Végignéztük, hogy az utóbbi másfél évben kikkel tartotta a kapcsolatot Putyin és Zelenszkij. Az EU-s vezetők közül Orbánon kívül már senki nem találkozik Putyinnal. Világszinten azonban 19 másik vezető tölt be „közvetítő” szerepet. Tablón mutatjuk őket.

„Én vagyok az egyetlen Európában, aki mind a két féllel beszélt”

– így kommentálta Orbán Viktor július közepén az általa „békemisszióként” emlegetett nyári tárgyalássorozatát, amely során először Zelenszkij ukrán elnökhöz utazott Kijevbe, majd Putyin orosz elnököt látogatta meg Moszkvában.

Orbán ezután Pekingben Hszi Csin-ping kínai, az Egyesült Államokban pedig Erdogan török és Donald Trump volt amerikai elnökkel is találkozott.

A látogatásokba Orbán röviddel azután kezdett bele, hogy július 1-jén átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Orbán a látogatások előtt nem egyeztetett a többi uniós tagállam vezetőivel. A Bizottság egyértelművé tette, hogy Orbánnak nem volt felhatalmazása, hogy az EU nevében tárgyaljon Putyinnal, és azóta is számos eszközzel bojkottálják a magyar elnökséget.

A magyar miniszterelnök először a Kossuth Rádiójúlius 19-i adásában fejtette ki részletesen „békemissziójának” céljait. Orbán szerint a tűzszüneti tárgyalások előfeltétele az, hogy a három nagyhatalom – Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió – közös álláspontra jusson, viszont Európában ő az egyetlen, aki a közvetítő szerepet betölti.

Ennek az állításnak az ellenőrzéséhez végignéztük, hogy az elmúlt másfél évben mely országok vezetőivel lépett kapcsolatba – akár személyes találkozók keretében, akár telefon- vagy videóhívásokon keresztül – az orosz és az ukrán elnök.

Az elemzés során arra jutottunk, hogy ebben az időszakban valóban Orbán volt az egyetlen olyan politikus, aki egy EU-tagállam vezetőjeként érintkezett mindkét háborús féllel.

Ha azonban tágabban tekintünk Európára – beleértve például Törökországot vagy Azerbajdzsánt is –, a magyar miniszterelnök már nincs egyedül. A globálissá váló orosz-ukrán háborúban világviszonylatban még 19 másik állam- vagy kormányfő tart fenn aktív kapcsolatot mind Moszkvával, mind Kijevvel.

Ebben a cikkben adatvizualizációk segítségével mutatjuk be, kik ezek a vezetők és hogyan egyensúlyoznak a két szembenálló fél között.

Az elemzéshez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök valamint az orosz külügyminisztérium 2023. január 1. és 2024. július 31. között publikált Facebook-, X- és Telegram-posztjait használtuk. Az adatgyűjtés során minden olyan bejegyzést figyelembe vettünk, amelyek hivatalban lévő külföldi állam- és kormányfőkkel (elnökökkel, miniszterelnökökkel, kancellárokkal, szultánokkal, királyokkal, emírekkel stb.) való találkozókat és telefonbeszélgetéseket rögzítenek. A találkozásokba egyaránt beleszámoltuk a Kijevben és Moszkvában fogadott külföldi delegációkat, Zelenszkij és Putyin külföldi látogatásait, valamint a különböző politikai vagy gazdasági fórumok margóján folytatott bilaterális és trilaterális egyeztetéseiket. Az informális, “on the go” találkozóként emlegetett spontán beszélgetéseket nem vettük figyelembe.

20 “békés” ember

Az alábbi illusztráción összegyűjtöttük, mely országok vezetői tartják nyitva egyszerre a diplomáciai csatornákat mind az orosz, mind az ukrán elnökkel.

Az ábrán 20 ország vezetője szerepel, akiket különböző vastagságú vonalak kötnek össze Zelenszkijjel (bal oldalon) és Putyinnal (jobb oldalon). A vonalak vastagsága a kétoldalú kapcsolatok intenzitását mutatja, vagyis azt, hogy hányszor folytattak diplomáciai egyeztetéseket a vezetők. (A személyes találkozókat egyenes, a telefonbeszélgetéseket pedig hullámvonal jelzi, pontos számuk oldalt olvasható). A portrék mérete az államfők relatív fontosságát tükrözi: például a tablón a vietnámi elnök foglalja a legkisebb helyet, mivel Zelenszkijjel és Putyinnal is csak egyszer-egyszer érintkezett. Ezzel szemben Erdogan kiemelkedik a többi vezető közül, mivel ő 10 alkalommal tárgyalt az ukrán, 13-szor pedig az orosz féllel.

Ez alapján egy népes tábor képe rajzolódik ki, amelyen a magyar miniszterelnök tizenkilenc másik ország vezetője mellett szerepel. A közös keresztmetszetet legnagyobb számban közel-keleti országok alkotják, de Eurázsia, Afrika, szerényebb mértékben pedig Dél-Amerika és Európa is jelen van.

Hogy ki képviseli Európát ebben a mátrixban, leginkább értelmezés kérdése. Törökország és Azerbajdzsán ugyanis több szempontból is köztes szerepet töltenek be: egyrészt földrajzilag is kapcsolódnak az európai kontinenshez, másrészt Törökország uniós tagjelölt , míg Azerbajdzsán az EU egyik keleti partnere .

Valószínűbb azonban, hogy Orbán a fenti idézetben szűkebb értelemben utalt Európára, azaz az Európai Uniót értette alatta. Ebből a szempontból pedig valóban ő az egyetlen, aki az EU 27 vezetője közül töretlenül fenntartotta a kapcsolatát az orosz elnökkel.

Az EU és Putyin

Az orosz invázió előtt és a háború első hónapjaiban több európai vezető, köztük Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök próbálta tárgyalásokkal visszatartani Oroszországot. Scholz 2022 decemberéig rendszeresen beszélt Putyinnal, míg Macron kapcsolata 2022 nyarán romlott meg az orosz elnökkel. Ez utóbbiban része volt egy dokumentumfilmnek is, amelyben a francia elnök nyilvánosságra hozta kettejük telefonbeszélgetését. (Arról, hogy kikkel tárgyalt Putyin a háború kezdetétől 2023 végéig, ebben a cikkben írtunk részletesen).

Más uniós politikusok határozottabb álláspontot képviselnek az orosz elnökkel való tárgyalásról. A horvát elnök, Zoran Milanović például „hülyének” titulálta külügyminiszterét, amiért az 2022 januárjában a Kremlbe ment. Szintén erős szavakat használt Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, aki a Macron-Putyin tárgyalásokat bírálva mondta: „senki sem ülne tárgyalóasztalhoz Hitlerrel sem.” Alexander De Croo belga miniszterelnök február végén, Alexey Navalny halála után jelentette ki: „Putyinban nem lehet megbízni, és vele a tárgyalások nem életképesek.”

Bár Orbán fontos közvetítőként prezentálja magát a nemzetközi színtéren, elemzésünkből kiderül, hogy a világpolitikai több szereplője Orbánnál jóval gyakoribb és intenzívebb kapcsolatot ápol – egyszerre mindkét háborúban álló féllel.

De mit lehet tudni arról, hogy az egyes országok vezetői milyen motivációból, milyen témákban tárgyalnak Kijevvel és Moszkvával? Az alábbiakban sorra vesszük a közös halmazt adó vezetőket.

Recep Tayyip Erdogan, török elnök

A fő mediátori szerepre már a háború kezdete óta leginkább a török elnök, Recep Tayyip Erdogan pályázik . Erdogan és Putyin az utóbbi másfél évben személyesen kétszer találkoztak: 2023 szeptemberében Szocsiban , idén júliusban pedig Asztanában . Emellett folyamatosan égtek a vonalak is, 2023 január és november között a két államfő szinte minden hónapban egyeztetett a távolból. De az ukrán féllel is aktív a kapcsolat: Zelenszkij tavaly júliusba n, a török elnök újraválasztása után, valamint idén márciusban járt Isztambulban, júliusban pedig Washingtonban, a NATO csúcson is találkozott Erdogannal. A török elnök a háború kitörése óta utoljára 2022 augusztusában tett egy napos munkalátogatogatást Lvivben, azóta nem járt Ukrajnában.

Bár Törökország NATO-tagállam, Ankara pozícióját az orosz-ukrán háborúban egyes elemzők inkább „nembináris”-ként jellemzik . Ez azért van, mert Törökország egyszerre támogatja katonailag Ukrajnát (ellátja Kijevet létfontosságú védelmi- és támadó eszközökkel ) és teszi lehetővé gazdaságilag Moszkva számára, hogy hozzáférjen a globális kereskedelemhez, piacokhoz és légterekhez. Erdogan már többször bizonyította , hogy képes tárgyalóasztalhoz ültetni a szembenálló feleket: 2022 márciusában két alkalommal is török közvetítéssel került sor tűzszüneti tárgyalásra, majd szintén az ő közbenjárására hozták tető alá a “gabonafolyosó” egyezmény t. Az ország több alkalommal játszott kulcsszerepet orosz-ukrán és orosz-amerikai fogolycserékbenis. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője egy júliusi sajtótájékoztatón mégis kizárta ann ak lehetőségét, hogy a török elnök a békefolyamat facilitátora legyen.

Ilham Alijev, azeri elnök

Forrás: President of Azerbaijan

Szintén a két fél között lavírozik Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke.

Alijev 2022 februárjában Szövetségi Együttműködésről szóló közös nyilatkozatot írt alá Putyinnal, amelyben rögzítették, hogy Azerbajdzsán és Oroszország “szövetségesként, barátként, közeli partnerként és szomszédként” működik együtt. Az azeri államfő az elmúlt másfél évben összesen négy alkalommal ült le személyesen tárgyalni az orosz elnökkel, különböző gazdasági fórumok , hivatalos látogatások és trilaterális találkozó keretében. Kihasználva, hogy az orosz békefenntartókat leköti Ukrajna, 2023 őszén egy villámtámadással szerezte vissza Hegyi-Karabahot az örményektől.

Mindeközben a kaukázusi ország Ukrajnával való kétoldalú kapcsolatai sem szakadtak meg: Alijev és Zelenszkij rendszeresen egyeztetett a gazdasági, kereskedelmi, humanitárius, energetikai és más területeken való együttműködésről.

Azerbajdzsán többirányú külpolitikája részben abból ered, hogy az orosz-ukrán háború óta az ország stratégiai jelentősége mind Oroszország, mind a Nyugat számára megnőtt: előbbi az ország déli szomszédjával, Iránnal összekötő kereskedelmi útvonalakat, utóbbi az energiaforrásait igyekszik kihasználni.

Alijev egyelőre nem törekszik közvetítő szerepre a két ország közötti konfliktus megoldásában, de szeptember elején az észak-olaszországi Comói-tó partján, Cernobbióban tartott nemzetközi fórumon úgy nyilatkozott : „Ha szükség van a részvételünkre, készen állunk”.

A térségből még Kaszim-Zsomart Tokajev, kazah elnök rendelkezik hasonló ambíciókkal. Bár úgy véli, az oroszokat nem lehet legyőzni, gyakran hangoztatja , hogy “jobb egy rossz béke, mint egy jó háború”. Ő azonban inkább Putyinhoz van bekötve: az orosz elnökkel folyamatos munkakapcsolatban van, de eddig a Zelenszkijjel való egyezkedéstől sem zárkózott el.

Mohamed bin Szalmán, Szaúd-Arábia miniszterelnöke

Vlagyimir Putyin orosz elnök (balra) és Mohamed bin Szalmán Ál Szaúd szaúd-arábiai koronaherceg (jobbra) egy találkozón vesznek részt az Al Yamamah palotában, Rijádban, Szaúd-Arábiában, 2023. december 6-án. EFE/EPA/SERGEI SAVOSTYANOV / SPUTNIK / KREMLIN POOL

Oroszország és Ukrajna diplomáciájának egyik legfontosabb ütközőpontja a Közel-Kelet. Ebben a régióban hét olyan országot is találtunk, amelyek az utóbbi másfél évben nyitottnak mutatkoztak mind Putyinnal, mind Zelenszkijjel szemben. Ezek az államok: Szaúd-Arábia, Egyiptom, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Irak, Izrael és Bahrein.

A régió “legkeresettebb” kormányfője, akivel Putyin és Zelenszkij is aktív kapcsolatot tart, Szaúd-Arábia koronahercege és miniszterelnöke, Mohamed bin Szalmán(közismert nevén MBS). Még a herceg egyik országban sem tett hivatalos látogatást a konfliktus kirobbanása óta, az ukrán elnök az előző másfél évben három szor is járt nála, és még Putyin is időt szakított egy rijádi villámlátogatásra . (Ezen felül Zelenszkijjel egyszer, Putyinnal pedig hatszor beszélt telefonon).

Az olajban gazdag OPEC-tagállam a háború kitörése óta Oroszországgal játszik össze az energiapiacon (vagyis nem működött együtt Amerikával az agresszor elszigetelésében). MBS mégis többször nyilatkozott arról, hogy “a [szaúdi] Királyság elkötelezett minden olyan nemzetközi erőfeszítés mellett, amely a válság megoldására irányul”, például közreműködött orosz-ukrán fogolycserékben .

Luiz Inácio Lula da Silva, brazil és Hszi Csin-Ping, kínai elnökök

Putyin szeptember elején, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon három országot nevezett meg, amelyek közvetítőként léphetnek fel az Ukrajnával folytatandó esetleges béketárgyalások során. Ezek a BRICS-en belüli szövetségesei: India, Kína és Brazília.

Zelenszkij és Lula az ENSZ közgyűlésének margóján 2023 szeptember 21-én, New Yorkban. Forrás: Facebook

A két utóbbi ország képviselői a helyzet deeszkalálására először márciusban prezentáltak egy hatpontos béketerv et, amelyet Lula da Silva brazil elnökmúlt héten az ENSZ közgyűlésé n újra ismertetett. Miközben a két ország igyekszik támogatást szerezni a javaslathoz, Zelenszkij úgy véli, hogy a terv “destruktív” és oroszbarát , valamint teljes mértékben figyelmen kívül hagyja Ukrajna pozícióját és területi integritását. Ennek ellenére szeptember végén létrejött a háború lezárását sürgető Béke Barátai csoport, Kína és Brazília vezetésével. Magyarország nemcsak a csoport tagja, hanem az is kiderült , hogy magyar kezdeményezésre jött létre.

Putyin jelöltjei között India az egyetlen, amelynek nincs önálló béketervjavaslata, Narendra Modi intenzív diplomáciai kapcsolatai mind Moszkvával, mind Kijevvel mégis azt mutatják, hogy India is aktív szereplő kíván lenni a konfliktus megoldásában. (Modi az általunk vizsgált időszakot követően, augusztus végén történelmi látogatást tett Ukrajnában, alig egy hónappal azután, hogy Moszkvában átvette Putyintól Oroszország legmagasabb állami kitüntetését, a Szent András-rendet.)

Cyril Ramaphosa, dél-afrikai elnök

Putyin üdvözli Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnököt a második Oroszország-Afrika csúcstalálkozón 2023. július 27-én, Szentpéterváron. Pavel BEDNYAKOV / POOL / AFP

A lehetséges békeközvetítők táborában Afrika is helyet kér magának. Bár a kontinens országait földrajzi távolságuk miatt közvetlenül nem érinti a háború, a globális ellátási láncok zavara komoly élelmezési válságot okoz, ami súlyosan fenyegeti Afrika élelmiszerbiztonságát. Ezt szem előtt tartva 2023 júniusában egy hét afrikai vezetőből álló delegáció érkezett békemisszióra először Kijevbe, majd Moszkvába. Az afrikai országok részéről ritkaságszámba menő diplomáciai intervenció egyik mozgatórugója Cyril Ramaphosa, dél-afrikai elnök volt. Míg vezetése alatt felmerült a gyanú, hogy országa fegyvereket szállít Oroszországnak, az Egyesült Államok nyomására azóta bizonyítani igyekszik, hogy valójában semleges. A két oldal közti egyensúlyozását jól mutatja, hogy Zelenszkijjel az illegálisan deportált ukrán gyerekek hazatéréséről tárgyalt , míg Putyinnal a dél-afrikai diákok oroszországi egyetemi ösztöndíjas férőhelyeiről egyeztetett . Ramaphosa ott volt az utolsó, 2023-as Oroszország-Afrika csúcstalálkozón , majd idén az ukrán békeformulát támogató Globális Békekonferencián is, azonban a közös nyilatkozatot Izrael jelenléte miatt nem írta alá .

Illusztráció: Balogh Boglárka
Az adatvizualizáció elkészítésében közreműködött: Minkó Mihály
Adatgyűjtésben részt vettek: Dezső Annamária, Balogh Boglárka, Szánthó Dániel
Címlapi kép: Német Szilvi