Mesterházy Attila állításával szemben, bár valóban kivételes kedvezményekkel, de azért fizet adót a két kormányzatilag kiemelt szektor, melyek átalakításába rengeteg energiát fektetett a Fidesz.

„ A minimálbéres adózik, tanár adózik, a focista nem. A sarki fűszeres adózik, a kaszinó nem!” – írta Mesterházy Attila volt MSZP-s politikus, a Szocialisták és Demokraták párt alapítója Facebook-bejegyzésében november 6-án. A posztra kétezren reagáltak és több mint ezren megosztották. Mesterházy 12 nappal később ismételten feltöltötte ugyanezt a szöveget, az újabb poszt szintén ezer reakció felett jár.

A futballt és a szerencsejátékot is kiemelt ágazatként kezelik az Orbán-kormányok, ami többek között abban is megnyilvánul, hogy az elmúlt másfél évtizedben kedvező adózási feltételeket hoztak létre a két szektor körül. A kaszinók magas bevételeik és a kormányközeli tulajdonosaik miatt szolgáltatnak visszatérő témát, míg a focisták kedvezményes adózása a futballklubok növekvő bevételei és a magas focistafizetések miatt ver rendszeresen hullámokat.

Az első osztályú bajnokságokban szereplő sportolók adókedvezményét már 2022-ben szóvá tette Hadházy Ákos független képviselő, idén októberben pedig a G7 erről szóló, nemzetközi összehasonlítást is tartalmazó elemzése keltett nagy sajtóvisszhangot.

Mesterházy Attila azonban népszerűvé váló posztjaiban erőteljesen túloz.

A focisták egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) 500 millió forintig a fizetésük 15 százalékát fizetik be, míg a kaszinók 10 milliárd forint játékbevétel után 30, afölött 10 százalék játékadót fizetnek. Azonban ebből levonhatják az állami engedély (koncessziós díj) összegét.

Cikkünkben áttekintjük, hogyan változtak a focistákat és kaszinókat érintő adózási jogszabályok az évek során, illetve, hogy jelenleg milyen adókötelezettségek terhelik őket, mennyit profitál belőlük és mekkora adóbevételről mond le miattuk az állam.

Mi a helyzet a labdarúgóinkkal?

2010 óta rohamosan emelkedett a hazai labdarúgó bajnokság élvonalában a focisták keresete, ennek köszönhetően jelenleg az NB I-es a focisták fizetése valahol havi bruttó 4,5 millió forint körül mozoghat a 444 (UEFA adatai alapján készült) becslése szerint. Ezzel a magyar labdarúgók keresnek a legjobban a régió focistái közül, Ausztriát is beleértve.

Ez persze szorosan összefügg azzal, hogy 2010 után a kormány számos módon beavatkozott a hazai futball (és általában a sport) pénzügyeibe:

A Puskás Aréna esti megnyitója alkalmából 2019-ben készült kisfilm. Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala

Az európai országok többségében a labdarúgók nem részesülnek különleges adóelbírálásban, a bruttó bérükből személyi jövedelemadót (szja) és egyéb közterheket von le a munkáltatójuk. A személyi jövedelemadó a magyar rendszertől eltérően a legtöbb országban többkulcsos, vagyis a magasabb fizetéssel rendelkezőktől a bevételük nagyobb részét vonja el az állam.

„ Mivel a focisták bére mindenhol messze meghaladja az átlagot, így a labdarúgók fizetésének nagy része az összes országban a legmagasabb kulccsal adózik, ez pedig nem ritkán az 50 százalékot is meghaladja”

– írta a G7 a már említett elemzésben.

Magyarországon azonban kivételes módon adóznak a focisták: egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhót) fizetnek. Az adónemet eredetileg szellemi foglalkoztatottaknak találták ki, például a grafikusoknak, színészeknek és újságíróknak, és a 2005. évi CXX. törvény vezette be 2006. január 1-jétől. Ezt módosította 2010-ben a második Orbán-kormány, aminek eredményeképp az ekhóra jogosultak közé bekerültek a sportolók is.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény részlete, ami a sportolókat is feljogosította az adónemre. Forrás: Nemzeti Jogszabálytár

Az ekhós foglalkoztatott ekhós jövedelme után a munkáltató – a kifizetői ekho 2022-es eltörlése óta – nem fizeti az általános közterheket, csak a 15 százalékos ekhót, ami fedezi a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot.

Ha valaki munkaviszonyban (tehát nem egyéni vállalkozóként vagy vállalkozási, megbízási szerződés keretében) választja az ekhót, akkor a minimálbér szintjéig az általános szabályok szerint adózik a fizetéséből (szociális hozzájárulás, személyi jövedelemadó, TB-járulék), és csak a minimálbér feletti részre érvényes az összevont 15 százalékos adókulcs.

A 4,5 milliós átlagfizetéssel rendelkező focisták esetében ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a jövedelmük nagyon nagy részére vonatkozik a kedvezményes adózás.

A magyar válogatott az Európa-bajnokság 2. fordulójában a Németország – Magyarország mérkőzés után 2024. június 19-én. Forrás: MTI / Illyés Tibor

Az adónemet főszabály szerint csak azok vehetik igénybe, akiknek a bevétele nem haladja meg az évi 60 millió forintot. E szabály alól azonban 2010 óta kivételt képeznek a sportolók, a törvény pontos definíciója szerint „ az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolói”, akiknek eleinte 100 millió forintos éves fizetésig állt nyitva az ekhózás lehetősége.

A fizetések emelkedését lekövetve a kormány aztán háromszor is módosította az értékhatárt az elmúlt időszakban:

Ez azt jelenti, hogy a hivatásos sportolók akár havi 40 millió forintos fizetés esetén is igénybe vehetik a kedvezményes adózást, miközben a sporton kívüli szakmáknál továbbra is 60 millió forint az éves limit.

A G7 számítása szerint például csak a labdarúgó NB I.-et vizsgálva évente 4,5-5 milliárd forint bevételkiesést jelent az államnak a kedvező adózási környezet.

A kaszinók és tulajdonosaik

Mesterházy Attila posztjában azt is állította, hogy a focisták mellett a kaszinók sem fizetnek adót.

A kaszinók kérdésével rengeteget foglalkoztak az Orbán-kormányok az elmúlt másfél évtizedben. 2010 után a szerencsejáték-függőséget ellenségnek kiáltották ki, és 2011 szeptemberében a játékadó ötszörösére emelésével igyekeztek visszaszorítani a szerencsejátékokat. Ezután 2012 októberében az 1991-es szerencsejáték-törvény módosításával elfogadták a játéktermek és elektronikus kaszinók általános betiltását.

Azóta a pénznyerő gépek csak játékkaszinókban működtethetők, ezek üzemeltetése azonban egyedül állami engedély, úgynevezett koncesszió birtokában lehetséges. Lázár János (akkor még Miniszterelnökséget vezető államtitkár) azzal indokolta az intézkedés szükségességét, hogy a szerencsejáték-automaták ipara „ állami kontroll nélkül veszi el az emberek pénzét és fosztja meg az államot adóbevételektől” .

Az átmenet nélküli tiltást később az Európai Unió Bírósága jogszerűtlennek nyilvánította.

Lázár János Forrás: MTI/ Beliczay László

A törvény hatálybalépése óta pedig rendre kormányközeli szereplők nyerik el a pályázatokat, eleinte például Andy Vajna és Szima Gábor cégei jutottak állami kaszinóengedélyhez.

Jelenleg 11 érvényes engedéllyel rendelkező offline kaszinó üzemel Magyarországon, ezeket összesen négy cégcsoport birtokolja:

A tulajdonosi rendszer azonban ennél jóval bonyolultabb, mivel a koncessziót elnyerő cégeket általában több további társaság tulajdonolja, amelyek mögött újabb cégek és osztott tulajdonjogok állhatnak.

Az összetett cégháló mögött ugyanakkor viszonylag kevés személy áll, különösen a közelmúltbeli tulajdonosváltások után. Az öt budapesti kaszinó (Sofitel, Tropicana, Atlantis, Eurocenter, Corvin) Andy Vajna halála után Habony Árpád, Orbán Viktor stratégiai főtanácsadója és Garacsi István, a székesfehérvári Fehérvár FC labdarúgóklub tulajdonosának érdekeltségébe került, idén azonban a debreceni és nyíregyházi egység is hozzájuk vándorolt. Szima Gábor annak ellenére adta el a két vidéki kaszinót, hogy 2024-ben rekordmagas profitot értek el.

Habony és Garancsi így a 11 egységből 7 kaszinó felett rendelkezik, Garancsi továbbá egy másik cégén keresztül a soproni kaszinóban is kisebbségi tulajdonos.

Orbán Viktor és Garancsi István a debreceni Nagyerdei Stadionban 2015. július 30-án . Forrás: Czeglédi Zsolt / MTI

A győri, a miskolci és a pécsi kaszinók koncessziója Casino Win csoporthoz tartozik, ami a Treff-Klub Kft.-n keresztül korábban a Borkai-ügyből ismert győri ügyvédhez, Rákosfalvy Zoltánhoz volt köthető, jelenleg azonban egy vagyonkezelő alapítvány a végső tulajdonosa.

A kaszinók adózása

A kaszinók nem mentesülnek a bevétel után fizetendő, minden magyar vállalkozást érintő helyi iparűzési adó és a nyereség után fizetendő, társas vállalkozásokat terhelő társasági adó alól. Az LVC Diamond Kft. például a beszámolója szerint 2-3 milliárd forintot fizetett be jövedelemadók formájában 2022-ben és 2023-ban.

Forrás: LVC Diamond Kft. 2023. évi éves beszámolója

A játékadó alapja az adóévi tiszta játékbevétel, tehát a befizetett tétek mínusz a kifizetett nyeremény. Ezt meg kell növelni az elfogadott borravaló 50 százalékával. A játékadó 10 milliárd forint tiszta játékbevételig 30 százalék, felette 3 milliárd forint plusz a 10 milliárd forint feletti rész 10 százaléka (1991. évi XXXIV. törvény, 35. §).

Az adó kulcsa tehát a magasabb bevételi sávban alacsonyabb, ez pedig lehetőséget nyújt az adó csökkentésére úgy, hogy a kaszinókat tulajdonló cégeket összevonják. Így a közös bevételük után szinte biztosan a kedvezőbb kategóriába esnek. Ezt hamar észrevették és kihasználták a cégtulajdonosok, már Andy Vajna is egy cégbe szervezte öt budapesti kaszinóját, amiknek koncesszióját a mai napig egyetlen cég, az LVC Diamond nyeri el.

A debreceni Grand Casino 2014. október 17-én. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A játékadó kedvező sávozása mellett a kaszinóknak kedvező változtatás volt, hogy a játékadó összegéből 2013 óta levonható a befizetett koncessziós díj.

Így hiába emeli a kormány évről évre a koncessziós díjat, a kaszinók által ténylegesen befizetett összeg nem emelkedik, hiszen amit veszítenek a koncessziós díjon, azt visszanyerik a csökkenő játékadón.

2019-ben a 24.hu számolta ki, hogy a kedvezményes adózással (a koncessziós díj levonhatóvá tételével) mennyi bevételről mondott le a kormány. Elemzésük szerint 2018-ban az akkor működő tíz kaszinó összességében 38,7 milliárd forint bevételt hozott, nyereségük meghaladta a 11 milliárd forintot. Ennek ellenére alig 4 milliárdnyi játékadót kellett befizetniük, az összesen 4,6 milliárd forintra rúgó éves koncessziós díjat levonhatták az adókötelezettségükből.

A lap arra is rávilágított, hogy Andy Vajna öt budapesti kaszinója három év alatt majdnem 12 milliárd forintot takarított meg az adóból levonható koncessziós díjon, a Szima Gábor érdekeltségébe tartozó két kaszinó ugyanennyi idő alatt 670 millió forinttal csökkenthette a fizetendő játékadót, míg a Garancsi István résztulajdonában lévő soproni kaszinó 336 millió forint játékadót spórolt.

(Címlapi illusztráció: Barczikai Fanni)