Több mint 380 ezer telefonszámot adott át a Rogán vezette Kabinetiroda Balásyéknak egy tavalyi telefonos kampányhoz
Ezt a cikket 2024
szeptemberében írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
A megbízást teljesítő Balásy-cég negyedmillió embert el is ért a nemzeti konzultációt népszerűsítő üzenettel. Arra nem kaptunk választ, hogy a Kabinetiroda milyen módon jutott hozzá a több százezer telefonszámhoz.
„Jó napot kívánok!
Magyarországra óriási nyomás nehezedik, hogy a magyar érdekek ellenére azonnal járuljon hozzá Ukrajna európai uniós tagságához és az orosz-ukrán háború finanszírozásához. Annak ellenére van ez így, hogy Magyarország még a pedagógusok béremeléséhez szükséges forrásokat se kapta meg.
A Nemzeti Konzultációban Ön is elmondhatja, mit gondol erről. Számítunk a véleményére! A kérdőívet megtalálja postaládájában. Álljunk ki közösen Magyarország szuverenitása mellett!
Köszönöm, hogy meghallgatott.”
Ezt a szöveget búgta egy mély férfihang abban a kormány megbízásából készített robocall-hívásban, amellyel tavaly karácsony előtt keresték fel telefonon a választókat. Az akció az aktuális, „szuverenitásunk védelméről” szóló nemzeti konzultációhoz kapcsolódó tájékoztató kampány része volt, amely során a kabinet telefonon keresztül is felhívta a figyelmet a konzultáció témáinak fontosságára.
Mint azt a Lakmusz belső dokumentumokból megtudta, a telefonos tájékoztató kampányt a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda megbízásából Balásy Gyula egyik kommunikációs cége, a Lounge Design Kft. bonyolította le.
A Lounge Design a „kampányspecifikus telefonos hanghívásokért” összesen nettó 12 millió 700 ezer forintot kért. A konzultációt népszerűsítő robocall-hívással több mint negyedmillió embert értek el.
Negyedmillió sikeres hívás
Nem a „szuverenitásvédelmi konzultáció” volt az első, ami mellé telefonos tájékoztató kampányt szerveztek. Azonban sajtóbeszámolók szerint a korábbi konzultációkhoz kapcsolódó telefonos kampányokat nem a kormány, hanem a Fidesz mint párt jelentette be – így vélhetően a párt szervezte és fizette is őket.
Először 2017-ben, Szijjártó Péter hangján telefonálta körbe az országot a Fidesz a Soros-terv miatt , 2018-ban pedig a „családok védelméért” zajlott telekampány. A hívások Hidvéghi Balázs egykori kommunikációs igazgató szerint két célt szolgáltak: egyrészt tájékoztattak, másrészt a nemzeti konzultáció kitöltésére buzdították az embereket.
A korábbi sajtóértesülések csak becsléseket tartalmaztak arról, hány embert érhet el a Fidesz a telefonos kampányokkal (Hidvéghi 2017-ben „akár több százezer emberről” beszélt). Az általunk látott dokumentumokban azonban konkrét számok szerepeltek mind az immár kormányzatilag szervezett akcióval elérni kívánt emberek számát, mind a kampány eredményességét illetően.
Ez alapján a Miniszterelnöki Kabinetiroda összesen 383 523 telefonszámot adott át az automata hívások lebonyolításával megbízott Lounge Design Kft.-nek. A cég a megbízáshoz csatolt beszámoló szerint „elégedett volt az adatok minőségével”. Az adattisztítás – amely általában a duplikátumok és érvénytelen kontaktok kiszűrését jelenti – után ugyanis az elérhetőségekből csak minimálisan kellett faragni, így végül 351 722 telefonszámot hívtak fel.
És milyen eredménnyel?
A tisztított adatbázisból 250 398 ember (71,19 százalék) vette fel a telefont.
Az eredménybeszámoló szerint az átlagos hallgatási idő 36,74 másodperc volt, ami azt jelenti, hogy a teljes üzenet körülbelül 70 százalékát sikerült eljuttatni a hívás megszakítása előtt.
Kinek szól a telefon?
Megkerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy megtudjuk, pontosan milyen módon jutottak hozzá a több mint 380 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázishoz, mikor és milyen formában adták meg nekik a választópolgárok a személyes adataikat. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A kormány honlapján ugyanakkor találtunk egy „konzultációs telefonhívásokkal kapcsolatos adatkezelési tájékoztatót” , ami nagy valószínűséggel a tavaly decemberi kampányra vonatkozik, hiszen azzal a mondattal indul, hogy „a kormány nemzeti konzultációt indított a szuverenitásunkat érintő kiemelt kérdésekről”.
Egy ellentmondás ugyanakkor van az adatkezelési tájékoztató és a Kabinetirodán általunk személyesen megtekintett dokumentumok között. A tájékoztató szerint a Kabinetiroda adatfeldolgozóként Balásy Gyula másik cégét, a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t vonta be a kampányba, nem pedig a Lounge Design Kft.-t, amelynek az egyedi megrendelést a teljesítési dokumentumok szerint valójában kiadták.
Ez azonban lehet egyszerű tévedés is, hiszen a két Balásy-cég hosszú évekre visszamenőleg együtt pályázik a kormányzati kommunikációs megbízásokra (és nyeri el ezeket). Az pedig a nyilvánosság előtt nem ismert szempontok alapján dől el, hogy a keretszerződéseken belüli konkrét munkákat mikor melyik cég végzi el.
Az kommunikációs megrendelésekből több tízmilliárd forintos nyeresége származott Balásy Gyulának, akit 2023-ban a 444 személyesen is kérdezett az állami munkáiról.
Az online elérhető tájékoztatóból mindenesetre csak annyi derül ki a telefonszámok gyűjtéséről, hogy azokat keresték fel a konzultációs kampányban,
Valószínűnek tűnik, hogy a kormány a korábbi nemzeti konzultációk során begyűjtött elérhetőségeket is használta a telefonos mozgósításhoz. 2021 óta ugyanis az online kitölthető űrlapokon a név, lakcím és e-mail cím mellett már telefonszámot is meg lehet adni. ( Több cikk számolt be ugyanakkor arról is, hogy a rendszert könnyű átverni, mivel a hitelesítési protokoll hiánya miatt a hamis adatok is gond nélkül átmennek).
Érdekesség, hogy az adatkezelési tájékoztató szerint a tavaly decemberi telefonos kampányhoz Balásyék a Kabinetiroda engedélyével egy további adatfeldolgozót is bevontak, az Optimusz Direkt Marketing Kft.-t. Ez a cég 2015-ben azzal került be a hírekbe, hogy jogellenes adatkezelés miatt tízmillió forintos adatvédelmi bírságot kapott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól.
Adatvédelmi aggályokat egyelőre nem vet fel
Bár pontosan nem tudjuk, hogy a több mint 380 ezer telefonszámot mikor és hogyan szerezte meg a Kabinetiroda, feltételezhetjük, hogy az adatok megadásakor az állampolgárokat még nem tájékoztatták arról, hogy telefonszámaikat a kormány majd továbbadja Balásy Gyula cégének és az Optimusz Direkt Marketing Kft.-nek – az erről szóló tájékoztató ugyanis csak a telefonos kampánnyal párhuzamosan került fel a kormány honlapjára.
Remport Ádám, a TASZ Magánszféra programjának vezetője szerint ugyanakkor ez a gyakorlat önmagában nem mond ellent a GDPR-nak, az EU általános adatvédelmi rendeletének.
Az adatkezelő, jelen esetben a Miniszterelnöki Kabinetiroda határozza meg az adatkezelés célját és ő felel az egész adatkezelés jogszerűségéért – mondta a Lakmusznak Remport. Az adatkezelőnek lehetősége van külön szerződés alapján adatfeldolgozót alkalmazni, az adatfeldolgozó pedig megfelelő garanciák mellett további adatfeldolgozót vonhat be az adatkezelési műveletekbe.
A GDPR alapján csak az adatfeldolgozó igénybevételének tényéről kell tájékoztatni, az adatfeldolgozó pontos kilétéről nem, ez nem is lenne mindig reális elvárás.
„Az adatkezelési tájékoztatóban ezért nem látok hibát. Más kérdés, hogy milyen hátterű cégekről van szó, de ez nem szűken vett adatvédelmi jogi probléma” – mondta a TASZ szakértője.
Az a fordulat egyébként, hogy az állampolgárok „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás” céljából adják meg adataikat a kormánynak, korábban is több kormányzati adatkezelési tájékoztatóban előkerült, például abban, amit a koronavírus elleni oltásra történő regisztrációhoz mellékeltek.
A vészhelyzet elmúltával hiába kezdte a Kormányzati Tájékoztatási Központ a járvá nyhoz egyáltalán nem kapcsolódó – például az ellenzéket lejárató – tartalmakkal is megcélozni az oltásra regisztráltakat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság éppen a „kapcsolattartás” tág definíciójára hivatkozva nem állapított meg jogsértést.
Címlapi kép: Kiss Bence/444, Turbosquid
Frissítés (2024. szeptember 19. 10:00): Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnöki Kabinetiroda emailben megerősítette, hogy az állampolgárok telefonos elérhetőségeiket valóban a Nemzeti Konzultáció kitöltésekor adták meg, amely adatokat a Kabinetiroda kezel. Hozzátették, hogy „ a tájékoztató kampányokkal kapcsolatosan rendszeresen egyeztetünk a NAIH-val, ahogy az jelen esetben is megtörtént, tehát a jogszabályoknak és adatvédelmi szabályoknak megfelelően jártunk el.” A Balásy-cégekkel kapcsolatban tisztázták, hogy „ a keretszerződésben résztvevő mindkét fél felé mennek megrendelések, de a telefonos kampányra vonatkozó teljesítési igazolást és a beszámolót is az a cég állította ki, aki az adatkezelési tájékoztatóban szerepel.”
A szerzőről

Német Szilvi
Újságíró, médiakutató. Az álhírek és a dezinformáció terjedését vizsgálja a közösségimédia-kutatás eszközeivel, valamint a technológiai platformok és a rejtőzködő médiaorgánumok szerepével foglalkozik.
Ajánlott cikkeink

A magyar kormány ukrán vendégmunkások tömegeivel riogat, miközben azok már inkább továbbállnak Nyugatra

Miért keresnek a magyar nők évi 1,5 millió forinttal kevesebbet, mint a férfiak?
