványterveket mutattak, amelyeken a „Csatlakozom a területvédelmi tartalékosokhoz” felirat a MÁV terepszínű szerelvényein szerepelt. A résztvevők többsége azonban ezt nem tartotta jó ötletnek, mivel a MÁV-hoz kapcsolt asszociációk szerintük inkább negatívak – „ döcög, késik, koszos, gázol” –, és attól tartottak, ez rossz fényt vet majd a hirdetőre is. Az összefoglaló szerint a csoport több tagja megjegyezte, hogy „ mémgyár indulna be, ha a mozdonyokon látnák a kampány felhívásait”, míg mások a szerelvényekhez az erőszakosságot és a „ háborúba indulást” társították.

A kampány során toborzóvonatok tudomásunk szerint nem is kerültek forgalomba, a „ Szeretem, megvédem” bannerével ellátott villamosokat viszont hosszú hónapokig láttunk közlekedni a fővárosban – a vidéki városokról sajnos nincs információnk.

A felmérés utolsó része arra volt kíváncsi, hogy a látottak hatására a résztvevők fontolóra vennék-e a területvédelmi tartalékos szolgálatot. Az eredmények szerint a megkérdezettek többsége (ezen belül főként a nők) egyértelműen kizárták ennek a lehetőségét, elsősorban az időhiányra hivatkozva, illetve azért, mert megítélésük szerint nem lennének alkalmasak erre a szerepre (túl idősek).

Hasonlóan vélekedtek azok a férfiak is, akik elgondolkodnának a katonai szolgálat lehetőségén. Azt mondták, ezt nem a reklámfilm hatása miatt tennék, hanem mert érdekli őket a katonaélet, és fontosnak tartják hazájuk védelmét.

Címlapi kép: Magyar Honvédség, Facebook