A most leköszönő Európai Parlamentről valóban megjelent egy kutatás, de az nem kifejezetten a büntetőügyekről szólt. Az elmúlt évtizedek minden olyan botrányát összeszámolták, amiről hírt adott a média.

„ Azt tudtad, hogy az Európai Parlement 720 politikusa közül 257 ellen büntetőjogi eljárások folynak, és közülük 58-at már el is ítéltek, sőt olyan is van, aki a börtönből jár be szavazni?”

Ezzel a nyitókérdéssel jelent meg július 23-án egy hosszabb Facebook-poszt, amit azóta már 229-en megosztottak. Az európai törvényhozók büntetőeljárásait taglaló gyűjtés több Facebook-csoportban is megjelent, és információink szerint e-mailen keresztül, körlevél formájában is terjed.

A szöveg forrásmegjelölés nélkül ismerteti az állítólagosan büntetőeljárás hatálya alatt álló európai parlamenti képviselők számát, négy személyt pedig konkrétan megnevez: két jelenlegi és egy volt EP-képviselőt, illetve Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét.

A Facebook-poszt Magyarország Unión kívüli szerepvállalását is felveti. „ Ez az a híres Európai Unió, amely nélkül Magyarország nem létezne s ez az a híres Európai Ügyészség, amibe mindenképp be kellene lépnünk?” – teszi fel a kérdést a „ törvény által bűnözőnek kikiáltott” politikusok ügyeinek ismertetése után.

Ugyanez a szöveg egy magyar nyelvű X-posztban is felbukkant. A több mint 20 ezer követővel rendelkező Dias nevű felhasználó (@Diasthegoat7) bejegyzésében a Facebook-poszthoz képest egy plusz mondat szerepel, ami szerint a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti frakciója, a Nemzetek Európája „ az egyetlen, amelyiknek nincs bűnöző politikusa”.

Tényellenőrzésünk arra jutott, hogy a posztok elején szereplő 257-es szám kiindulópontja nagy valószínűséggel egy idén januárban megjelent, az EP-képviselők integritását vizsgáló nemzetközi kutatás lehetett.

A kutatás eredményeit azonban elferdítve mutatják be a közösségi médiában terjedő bejegyzések.

A felhasznált kutatás rosszul értelmezett számai mellett a szövegnek abban a részében is találtunk tévedéseket, amit valószínűleg saját kútfőből tett(ek) hozzá a szerző(k):

A dezinformáció forrása egy nemzetközi kutatás lehetett

Honnan jön a szöveg elején említett, bombasztikusnak tűnő szám a 257 büntetőeljárásban érintett képviselőről?

Sem a körmail, sem a social médiában közzétett posztok nem jelölik meg az eredeti forrást. Az idézett Facebook-poszt a Dias nevű X-felhasználóra hivatkozik, aki viszont azt válaszolta az egyik forrást kérő kommentelőnek, hogy „ sajnos nem tudok nektek meggyőző forrást írni”, majd azt javasolta, hogy ellenőrizze a megemlített neveket.

Forrás: A posztot megosztó fiók X-bejegyzése alatti kommentszekció

Ugyanakkor valószínűnek tűnik, hogy a 257-es szám a Follow The Money nevű portál nemzetközi kutatásából terjedhetett el.

A 2010 óta működő holland oknyomozó portál az EP-választások előtti évben végzett kutatást a leköszönő uniós törvényhozók visszaéléseivel kapcsolatban. Az adatgyűjtésben mind a 27 tagállamból vettek részt újságírók. A nemzetközi együttműködésben Magyarországot az Átlátszó képviselte.

A kutatás során a tagállamokból összegyűjtötték azokat a médiamegjelenéseket, melyekben a 2019-2024-es ciklus uniós képviselőinek bármelyikét megemlítették valamilyen botránnyal kapcsolatban 2024. január 18-ig.

Módszertanukban azt is kiemelik, hogy azokat a botrányokat vették figyelembe, „ amelyek a médiabeszámolókból egyértelműen kiderültek és/vagy bizonyos következményekkel – például büntetőjogi szankciókkal, vizsgálatokkal vagy megrovásokkal – jártak”.

A folyamatban lévő büntetőeljárásoknál tehát jóval nagyobb halmazt érintett a vizsgálat. A hatóságok által fel nem tárt vagy nem szankcionált kihágásokat is figyelembe vették, ahogy az olyan botránytípusokat is, mint az „ összeférhetetlenség”, a „ nem megfelelő viselkedés vagy illetlen bánásmód” vagy a „ helytelen viselkedés a magánszférában”.

Összesen 253 olyan ügyet találtak, ami helyi vagy nemzetközi szinten a hírekbe került. Vélhetően ehhez adta hozzá valaki a magyar közösségi médiában terjedő posztban konkrétan megnevezett négy személyt, és így jött ki a 257-es szám. Ezt tálalják úgy, mintha a büntetőeljárás alatt álló EP-képviselők száma lenne.

Ez egyrészt azért tévedés, mert a Follow The Money kutatása a büntetőeljárásnál tágabb definícióval dolgozott. Másrészt azért, mert a vizsgálat nem a politikusok, hanem a botrányok számát összegezte. A 253 eset összesen csak 163 európai parlamenti képviselőt érintett.

Ugyanígy nem beszél a kutatás 58 elítélt politikusról sem. 23 olyan európai parlamenti képviselőt azonosít az előző parlamenti ciklusból, akit pályára lépésétől 2024 elejéig a bíróság elítélt vagy pénzbírsággal sújtott.

Forrás: A Follow The Money oknyomozó portál kutatásának eredményei az egyik partner médium, az ír The Journal cikkéből.

A Follow The Money kutatás GDPR-szabályokra és a SLAPP-perekre (olyan perek, amelyeket magánszemélyek és szervezetek indítanak a negatív hírverés ellen) hivatkozva nem közölte a botrányba keveredett politikusok teljes listáját, csak az esetek számát részletezték kategóriánként, és egy-egy konkrét ügyet emeltek ki.

A Follow The Money kutatás alatti kommentszekcióban nyilatkozik az oknyomozó portál szerzője az adatbázis feltöltésének gátjairól.

A kutatás egyetlen magyar politikusra, Deutsch Tamásra tér ki. A Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetőjét a „ kivételezésgyanús” esetek között emelik ki, ugyanis tisztségviselése óta a testvérével közösen tulajdonolt MTK sportklub többmillió eurós állami támogatásban részesült. Testvére cégét bízták meg a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megrendezésével, aki nagy összegű állami támogatást ítélt oda Deutsch Tamás sportklubjának. Az idén negyedjére újraválasztott képviselő tagadja, hogy összeférhetetlenség vagy kivételezés állna a háttérben.

A Follow The Money májusban egy második elemzést is publikált. Ebben olyan politikusok botrányait vizsgálták, akikről valószínűsítették, hogy mandátumhoz jutnak majd a júniusi EP-választáson. Itt már konkrétan megnevezték a politikusokat, azonban csak 10 országot fedtek le és 88 képviselőjelölt botrányairól írtak.

A reflektorfénybe állított politikusok

A rosszul értelmezett számok mellett a magyar közösségi médiában terjedő poszt három képviselő (Alfred Beleris, Ilaria Salis és Cyrus Engerer), valamint Ursula von der Layen büntetőügyét emeli ki mint drasztikus példákat a politikai visszaélésekre.

A négy politikus botrányairól azonban több téves állítást is tartalmaz a bejegyzés.

A következőkben ezeket vesszük sorra.

„ Alfred Beleris például úgy jár be minden második héten szavazni az Európai Parlamentbe, hogy egyébként egy albán börtönben ül korrupció és testi sértés miatt” – kezdi a poszt a politikusok listázását.

Az Albániában élő, görög kisebbséget képviselő politikus neve több büntetőügy kapcsán felmerült. Egyike volt annak a hét férfinak, akiket 1995-ben letartóztattak néhány száz méterre a görög-albán határtól, mert automata fegyvereket találtak a csomagtartójukban. Az esetet összefüggésbe hozták az 1994. április 10-i peshkëpi incidenssel , ahol a fegyveres elkövetők megöltek két katonát egy albán toborzóképzőben.

A politikus 2023-ban került ismét az albán hatóságok látókörébe, amikor két nappal az önkormányzati választások előtt letartóztatták egy körülbelül 360 euró értékű szavazatvásárlásért. A botrány ellenére megválasztották Himarra polgármesterévé, azonban letartóztatása miatt nem tudta letenni a hivatali esküt, 2024 márciusban pedig két év börtönbüntetésre ítélték.

Az albániai görög kisebbség elnyomásaként tálalt ügyét felkarolta a jobbközép görög kormánypárt, és a 2024-es európai parlamenti választásokon saját színeiben indította a politikust.

Mivel Albánia nem az Európai Unió tagja, Beleris a mandátum megnyerésével sem mentesült a börtönbüntetése alól, és egészen szeptember elejéig börtönben tartózkodott. Ideiglenesen csak azért engedték ki, hogy letehesse a képviselői esküjét, azonban nem tudta ellátni parlamenti feladatait és elesett az európai parlamenti szavazati jogától, valamint a bizottsági munkában sem vehetett rész EP-képviselői ciklusának első hónapjaiban.

Szeptemberben aztán szabadlábra helyezték azzal a feltétellel, hogy parlamenti képviselői feladatainak ellátása során kapcsolatban marad a hatóságokkal.

Ilaria Salisról (akinek a nevét tévesen Sarisnak írják) azt állítja a bejegyzés, hogy

„ jogilag elismert terroristaként szavazhat az európai emberek életéről”.

A budapesti Fővárosi Ügyészség 2023. október 31-én emelt vádat három külföldi állampolgárral szemben, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy antifa bűnszervezet tagjaként öt különböző kitörés napi támadás résztvevői voltak 2023 februárjában, melyek során 9 embernek okoztak sérüléseket Budapest-szerte. Az ügy akkor vált nemzetközileg ismertté, mikor a bűntény főszervezőjeként azonosított Ilaria Salist megbilincselt kézzel és bokával vezették be a bíróságra. A Magyarországon bevett eljárás Olaszországban ismeretlen, a fogvatartásának körülményei pedig az olasz parlamentben is napirendre kerültek .

Ilaria Salis a budapesti bíróságon 2024. március 28-án. Forrás: Kisbenedek Attila / AFP

Salis 15 hónapot töltött letartóztatásban, 2024 júniusában bűnügyi felügyelet mellett házi őrizetbe került, majd az olaszországi Zöld és Baloldali Szövetség (Alleanza Verdi e Sinistra – AVS) politikusaként mandátumot szerzett az európai parlamenti választáson. Mentelmi joga kiterjed az unió tagállamaira, így büntetőeljárását felfüggesztették a képviselőség idejére.

Mivel nem született ítélet az ügyében, nem nevezhető „ jogilag hivatalosan elismert terroristának”, már csak azért sem, mert az ügyészség nem terrorizmus, hanem bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt emelt vádat ellene.

Salis június közepén térhetett vissza Olaszországba, hogy megkezdhesse Európai parlamenti munkáját, a Fővárosi Törvényszék azonban már kérvényezte mentelmi jogának felfüggesztését .

Cyrus Engerer kapcsán már abban is téved a szöveg, hogy jelenlegi képviselőként beszél róla, miközben a máltai Munkáspárt politikusa csak 2024-ig volt európai parlamenti képviselő, idén nem indult a választáson. A posztban megfogalmazott vád pedig, miszerint azért indult eljárás ellene „ mert állítólag intim fotókat kért egy 12 éves fiútól”, egyszerűen nem igaz.

A politikust valójában azzal vádolta meg nagykorú volt élettársa 2009-ben, hogy szakításuk után bosszúból meztelen képeket küldött róla volt munkatársainak. Marvic Camilleri végül 2011-ben ejtette a vádakat , a rendőrség azonban eljárást indított Engerer ellen, és 2014-ben pornográf anyagok aljas indokból történő terjesztése miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Magyarországon a hírt 2021-ben kapták fel, leginkább kormányközeli médiumok ( Origo , Magyar Nemzet ), amikor a pedofíliát a homoszexualitással összemosó magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt foglalt állást az Európai Parlament , és a határozat javaslattevője Cyrus Engerer volt . Engerert ekkor ugyan „ szexuális bűnözőként” nevezték meg a magyar nyelvű cikkek, de nem állították róla, hogy kiskorútól kért intim fotókat – ez a dezinformáció az idén nyáron a közösségi médiában felbukkant poszt kitalációja volt.

A Magyar Nemzet 2021. július 6.-i cikke Cyrus Engerer európai parlamenti javaslattevéséről. Forrás: Magyar Nemzet

„ Ami még ennél is viccesebb, hogy magát az EP elnökét, Ursula von Der Leyent is ide kell sorolni, mert ellene meg kenőpénz és sikkasztás miatt folyik eljárás” – zárja a tisztségviselők névsorát a poszt.

A német politikusnak azonban már a pozíciója is rosszul szerepel, hiszen von der Leyen nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság elnöke 2019 óta. (Az Európai Parlament elnöki posztját 2022. január 18. óta a máltai Roberta Metsola tölti be.)

Ursula von der Leyen nevéhez a 2021-ben kirobbant, Pfizergate néven elhíresült botrány kapcsolódik, melynek kapcsán különböző igazságügyi szervek több eljárást is indítottak. A botrány a The New York Times cikkével kezdődött, amiben a lap arról írt, hogy von der Leyen többek között szöveges üzenetekben tárgyalt a vakcinabeszerzésről Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával. A lap egyik újságírója hozzáférést kért ezekhez az üzenetekhez, azonban az Európai Bizottság visszautasította a kérelmet, azzal az indokkal, hogy nem sikerült azonosítani a kérdéses dokumentumokat.

2023 januárjában a The New York Times az Európai Unió Bírósága elé vitte az ügyet, azonban nem sikkasztás és kenőpénz elfogadása vádjával, hanem a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának elutasítása miatt. Ez tehát nem egy büntetőeljárás, hanem a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos adminisztratív vita.

Két hónappal az amerikai újság keresete után egy belga lobbista, Frédéric Baldan magánszemélyként valóban több büntetőfeljelentést tett von der Leyen ellen különböző bíróságokon, mivel állítása szerint kárt szenvedett „ az állítólagos korrupció, a közfeladatok bitorlása, a magán- és közérdek összeférhetetlensége és a közigazgatási dokumentumok megsemmisítése” miatt. A Liège-ben benyújtott keresetéhez a lengyel és a magyar kormány is csatlakozott.

Baldan egyik kérelmét végül júniusban elutasította a brüsszeli bíróság, azonban a liège-i kereset elbírálása továbbra is folyamatban van, ennek következő tárgyalását december hatodikára halasztották.

Az Európai Ügyészség 2022 novembere óta szintén vizsgálódik a COVID-19 vakcinák Európai Unión belüli beszerzése ügyében. A nyomozás kapcsán azonban sem a korrupció vagy sikkasztás vádját, sem Ursula von der Leyen nevét nem említették. Az Európai Ügyészség a folyamatban lévő liège-i eljárásba is beavatkozott, mivel az uniós szerv szerint neki, és nem a belga nyomozati bírónak van hatásköre az ügyben.

Nemzetek Európája

Az X-en terjedő tartalom kiegészült egy a Facebook-bejegyzésben nem szereplő, Mi Hazánk-szimpatizáns mondattal, miszerint

„ a Mi Hazánk koalíciója, a ‘neonáci, konteós, Európaellenes’ Nemzetek Európája az egyetlen, amelyiknek nincs bűnöző politikusa.”

A Mi Hazánk Mozgalmat a 2024-es európai parlamenti választásokon 306 404 ember támogatta Magyarországon, így a szavazatok 6,71 százalékának elnyerésével egyetlen képviselőt küldhették az Európai Parlamentbe. Borvendég Zsuzsanna az Europe of Sovereign Nations Group (ESN) képviselőcsoportjához csatlakozott, ami a 25 képviselőjével a legkisebb frakciót alkotja a Parlamentben.

A Follow The Money médiapartnerekkel folytatott elemzése nem tért ki a szélsőjobboldali képviselőcsoportra, mivel ez fél évvel a kutatás lezárulta után alakult . A tíz tagállamot ellenőrző adatbázisukban azonban szerepel öt olyan politikus, aki később az ESN-hez csatlakozott.

A Follow The Money ismertetett módszertana alapján ellenőriztük a többi tagállam ESN-es képviselőit, és a kutatásban említett öt politikus mellett még kettőt azonosítottunk, akik helytelen viselkedésükkel a hírekbe kerültek. A frakció 25 politikusából tehát legalább hét képviselő érintett valamilyen botrányban vagy kihágásban.

A legtöbb ilyen eset a német AfD képviselőihez kapcsolódik a Follow The Money gyűjtése szerint.

Milan Uhrík (Szlovákia, Hnutie Republika párt) szintén szerepel a gyűjtésben. Neve többször összefüggésbe került náci szimbólumok használatával és a korrupcióval, és egyike volt azon EP-képviselőknek, akik interjút adtak a cseh és belga hatóságok által az orosz propaganda eszközeként leleplezett Voice of Europe-nak.

Petras Gražulis (Litvánia, Tautos ir teisingumo sąjunga párt) 2010-ben, 2012-ben és 2013-ban is megzavarta a Baltic Pride felvonulást. 2010-ben a rendőrségnek zacskóban kellett elszállítani a helyszínről, 2013-ban pedig 2000 litás bírságot kapott a melegfelvonuláson tanúsított viselkedése miatt.

Petar Volgint (Bulgária, Revival) pedig Bolgár Nemzeti Rádió riportereként 2022-ben szankcionálta a médiafelügyeleti hatóság, miutáni igazoltan dezinformációt terjesztett az orosz-ukrán háborúról.

(Címlapi kép: Barczikai Fanni)