Kritikus Facebook-kommentek miatt sem ülnek több ezren angliai börtönökben, hiába terjeszti ezt egy virális videó, ami a kormánypárti Patrióta csatorna ajánlásával terjed.

‘Ha most akarsz elköltözni Magyarországról, ne tedd! – Az igazság a külföldi, „ nyugati” életről’

Ezzel a címmel jelent meg augusztus 22-én a Dupla Ügynök nevű tartalomkészítő YouTube-csatornáján egy videó, amit cikkünk megjelenéséig már több mint 180 ezerszer néztek meg. (Népszerűségéhez hozzájárulhatott, hogy a Patrióta YouTube-csatornán Korondi Tamás megafonos influenszer is ajánlotta a videót.)

A közel háromnegyed órás videóban egy állítása szerint hét éve Angliában élő fiatal magyar lány fest meglehetősen sötét képet a szigetországról. Monológjában többféle gazdasági és politikai téma is megjelenik (az árszínvonaltól kezdve a bevándorlókon keresztül az állítólagos LMBTQ- és transz-propagandáig), azt a fő üzenetet sulykolva, hogy Magyarország még mindig sokkal jobb hely, mint a jelenlegi otthonául választott Nagy-Britannia.

Csakhogy a videóban több túlzó és kontextusából kiragadott állítás is elhangzik ezekben a kényes politikai témákban.

Cikkünkben egy LMBTQ-, és egy szólásszabadság témájú állítást vettünk górcső alá.

1. „Néhány napja volt ilyen botrány, hogy brit szülők többsége már dühösen kéri a brit kormányt, hogy nem akarnak ennyi LGBTQ és nemi átalakító propagandát a gyereküknek.”

Amikor ez az állítás elhangzik a videóban, a képernyőn a következő képkivágás jelenik meg:

Egyszerű Google-kereséssel kiderül, hogy egy az Egyesült Királyság parlamentje elé vitt petícióról van szó, amelyben állampolgárok azt kérik, a kormány távolítsa el az LMBTQ-témákat a szexuális edukációs tananyagból. A petíció viszont nem friss, az aláírásgyűjtés 6 hónapon keresztül, 2023. július 12-ig zajlott. Ez idő alatt 249 594 ember írta alá a petíciót.

Az Egyesült Királyság kormánya és parlamentje elé terjesztett petíciókat nyilvántartó oldalon további részletek is kiderülnek a kezdeményezésről és a rá adott hivatalos válaszról. A petíció szövege egészen pontosan így néz ki:

A petíció címében a Relationship Education (kapcsolati edukáció) kifejezést használják, amely a Relationships, Sex and Health Education (RSHE) – vagy Észak-Írországban, Walesben és Skóciában Relationships and Sex Education (RSE) – , azaz a szexuális, kapcsolati (és egészségügyi) edukációs tanegységre utal.

Ennek a keretében valóban kötelező tanítani az iskolásoknak a homoszexualitásról, de csak 11 és 16 éves kor között, a brit oktatási rendszerben secondary schoolnak nevezett iskolákban. A petíció szövege azonban a pimary schoolt említi, ami a magyar általános iskolák alsó tagozatának felel meg. Itt pedig jelenleg sem kötelező az LMBTQ témák tanítása.

A primary school-okban tehát nem kötelező LMBTQ-tartalmakat tanítani, azonban az iskolák dönthetnek úgy, hogy – a gyerekek életkorának megfelelő módon – foglalkoznak a témával

– derül ki az Oktatási Minisztérium petícióra adott, 2023. január 30-án kelt válaszából.

A minisztérium iskoláknak szóló ajánlása szerint fontos lenne, hogy amikor a családokról tanulnak az általános iskolás gyerekek, akkor arról is információt kapjanak, hogy léteznek azonos nemű szülőkből álló családok is. Az Oktatási Minisztérium a válaszában azt is közölte, hogy nem áll szándékában változtatni ezen az ajánláson.

Az e-petíciókra vonatkozó brit jogszabályok szerint a petíciókat egy bizottság tekinti át, amely a 100 ezer aláírást átlépő petíciók esetében parlamenti vitát is kezdeményezhet a petíció témájáról. Ezek azonban csak általános viták, nem végződnek szavazással az adott kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról. A videóban hivatkozott petícióról is rendeztek 2024. március 18-án egy vitát a parlamentben, az erről készült felvétel elérhető a petíció oldaláról.

Ami pedig a petíció támogatottságát illeti, a videót készítő Youtuber itt nagyot túlzott, a 249 594 támogató aláírás ugyanis távolról sem jelentheti „a brit szülők többségét”. Az Egyesült Királyságban ugyanis a 2023-as statisztikai adatok szerint 19,5 millió családot tartottak nyilván, ezek 43 százalékában, azaz közel 8,4 millió családban nevelkedett legalább egy kiskorú gyermek.

2. „Az Egyesült Királyságban az előző egy évben körülbelül 3 ezer embert tartóztattak le, és a legtöbbjük börtönben ül, mert a Facebookon politikai kommenteket írtak, ami nem egyezett meg az állammal.”

Ez az állítás a videó legvégén, az utolsó percben hangzik el, a szólásszabadsággal kapcsolatos Magyarországot illető kritikák ellenpontjaként. Az idézett mondat alatt az alábbi cím jelenik meg a képernyőn:

Ez egy 2017-es Times cikk címe (magyar fordításban így hangzik: ‘Egy nap alatt kilenc embert tartóztatott le az internetes trollok ellen harcoló rendőrség’), a cikkben azonban az elhangzottakhoz képest egészen más információk szerepelnek.

A cikk valóban felelősségre vont közösségimédia-felhasználókról szól, és valóban szerepel benne egy közel háromezres szám.

A szöveg szerint azonban „az előző évben”, tehát 2016-ban nem azért „vett őrizetbe és hallgatott ki” több mint 3300 embert a rendőrség, mert szimplán az „állammal” szemben kritikus „politikai kommenteket írtak”, hanem mert megnyilvánulásaikat gyűlöletkeltőnek, fenyegetőnek vagy sértőnek találták.

Az ilyen online viselkedést valóban törvény tiltja (a 2003-ban alkotott Communications Act 127. paragrafusa ), és pénzbírsággal vagy maximum 6 hónapos elzárással büntetik az Egyesült Királyságban. A szabályozás ugyanakkor messze nemcsak a közösségi médiában közzétett kommentekre vagy posztokra vonatkozik, hanem a privát üzenetekben tanúsított zaklató, fenyegető viselkedésre is.

A hivatkozott Times cikk ráadásul azért sem igazolja Dupla Ügynök állítását, mert világosan kiderül belőle, hogy a 2016-ban elindult eljárások felét még az ügyészi szakasz előtt leállították, 1696 esetben jutott el vádemelésig az ügy, és ezekből 1399 elmarasztaló ítélet született.

Már csak a legmagasabb kiszabható börtönbüntetés hosszából kiindulva is lehetetlen, hogy a 2016-ban eljárás alá volt 3300 ember „több mint fele” jelenleg is börtönben üljön.

A Communications Act 127. paragrafusát, pontosabban annak rendőrségi alkalmazását, az elindított eljárások magas számát valóban bőven érte társadalmi kritika a 2010-es évek elején-közepén. A kritikák szerint a törvény túl tág megfogalmazásából adódó túl szigorú alkalmazása a szólásszabadság és a digitális szabadságjogok túlzott korlátozását eredményezi.

Az ügyészség 2013-ban ki is adott egy útmutatót a törvény alkalmazásához, hogy visszaszorítsa a végrehajtásban mutatkozó túlkapások számát. 2021-ben pedig elkészült egy új internetes kommunikációt szabályozó jogszabály, az Online Safety Bill (online biztonság törvény), amely a cikkünkben tárgyalt ellentmondásos szabályozást is kiváltotta volna.

A kifejezetten az ártalmas online megnyilvánulásokkal kapcsolatos részt azonban a törvénytervezetből még a szavazás előtt kivették. Í gy továbbra is a Times-cikkben emlegetett törvény szankcionálja a sértő, zaklató, fenyegető online viselkedést. Azonban semmiképp sem önmagában a közösségimédia-posztokban megfogalmazott politikai kritikát, szemben a videóban állítottakkal.

Címlapon: Gyerek résztvevők a krakkói Egyenlőség Menetén 2022. május 21-én. Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP