Rétvári Bence a southporti gyerekgyilkosságok és egy valenciai késelés után kiáltott rendkívüli közbiztonsági veszélyt, miközben az elkövetőkről az érintett országok rendőri szervei által is cáfolt hamis vagy félrevezető információkat közölt.

Közleményt juttatott el az MTI állami hírügynökséghez augusztus 10-én Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára, amelyben konkrét példákkal, a közelmúltban történt európai bűnesetekkel igyekszik alátámasztani, milyen „rendkívüli veszélyt” jelent a közbiztonságra az „erőltetett migráció”.

– írja Rétvári a közleményben, amely az MTI nyomán a közmédiában és a kormánymédia több orgánumában is megjelent.

A Rétvári által említett esetek már az államtitkár közleménye előtt bejárták a kormánymédiát: az angliai Southportban történt gyilkosságok elkövetőjére „gyilkos migránsként” hivatkozott az Origo , a valenciai áldozatot pedig két férfi „fejezte le” a Mandiner szerint, „akik közül az egyik feltételezhetően algériai állampolgár” .

Csakhogy ezek az állítások a rendelkezésre álló információk és a hivatalos rendőrségi közlések szerint erősen félrevezetőek.

Cikkünkben összeszedtük, mit tudunk a Rétvári közleményében szereplő bűncselekményekről a hatóságok információi és közleményei alapján, és bemutatjuk, milyen kétes hátterű, szélsőjobboldali forrásokból származnak a Belügyminisztérium államtitkára által is terjesztett félrevezető hírek.

Kitérünk továbbá egy harmadik, a közlemény megjelenése után 10 nappal történt tragikus bűncselekményre is. A spanyolországi Mocejón városában elkövetett gyilkosságot a magyar nyilvánosságban – elsősorban a kormánymédiában – szintén alaptalanul hozták összefüggésbe a bevándorlással.

1. A valenciai gyilkosság

Július 30-án egy férfi késsel a nyakánál halálra sebzett egy spanyol állampolgárt Valenciában, az elkövetőt két nappal később, augusztus 1-jén vette őrizetbe a rendőrség. A két időpont között a spanyol közösségi médiában és kisebb híroldalakon az elkövetővel és a bűncselekménnyel kapcsolatban feltételezések és nem megerősített információk kezdtek terjedni, melyek szerint egy algériai férfi (akinek néhány beszámoló szerint bűntársa is volt) lefejezett egy (egyes hírek szerint több) spanyol állampolgárt.

Később a rendőrség egyértelművé tette, hogy egy feltételezett elkövető van, aki büntetett előéletű, Spanyolországban született spanyol állampolgár.

Szülei születési helyét nem közölték. Lefejezés nem történt, a halált valóban nyaki szúrás okozta, az egyetlen elkövetőhöz pedig egyetlen bűncselekményt kapcsolt a rendőrség. Mindezt a Lakmusz kérdésére is megerősítette a spanyol rendőrség sajtóosztálya.

Azonban addigra az információ, hogy az elkövető algériai bevándorló volt, már sok emberhez eljuthatott, köszönhetően két kiemelt korai terjesztőnek, a La Gaceta nevű híroldalnak, és egy Guardianes Patriotícos nevű, az X-en mintegy 95 ezres követőtáborral rendelkező alt-right „nemzetőr” csoportnak. Ezek a szereplők lettek az esetről tudósító magyar kormánypárti lapok – például a Mandiner , a Hír TV és a Ripost – forrásai is.

Ezekre a magyar híradásokra hagyatkozhatott Rétvári Bence is, amikor késelő „algériai bevándorlókról” írt közleményében.

A budapesti algériai nagykövetség a közlemény megjelenése után jegyzékben ítélte el Rétvári nyilatkozatát, kiemelve, hogy az államtitkár „a közösségi médiában olvasható, meg nem erősített információkat és hazugságokat terjeszt az ügyről”.

A téves híradásokat a kormánypárti lapok azóta sem helyesbítették, Rétvári közleményéhez az azt leközlő Hirado.hu nem tett hozzá semmit.

Orbán spanyol szövetségeséhez kötődő lap a terjesztők között

A La Gaceta több cikket írt a témában, az áldozatát lefejező algír gyilkosról tett állításukat 2,8 milliószor látták X-en. Az online újság nem szerepel a legolvasottabb spanyol lapok listáján, kiadója a jobboldali politikai és gazdasági hírekkel foglalkozó Intereconomía Corporation.

A médiavállalat igazgatója, Julio Ariza Irigoyen 1993-tól 1999-ig a spanyol Néppárt (Partido Popular) parlamenti képviselője volt, a 2019-es választásokon azonban már az általában populista nemzeti konzervatívként, jobboldaliként vagy szélsőjobboldaliként jellemzett VOX választási listáján szerepelt. A spanyol híroldalak visszatérően Santiago Abascal, a párt vezérének közeli barátjaként hivatkoznak rá.

A La Gaceta gyakran szerző megjelölése nélkül teszi közzé cikkeit. A lap tartalma igyekszik a VOX tevékenységét és politikai agendáját népszerűsíteni, a párt és Santiago Abascal hivatalos X-fiókja is rendszeresen továbbosztja a hírportál bejegyzéseit. Facebook-oldala idén még nem frissült, de feltűnő, hogy az utolsó öt posztból kettő a Fidesz családtámogatási rendszeréről és migráció elleni fellépéséről szól.

A VOX elnöke tavaly és idén is meglátogatta Orbán Viktort, hogy megvitassák a két párt politikai együttműködését az európai parlamenti választásokon. A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott , erre a „jobboldali fordulat” érdekében van szükség, a választások után erre a célra létrehozott EP-frakciójához (Patrióták Európáért) pedig nyáron a spanyol szélsőjobboldali párt is csatlakozott .

A két politikus politikai szövetsége – illetve Orbán szavai szerint „régi barátsága” – magyarázhatja azt is, hogy a párt érdekeltségébe tartozó lap ilyen rendszerességgel számol be a magyarországi kormányzati intézkedésekről.

A La Gaceta hamis információit spanyolul az a „családpárti”, „anti-woke” Guardienaes Patrióticos nevű X-oldal osztotta tovább a közösségi médiában, amelyet már többször kaptak álhírek terjesztésén. A manipulált fotókat és kontextus nélküli videókat is közlő oldal félrevezető információi a bevándorlókat, feministákat, „a pedofílilát normalizálni akaró” LMBTQ-embereket, „Európát elfoglaló” muszlimokat támadják, előszeretettel sugalmazzák, hogy az ilyen csoportok ellen az erőszak indokolt és helyes reakció a nemzeti érzelműek részéről.

Youtube csatornájukon hangsúlyozzák „a felelősségteljes férfiasság fontosságát, megerősítve a férfiak szerepét a modern társadalomban, előmozdítva a felelősséget, a tiszteletet és az erőt”, és tartalmaikban több esetben kifejezték támogatásukat a VOX iránt.

2. A southporti gyerekgyilkosságok

Július 29-én egy elkövető 3 lányt gyilkolt meg szúróeszközzel az angliai Southportban egy táncórán. A merénylet során további 10 ember, köztük 8 gyerek megsebesült. Pár órával később alaptalan pletykák kezdtek terjedni a közösségi médiában az esettel kapcsolatban, amelyek tévesen szír illegális menekültként azonosították az elkövetőt.

A rendőrség még a gyilkosságok napján közölte, hogy semmi nem utal terrorcselekményre, a helyi rendőrfőkapitány pedig felszólította a lakosságot, hogy ne bocsátkozzanak találgatásokba az elkövető személyével és motivációjával kapcsolatban. A hamis, nem megerősített információt ennek ellenére gyorsan felkapták a különböző jobboldali szereplők, agitátorok és szélsőséges csoportok .

Még aznap este zavargások kezdődtek Southportban, aminek következtében megrongálódott a helyi mecset, felgyulladt egy rendőrautó és 27 rendőr került kórházba. Történtek incidensek Liverpoolban, Belfastban és Blackpoolban is, a miniszterelnök rendkívüli biztonsági ülést hívott össze.

A zavargásoknak köszönhetően három nappal később a bíróság szokatlan módon feloldotta a kiskorú gyanúsítottakat védő anonimitást,

így kiderülhetett a nyilvánosság számára, hogy a feltételezett elkövető, Axel Rudakubana angol állampolgár, és Cardiffban született.

Ruandában született szülei már gyermekük születése előtt jó ideje ott éltek. Fiukat keresztény nevelésben részesítették és egy koedukált formby-i gimnáziumba járt, ahol tagja volt egy musical-színházi csoportnak.

A brit miniszterelnök még a zavargások alatt nyilatkozta:

„Ez nem egy átlagos elfajult tüntetés. Ezek a csoportok olyan egyénekből állnak, akik kifejezetten az erőszakot keresik.”

Az események után a Hope Not Hate nevű szélsőséges szervezeteket kutató csoport elemzése kimutatta, hogy a dezinformációra alapuló hangulatkeltést neonáci és szélsőjobboldali csoportok – Patriotic Alternative, British Movement – fűtötték.

A zavargások után a BBC feltárta a Channel3Now nevű angol nyelvű platform szerepét a hamis információ terjesztésében, noha nem találta meg az eredeti forrást. A Channel3Now kattintásvadász platform a cikk szerint előszeretettel lovagol meg bűnügyi híreket, miközben a közösségi média tevékenységéből pénzt keres. A BBC nem talált bizonyítékot arra, hogy a platform tevékenysége mögött orosz dezinformációs aktorok állnának, de Kreml-barát Telegram-oldalak előszeretettel terjesztik a tartalmait.

A brit hatóságok jelzése után Pakisztánban letartóztattak egy, az oldallal és az ott közölt hamis információval összefüggésbe hozott webfejlesztő férfit, azonban pár nap után a pakisztáni rendőrség bizonyíték hiányában szabadon engedte.

Az esetről a magyar kormánymédia változó hangnemben írt, az Origo például egyszerűen „ruandai migránsnak” nevezi az elkövetőt, más cikkeiben viszont nem tér ki az állampolgárságára vagy státusztára. A Pesti Srácok „Zavargások törtek ki Angliában miután egy ruandai véglény három kislányt halálra késelt” címmel közölt július 31-én cikket . Csak később, augusztus 11-én írtak egy frissítést az alap hírhez, miszerint „állítólag álhír volt, hogy muszlim lenne az angliai gyerekgyilkos”.

+1. A mocejóni gyerekgyilkosság

Augusztusban, Rétvári közleménye után történt egy hasonlóan tragikus bűncselekmény Közép-Spanyolországban, amelyhez szintén puszta feltételezések alapján kapcsoltak a nyilvánosságban bevándorlókat vagy afrikai menekülteket. Az esetet ez a Guardian -cikk foglalja össze részletesen.

A Madridtól délre fekvő ötezres kisvárosban, Mocejónban a hatóságok augusztus 20-án egy intenzív rendőri akció során tartóztatták le azt a feltételezett elkövetőt, aki a település focipályáján két nappal korábban délelőtt szúróeszközzel, fejét-arcát kapucnival-sállal eltakarva megtámadott egy 11 éves fiút, aki belehalt sérüléseibe.

A bűncselekmény és a letartóztatás között 30 óra telt el. Ezalatt a közösségi médiában akadálytalanul terjedt, hogy az elkövető afrikai bevándorló vagy egy egyedül érkező menedékért folyamodó kiskorú lehet. Ezt a téves információt gyorsan meglovagolta Alvise Perez, szélsőjobboldali véleményvezér és spanyol EP-képviselő, aki egy X-bejegyzésében pár sorban összekapcsolta a gyilkosságot és „50 afrikai” érkezését egy környékbeli szállásra.

Csakhogy a 20 éves gyanúsított hivatalos információk szerint valójában spanyol állampolgár. Ő nem a település lakója, de az is kiderült, hogy apjának és nagyszüleinek van ingatlantulajdona a környéken. Ebben az ingatlanban tartóztatták le a rendőrök.

A bűnesetnek tehát semmi köze nem volt a környéken elszállásolt külföldiekhez.

A félrevezetés ellen a meggyilkolt fiú családja emelt hangot: arra kérték a nyilvánosság szereplőit, hogy hagyják a rendőrséget dolgozni, és ne bocsátkozzanak ilyen feltételezésekbe a szállásra érkező emberekkel kapcsolatban. Az áldozat rokona arról számolt be, hogy a nyilatkozat miatt online támadások célpontjává vált – ezekben ellenségként bélyegezték meg amiatt, mert közösségi média oldalán szerepeltek Afrikában készült fotók.

A spanyol állampolgárságú gyanúsított elfogása után a területet képviselő spanyol kormánytag arról nyilatkozott, hogy egy tragédiát és emberek szenvedését kihasználva terjesztettek téves információkat és gyanúsítottak meg embereket a bőrszínük vagy vallásuk alapján névtelen vagy személyes hasznot remélő szereplők.

A Guardian azt írja, a spanyol rendőrség gyűlöletbeszéddel foglalkozó részlege vizsgálódik az eset kapcsán.

A gyilkosságról a magyar kormánymédia is beszámolt. Az Origo cikke nem ír le feltételezéseket, de nem tér ki az elkövető bebizonyosodott spanyol állampolgárságra sem. A cikk végén linkelt Hír TV-s videóban ugyanakkor idézik a VOX vezetőjét, Santiago Abascalt, aki szerint „bár a kisfiú gyilkosának állampolgárságát még nem tudni, a bűnözési ráta növekedése egybevág a történelmi illegális migrációval”.

A Magyar Nemzet hasonlóan jár el, híradásának végén hosszan idézi a VOX politikusát, aki a közbiztonság romlását, az „állandósult” erőszakos bűncselekményeket, szexuális zaklatásokat, késes támadásokat az illegális migránsok tömeges érkezésének következményeként tünteti fel.

Óvatlan adatkezelés és félrevezetés

Rétvári augusztus 10-i közleményében a valenciai és southporti esetről terjesztett hamis információkkal, továbbá Taylor Swift terrerveszély miatt lemondott bécsi koncertjének felidézésével azt az állítást igyekszik alátámasztani, hogy a kontrollálatlan bevándorlás miatt nő a terrorfenyegetettség és kerül rendkívüli veszélybe a közbiztonság Európában.

Arról, hogy országok közbiztonságának mérése és összehasonlítása összetett és számos buktatót rejtő feladat, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. Többféle statisztikát lehetne vizsgálni a témában, mivel azonban a Rétvári-közleményben kifejezetten erőszakos bűncselekményekről van szó, megnéztük, hogy az érintett országokban Magyarországhoz képest lakosságarányosan hogyan alakultak ezek a bűncselekmények.

A statisztikák egyáltalán nem igazolják Rétvári állítását.

Az összehasonlítást nehezíti, hogy az Egyesült Királyságból a legfrissebb fellelhető adat 2020-as. De így is az látszik, hogy a Rétvári közleményében érintett három ország: Spanyolország, az Egyesült Királyság és Ausztria közül egyedül az Egyesült Királyságban volt magasabb az egy főre jutó szándékos emberölések száma az utolsó összehasonlítható évben.

Ha közelebbről megnézzük a spanyol adatokat, az látszik, hogy az erőszakos bűncselekmények és a szándékos emberölések lakosságarányos száma évekre visszamenőleg itt az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Magyarországon például több emberölés történt az Eurostat adatbázisában nyilvántartott legutóbbi két évben, 2021-ben és 2022-ben is .

Az tény, hogy a szándékos emberölések egy főre jutó száma 2021-ről 2022-re 0,61-ről 0,69-re nőtt Spanyolországban, de eközben a „migrációellenes” Magyarországon 0,69-ről 0,88-ra. A két adat együtt aligha támasztja alá a Rétvári által említett közbiztonságra gyakorolt „rendkívüli veszélyt”.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy az államtitkár milyen információkra alapozta állításait, indokoltnak látják-e, hogy pontosítsák közleményüket. Semmilyen választ nem kaptunk.

Szélsőjobboldali és jobboldali csoportok, politikusok a bűnözést előszeretettel kötik össze a bevándorlással, ezek az állítások azonban gyakran a bűnügyi statisztikákból levont téves vagy félrevezető következtetéseken alapulnak. Ezekkel a csúsztatásokkal a saját, gyakran társadalmi csoportok ellen irányuló politikai agendájukat igyekeznek bizonyítani.

Hasonló esetekkel a Lakmuszon is foglalkoztunk korábban. Tavaly például Rétvári Bence és a magyar közmédia egy francia biztonságérzet-kutatásról számolt be eltorzítva: a „problémás környékekre” vonatkozó adatokat egyszerűen „migránsok lakta negyedekre” cserélték, azt sugallva, hogy maga a felmérés mutatta ki, hogy a magyarnál kedvezőtlenebb francia biztonságérzet-mutatók mögött a „migránsok” jelenléte áll.

Szintén tavaly ősszel próbálta a Mi Hazánk-közeli Magyar Jelen azzal alátámasztani a „migránsbűnözés” létezését, hogy az emberölés miatt elfogatóparanccsal körözött személyek nagy többsége külföldi. Ez azonban megtévesztő adat, valójában a Magyarországon regisztrált emberölések 95 százalékát magyar állampolgárok követik el.

Ebben a cikkben pedig azt elemeztük végig, hogy hogyan ferdít el a magyar közmédia egy valódi szexuáils erőszakot, hogy a „migránsválság” súlya alatt összeomló német igazságszolgáltatásról írhassanak, pedig a történet épphogy a magyarnál szigorúbb német szexuáliserőszak-törvényről is szól.

(Címlapi kép forrása: Máthé Zoltán/MTI)