Rétvári Bence a southporti gyerekgyilkosságok és egy valenciai késelés után kiáltott rendkívüli közbiztonsági veszélyt, miközben az elkövetőkről az érintett országok rendőri szervei által is cáfolt hamis vagy félrevezető információkat közölt.

Szerzők: Barczikai Fanni – Pálos Máté

Közleményt juttatott el az MTI állami hírügynökséghez augusztus 10-én Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára, amelyben konkrét példákkal, a közelmúltban történt európai bűnesetekkel igyekszik alátámasztani, milyen „ rendkívüli veszélyt” jelent a közbiztonságra az „ erőltetett migráció”.

– írja Rétvári a közleményben, amely az MTI nyomán a közmédiában és a kormánymédia több orgánumában is megjelent.

Rétvári Bence augusztus 10-ei közleményének részlete, Forrás: MTI

A Rétvári által említett esetek már az államtitkár közleménye előtt bejárták a kormánymédiát: az angliai Southportban történt gyilkosságok elkövetőjére „ gyilkos migránsként” hivatkozott az Origo , a valenciai áldozatot pedig két férfi „ fejezte le” a Mandiner szerint, „ akik közül az egyik feltételezhetően algériai állampolgár” .

Csakhogy ezek az állítások a rendelkezésre álló információk és a hivatalos rendőrségi közlések szerint erősen félrevezetőek.

Cikkünkben összeszedtük, mit tudunk a Rétvári közleményében szereplő bűncselekményekről a hatóságok információi és közleményei alapján, és bemutatjuk, milyen kétes hátterű, szélsőjobboldali forrásokból származnak a Belügyminisztérium államtitkára által is terjesztett félrevezető hírek.

Kitérünk továbbá egy harmadik, a közlemény megjelenése után 10 nappal történt tragikus bűncselekményre is. A spanyolországi Mocejón városában elkövetett gyilkosságot a magyar nyilvánosságban – elsősorban a kormánymédiában – szintén alaptalanul hozták összefüggésbe a bevándorlással.

1. A valenciai gyilkosság

Július 30-án egy férfi késsel a nyakánál halálra sebzett egy spanyol állampolgárt Valenciában, az elkövetőt két nappal később, augusztus 1-jén vette őrizetbe a rendőrség. A két időpont között a spanyol közösségi médiában és kisebb híroldalakon az elkövetővel és a bűncselekménnyel kapcsolatban feltételezések és nem megerősített információk kezdtek terjedni, melyek szerint egy algériai férfi (akinek néhány beszámoló szerint bűntársa is volt) lefejezett egy (egyes hírek szerint több) spanyol állampolgárt.

Később a rendőrség egyértelművé tette, hogy egy feltételezett elkövető van, aki büntetett előéletű, Spanyolországban született spanyol állampolgár.

Szülei születési helyét nem közölték. Lefejezés nem történt, a halált valóban nyaki szúrás okozta, az egyetlen elkövetőhöz pedig egyetlen bűncselekményt kapcsolt a rendőrség. Mindezt a Lakmusz kérdésére is megerősítette a spanyol rendőrség sajtóosztálya.

Azonban addigra az információ, hogy az elkövető algériai bevándorló volt, már sok emberhez eljuthatott, köszönhetően két kiemelt korai terjesztőnek, a La Gaceta nevű híroldalnak, és egy Guardianes Patriotícos nevű, az X-en mintegy 95 ezres követőtáborral rendelkező alt-right „ nemzetőr” csoportnak. Ezek a szereplők lettek az esetről tudósító magyar kormánypárti lapok – például a Mandiner , a Hír TV és a Ripost – forrásai is.

Ezekre a magyar híradásokra hagyatkozhatott Rétvári Bence is, amikor késelő „ algériai bevándorlókról” írt közleményében.

A budapesti algériai nagykövetség a közlemény megjelenése után jegyzékben ítélte el Rétvári nyilatkozatát, kiemelve, hogy az államtitkár „ a közösségi médiában olvasható, meg nem erősített információkat és hazugságokat terjeszt az ügyről”.

A téves híradásokat a kormánypárti lapok azóta sem helyesbítették, Rétvári közleményéhez az azt leközlő Hirado.hu nem tett hozzá semmit.

Orbán spanyol szövetségeséhez kötődő lap a terjesztők között

A La Gaceta több cikket írt a témában, az áldozatát lefejező algír gyilkosról tett állításukat 2,8 milliószor látták X-en. Az online újság nem szerepel a legolvasottabb spanyol lapok listáján, kiadója a jobboldali politikai és gazdasági hírekkel foglalkozó Intereconomía Corporation.

A médiavállalat igazgatója, Julio Ariza Irigoyen 1993-tól 1999-ig a spanyol Néppárt (Partido Popular) parlamenti képviselője volt, a 2019-es választásokon azonban már az általában populista nemzeti konzervatívként, jobboldaliként vagy szélsőjobboldaliként jellemzett VOX választási listáján szerepelt. A spanyol híroldalak visszatérően Santiago Abascal, a párt vezérének közeli barátjaként hivatkoznak rá.

A La Gaceta gyakran szerző megjelölése nélkül teszi közzé cikkeit. A lap tartalma igyekszik a VOX tevékenységét és politikai agendáját népszerűsíteni, a párt és Santiago Abascal hivatalos X-fiókja is rendszeresen továbbosztja a hírportál bejegyzéseit. Facebook-oldala idén még nem frissült, de feltűnő, hogy az utolsó öt posztból kettő a Fidesz családtámogatási rendszeréről és migráció elleni fellépéséről szól.

A La Gaceta portál első három eredménye az “Orban” keresőszóra

A VOX elnöke tavaly és idén is meglátogatta Orbán Viktort, hogy megvitassák a két párt politikai együttműködését az európai parlamenti választásokon. A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott , erre a „ jobboldali fordulat” érdekében van szükség, a választások után erre a célra létrehozott EP-frakciójához (Patrióták Európáért) pedig nyáron a spanyol szélsőjobboldali párt is csatlakozott .

A két politikus politikai szövetsége – illetve Orbán szavai szerint „ régi barátsága” – magyarázhatja azt is, hogy a párt érdekeltségébe tartozó lap ilyen rendszerességgel számol be a magyarországi kormányzati intézkedésekről.

Santiago Abascal, a spanyol VOX párt elnöke (b) és Orbán Viktor, magyar miniszterelnök (j) Buenos Airesben 2023. december 9-én. Orbán Viktor hivatalos X oldalának bejegyzése.

A La Gaceta hamis információit spanyolul az a „ családpárti”, „ anti-woke” Guardienaes Patrióticos nevű X-oldal osztotta tovább a közösségi médiában, amelyet már többször kaptak álhírek terjesztésén. A manipulált fotókat és kontextus nélküli videókat is közlő oldal félrevezető információi a bevándorlókat, feministákat, „ a pedofílilát normalizálni akaró” LMBTQ-embereket, „ Európát elfoglaló” muszlimokat támadják, előszeretettel sugalmazzák, hogy az ilyen csoportok ellen az erőszak indokolt és helyes reakció a nemzeti érzelműek részéről.

Youtube csatornájukon hangsúlyozzák „ a felelősségteljes férfiasság fontosságát, megerősítve a férfiak szerepét a modern társadalomban, előmozdítva a felelősséget, a tiszteletet és az erőt”, és tartalmaikban több esetben kifejezték támogatásukat a VOX iránt.

🚨I 🇪🇸 #ÚLTIMAHORA | Todos los partidos, incluido el PP, votan en contra de propuesta de VOX para prohibir las regularizaciones masivas y expulsar a los inmigrantes ilegales residentes en territorio español.

España está perdida. pic.twitter.com/lrNdeEbHC6

— 🔰Guardianes Patrióticos (@Patrioticos_RD) June 13, 2024

2. A southporti gyerekgyilkosságok

Július 29-én egy elkövető 3 lányt gyilkolt meg szúróeszközzel az angliai Southportban egy táncórán. A merénylet során további 10 ember, köztük 8 gyerek megsebesült. Pár órával később alaptalan pletykák kezdtek terjedni a közösségi médiában az esettel kapcsolatban, amelyek tévesen szír illegális menekültként azonosították az elkövetőt.

A rendőrség még a gyilkosságok napján közölte, hogy semmi nem utal terrorcselekményre, a helyi rendőrfőkapitány pedig felszólította a lakosságot, hogy ne bocsátkozzanak találgatásokba az elkövető személyével és motivációjával kapcsolatban. A hamis, nem megerősített információt ennek ellenére gyorsan f elkapták a különböző jobboldali szereplők, agitátorok és szélsőséges csoportok .

Még aznap este zavargások kezdődtek Southportban, aminek következtében megrongálódott a helyi mecset, felgyulladt egy rendőrautó és 27 rendőr került kórházba. Történtek incidensek Liverpoolban, Belfastban és Blackpoolban is, a miniszterelnök rendkívüli biztonsági ülést hívott össze.

A zavargásoknak köszönhetően három nappal később a bíróság szokatlan módon feloldotta a kiskorú gyanúsítottakat védő anonimitást,

így kiderülhetett a nyilvánosság számára, hogy a feltételezett elkövető, Axel Rudakubana angol állampolgár, és Cardiffban született.

Ruandában született szülei már gyermekük születése előtt jó ideje ott éltek. Fiukat keresztény nevelésben részesítették és egy koedukált formby-i gimnáziumba járt, ahol tagja volt egy musical-színházi csoportnak.

A brit miniszterelnök még a zavargások alatt nyilatkozta:

„Ez nem egy átlagos elfajult tüntetés. Ezek a csoportok olyan egyénekből állnak, akik kifejezetten az erőszakot keresik.”

Az események után a Hope Not Hate nevű szélsőséges szervezeteket kutató csoport elemzése kimutatta, hogy a dezinformációra alapuló hangulatkeltést neonáci és szélsőjobboldali csoportok – Patriotic Alternative, British Movement – fűtötték.

A zavargások után a BBC feltárta a Channel3Now nevű angol nyelvű platform szerepét a hamis információ terjesztésében, noha nem találta meg az eredeti forrást. A Channel3Now kattintásvadász platform a cikk szerint előszeretettel lovagol meg bűnügyi híreket, miközben a közösségi média tevékenységéből pénzt keres. A BBC nem talált bizonyítékot arra, hogy a platform tevékenysége mögött orosz dezinformációs aktorok állnának, de Kreml-barát Telegram-oldalak előszeretettel terjesztik a tartalmait.

A brit hatóságok jelzése után Pakisztánban letartóztattak egy, az oldallal és az ott közölt hamis információval összefüggésbe hozott webfejlesztő férfit, azonban pár nap után a pakisztáni rendőrség bizonyíték hiányában szabadon engedte.

Az esetről a magyar kormánymédia változó hangnemben írt, az Origo például egyszerűen „ ruandai migránsnak” nevezi az elkövetőt, más cikkeiben viszont nem tér ki az állampolgárságára vagy státusztára. A Pesti Srácok „ Zavargások törtek ki Angliában miután egy ruandai véglény három kislányt halálra késelt” címmel közölt július 31-én cikket . Csak később, augusztus 11-én írtak egy frissítést az alap hírhez, miszerint „ állítólag álhír volt, hogy muszlim lenne az angliai gyerekgyilkos”.

+1. A mocejóni gyerekgyilkosság

Augusztusban, Rétvári közleménye után történt egy hasonlóan tragikus bűncselekmény Közép-Spanyolországban, amelyhez szintén puszta feltételezések alapján kapcsoltak a nyilvánosságban bevándorlókat vagy afrikai menekülteket. Az esetet ez a Guardian -cikk foglalja össze részletesen.

A Madridtól délre fekvő ötezres kisvárosban, Mocejónban a hatóságok augusztus 20-án egy intenzív rendőri akció során tartóztatták le azt a feltételezett elkövetőt, aki a település focipályáján két nappal korábban délelőtt szúróeszközzel, fejét-arcát kapucnival-sállal eltakarva megtámadott egy 11 éves fiút, aki belehalt sérüléseibe.

A bűncselekmény és a letartóztatás között 30 óra telt el. Ezalatt a közösségi médiában akadálytalanul terjedt, hogy az elkövető afrikai bevándorló vagy egy egyedül érkező menedékért folyamodó kiskorú lehet. Ezt a téves információt gyorsan meglovagolta Alvise Perez, szélsőjobboldali véleményvezér és spanyol EP-képviselő, aki egy X-bejegyzésében pár sorban összekapcsolta a gyilkosságot és „ 50 afrikai” érkezését egy környékbeli szállásra.

Csakhogy a 20 éves gyanúsított hivatalos információk szerint valójában spanyol állampolgár. Ő nem a település lakója, de az is kiderült, hogy apjának és nagyszüleinek van ingatlantulajdona a környéken. Ebben az ingatlanban tartóztatták le a rendőrök.

Los vecinos de Mocejón:

“El pasado lunes 5 de Agosto llegaron al pueblo 50 africanos en un autobús que los dejó en el Hotel Pattaya.

Somos menos de 5.000 personas y vivíamos tranquilos. Ahora hay violaciones, robos y el asesinato de este niño de 10 años”.

Medios VS Realidad.

— Alvise Pérez (@Alvise_oficial_) August 18, 2024

A bűnesetnek tehát semmi köze nem volt a környéken elszállásolt külföldiekhez.

A félrevezetés ellen a meggyilkolt fiú családja emelt hangot: arra kérték a nyilvánosság szereplőit, hogy hagyják a rendőrséget dolgozni, és ne bocsátkozzanak ilyen feltételezésekbe a szállásra érkező emberekkel kapcsolatban. Az áldozat rokona arról számolt be, hogy a nyilatkozat miatt online támadások célpontjává vált – ezekben ellenségként bélyegezték meg amiatt, mert közösségi média oldalán szerepeltek Afrikában készült fotók.

A spanyol állampolgárságú gyanúsított elfogása után a területet képviselő spanyol kormánytag arról nyilatkozott, hogy egy tragédiát és emberek szenvedését kihasználva terjesztettek téves információkat és gyanúsítottak meg embereket a bőrszínük vagy vallásuk alapján névtelen vagy személyes hasznot remélő szereplők.

A Guardian azt írja, a spanyol rendőrség gyűlöletbeszéddel foglalkozó részlege vizsgálódik az eset kapcsán.

A gyilkosságról a magyar kormánymédia is beszámolt. Az Origo cikke nem ír le feltételezéseket, de nem tér ki az elkövető bebizonyosodott spanyol állampolgárságra sem. A cikk végén linkelt Hír TV-s videóban ugyanakkor idézik a VOX vezetőjét, Santiago Abascalt, aki szerint „bár a kisfiú gyilkosának állampolgárságát még nem tudni, a bűnözési ráta növekedése egybevág a történelmi illegális migrációval”.

A Magyar Nemzet hasonlóan jár el, híradásának végén hosszan idézi a VOX politikusát, aki a közbiztonság romlását, az „ állandósult” erőszakos bűncselekményeket, szexuális zaklatásokat, késes támadásokat az illegális migránsok tömeges érkezésének következményeként tünteti fel.

Óvatlan adatkezelés és félrevezetés

Rétvári augusztus 10-i közleményében a valenciai és southporti esetről terjesztett hamis információkkal, továbbá Taylor Swift terrerveszély miatt lemondott bécsi koncertjének felidézésével azt az állítást igyekszik alátámasztani, hogy a kontrollálatlan bevándorlás miatt nő a terrorfenyegetettség és kerül rendkívüli veszélybe a közbiztonság Európában.

Arról, hogy országok közbiztonságának mérése és összehasonlítása összetett és számos buktatót rejtő feladat, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. Többféle statisztikát lehetne vizsgálni a témában, mivel azonban a Rétvári-közleményben kifejezetten erőszakos bűncselekményekről van szó, megnéztük, hogy az érintett országokban Magyarországhoz képest lakosságarányosan hogyan alakultak ezek a bűncselekmények.

A statisztikák egyáltalán nem igazolják Rétvári állítását.

Az összehasonlítást nehezíti, hogy az Egyesült Királyságból a legfrissebb fellelhető adat 2020-as. De így is az látszik, hogy a Rétvári közleményében érintett három ország: Spanyolország, az Egyesült Királyság és Ausztria közül egyedül az Egyesült Királyságban volt magasabb az egy főre jutó szándékos emberölések száma az utolsó összehasonlítható évben.

Ha közelebbről megnézzük a spanyol adatokat, az látszik, hogy az erőszakos bűncselekmények és a szándékos emberölések lakosságarányos száma évekre visszamenőleg itt az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Magyarországon például több emberölés történt az Eurostat adatbázisában nyilvántartott legutóbbi két évben, 2021-ben és 2022-ben is .

Az tény, hogy a szándékos emberölések egy főre jutó száma 2021-ről 2022-re 0,61-ről 0,69-re nőtt Spanyolországban, de eközben a „ migrációellenes” Magyarországon 0,69-ről 0,88-ra. A két adat együtt aligha támasztja alá a Rétvári által említett közbiztonságra gyakorolt „ rendkívüli veszélyt”.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy az államtitkár milyen információkra alapozta állításait, indokoltnak látják-e, hogy pontosítsák közleményüket. Semmilyen választ nem kaptunk.

Szélsőjobboldali és jobboldali csoportok, politikusok a bűnözést előszeretettel kötik össze a bevándorlással, ezek az állítások azonban gyakran a bűnügyi statisztikákból levont téves vagy félrevezető következtetéseken alapulnak. Ezekkel a csúsztatásokkal a saját, gyakran társadalmi csoportok ellen irányuló politikai agendájukat igyekeznek bizonyítani.

Hasonló esetekkel a Lakmuszon is foglalkoztunk korábban. Tavaly például Rétvári Bence és a magyar közmédia egy francia biztonságérzet-kutatásról számolt be eltorzítva: a „problémás környékekre” vonatkozó adatokat egyszerűen „migránsok lakta negyedekre” cserélték, azt sugallva, hogy maga a felmérés mutatta ki, hogy a magyarnál kedvezőtlenebb francia biztonságérzet-mutatók mögött a „migránsok” jelenléte áll.

Szintén tavaly ősszel próbálta a Mi Hazánk-közeli Magyar Jelen azzal alátámasztani a „migránsbűnözés” létezését, hogy az emberölés miatt elfogatóparanccsal körözött személyek nagy többsége külföldi. Ez azonban megtévesztő adat, valójában a Magyarországon regisztrált emberölések 95 százalékát magyar állampolgárok követik el.

Ebben a cikkben pedig azt elemeztük végig, hogy hogyan ferdít el a magyar közmédia egy valódi szexuáils erőszakot, hogy a „migránsválság” súlya alatt összeomló német igazságszolgáltatásról írhassanak, pedig a történet épphogy a magyarnál szigorúbb német szexuáliserőszak-törvényről is szól.

(Címlapi kép forrása: Máthé Zoltán/MTI)