Amit Magyarországon szuverenitásvédelemnek hívnak, az a tágabb régióban sem ismeretlen fogalom: Grúziában, Kirgizisztánban, Törökországban szintén a „külföldről finanszírozott szervezetek” ellen vívnak harcot, ezzel pedig a civil szférát és az újságírókat lehetetlenítik el. Már Orbán barátai, Fico és Dodik is hasonló törvényeket terveznek.

Tavaly decemberben fogadta el a magyar parlament a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt: egy olyan gumiszabályt, amely szellemiségében az orosz külföldiügynök-törvényre hasonlít.

A szuverenitásvédelminek nevezett törvényben és az orosz külföldiügynök-törvényben közös elem, hogy kockázatnak bélyegzik azokat a személyeket és szervezeteket, amelyek bármilyen módon részt vesznek a hazai közéletben, és a munkájukhoz külföldi szervezetektől (is) kapnak támogatást. Ezeket a szereplőket különböző módokon és módszerekkel vizsgálják és büntetik. (Nem ez az első eset, hogy orosz mintára készül magyar törvény: a 2017-es – később EU-s nyomásra visszavont – civil törvény esetében szövegszerű egyezést is ki lehetett mutatni az orosz külföldiügynök-törvénnyel.)

Bár a magyar kormánypárti politikusok kezdetben tagadták, hogy a szuverenitásvédelminek nevezett törvény a civil szféra és a független sajtó elleni kampány része lenne, azóta már a gyakorlatban is látszik, kiket és hogyan céloz a törvény által felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal. Például:

Független magyar szerkesztőségek – köztük a Lakmusz is – már tavaly decemberben közös nyilatkozatban tiltakoztak a törvény ellen.

Az elmúlt hónapokban a (tágabb) régiónk más országaiban is napirendre kerültek hasonló tartalmú szabályozások, javaslatok:

Megjegyzés: A térképen Bosznia-Hercegovinát tudtuk megjelölni, de a szabályozás csak az ország egyik entitására, a Szerb Köztársaságra (Republika Srpska) vonatkozik.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy ezekben az országokban pontosan milyen szabályozások vannak érvényben (illetve milyen törvényeket terveznek bevezetni), ezek kikre vonatkoznak és milyen eszközökkel dolgoznak. Ehhez átnéztük az egyes országokban elérhető szabályozásokat, és interjúkat készítettünk az érintett országokból származó újságírókkal és civil szervezetek képviselőivel.

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a régióban elfogadott, benyújtott vagy javasolt külföldiügynök-törvények közös jellemzője, hogy bár a benyújtók szerint amerikai mintára készültek, tartalmukban több a hasonlóság az orosz külföldiügynök-törvénnyel. Az általunk megkérdezett érintettek szerint alkalmasak a kritikus hangok, a demokráciáért dolgozó civil szervezetek és a független sajtó elnyomására.

Amit a cikkben említett külföldiügynök-törvényekről és törvényjavaslatokról tudni lehet, azt ebben a táblázatban foglaltuk össze.

Ahol már elfogadták: Grúzia, Kirgizisztán

A kormány indoklása szerint ez a jogszabály az átláthatóságot szolgálja, úgy is nevezik, hogy a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény . De ennek valójában semmi köze a transzparenciához” – így kommentálta a grúz külföldiügynök-törvényt a Lakmusznak június végén Tamar Kintsurashvili , a grúz Media Development Foundation (MDF) igazgatója, és a Myth Detector tényellenőrző oldal főszerkesztője.

Az országban 2012 óta hatalmon lévő Grúz Álom–Demokratikus Grúzia nevű párt az amerikai Külföldi ügynökök nyilvántartásáról szóló törvényre (Foreign Agents Registration Act, FARA), mint követendő példára hivatkozott a grúz törvény bevezetésekor. Csakhogy a két törvény nem hasonlít egymásra, a grúz szabályozás sokkal inkább orosz mintára készült . Az amerikai és grúz törvény különbségeiről az évtizedek óta Grúziában élő Ted Jonas nemzetközi jogász (aki egyébként amerikai-grúz állampolgár, és a tiltakozások során letartóztatták és megverték a rendőrök) írt hosszan , és többek között azt találta, hogy:

A grúz törvényt májusban a Velencei Bizottság – az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve – is elítélte. Állásfoglalásukban hangsúlyozták, hogy a törvény

„jelentős negatív következményekkel jár az egyesülési és véleménynyilvánítási szabadságra, a magánélethez való jogra, a közügyekben való részvételhez való jogra, valamint a diszkrimináció tilalmára nézve”.

Emellett a Bizottság azt is megjegyezte, hogy a hatályos grúz szabályok egyébként is előírják a törvény által érintett szervezetek számára a finanszírozásuk átláthatóságát, így nem világos, hogy az új szabályokban lefektetett kötelezettségekre miért van szükség.

„A kritikus hangok elnyomása nem a külföldiügynök-törvény elfogadásával kezdődött Kirgizisztánban. A legjobb időszak a szabadságjogok szempontjából a 2010 és 2016 közötti időszak volt, de a jelenlegi elnök, Sadyr Japarov hatalomra kerülésével a helyzet egyre rosszabb lett, ami az orosz-ukrán háborúval egyre csak fokozódott”

– mondta el a Lakmusz kérdésére Bektour Iskender kirgiz újságíró, aki 2021-ben hagyta el Kirgizisztánt az elnyomó intézkedések miatt.

Kirgizisztán valaha a szabadság és demokrácia szigetének számított a közép-ázsiai régióban, ma azonban egy közösségi médiában megosztott posztért is letartóztathatják az embert, demonstrálni pedig törvényileg tilos. Idén már 11 újságírót tartóztattak le .

A 2020 óta hatalmon lévő kirgiz vezetés jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal , a külföldiügynök-törvényük is orosz mintára készült .

A kirgiz törvény olyan szervezetekre vonatkozik, amelyek politikai tevékenységet végeznek – a politikai tevékenység fogalmát azonban a törvény nagyon tágan értelmezi. A jogszabály azt rögzíti, mi nem minősül politikai tevékenységnek: tudomány, kultúra, művészet, egészségügy, szociális támogatás, a fogyatékkal élők szociális támogatása, sport, környezetvédelem, jótékonyság és az egészséges életmód propagálása.

„Ezek alapján nagyon sok cselekedet minősülhet politikainak. Ez érthető módon sokakat megrémiszt. Az első számú célpontok a független médiumok és azok a civil szervezetek, amelyek például a választást figyelik. Egy civil szervezet már beszüntette a tevékenységét, két médium is elhagyta az országot és száműzetésben dolgozik” – mondta Bektour. Az újságíró szerint az érintett szervezetek többsége még kivár, hiszen annak ellenére, hogy a törvényt elfogadták, a végrehajtási rendeletek még nem születtek meg, így meg kell várni, hogy a gyakorlatban hogyan fogja alkalmazni a törvényt a hatalom.

A Human Rights Watch (HRW) nevű szervezet azonban már most is arra figyelmeztetett : a kirgiz törvény megbélyegző, könnyen vissza lehet vele élni, és a politikai tevékenység fogalmát rendkívül homályosan használja a szöveg.

Ahol tervben van: Boszniai Szerb Köztársaság, Szlovákia, Törökország

„A benyújtott törvény szigorúbb , mint amit Grúziában nemrég elfogadtak, mert míg ott a finanszírozás 20 százalékának kell külföldről érkeznie ahhoz, hogy valakit külföldi ügynöknek minősítenek, addig a Szerb Köztársaságban nincs ilyen limit” – mondta el a Lakmusz kérdésére Enes Hodžić , a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) boszniai irodájának oknyomozó újságírója. Bár Enes nem a Szerb Köztársaság területén él, és a BIRN székhelye is Szarajevóban van, a külföldiügynök-törvény őt is érintené: mivel külföldről finanszírozott szervezetnél dolgozik, őt is külföldi ügynökként kezelné a törvény, ha a munkájához a Szerb Köztársaság területére utazna, amit egyébként elég sűrűn meg is tesz.

A törvény – legalábbis legutóbbi (májusi) ismert formájában – ugyanis nemcsak azokra a szervezetekre vonatkozna, amelyek a Szerb Köztársaságban vannak nyilvántartva, hanem monitorozná a civil szervezeteket Bosznia-Hercegovina egész területén. Ezért nem nyújtana megoldást az a hosszú és bürokratikus folyamat a Szerb Köztársaságban regisztrált szervezeteknek, ha a Bosznia-hercegovinai Föderációban, vagy állami szinten jegyeztetnék be a szervezetüket. A törvény előkészítése idején a Szerb Köztársaság elnöke, a híresen oroszbarát Milorad Dodik arról beszélt, hogy a törvény amerikai mintára készül . Egy sajtótájékoztatón megjegyezte,

„az Egyesült Államok területén tevékenykedő, külföldről finanszírozott szervezeteket külföldi ügynöknek nevezi az amerikai törvény. A Szerb Köztársaság ugyanezt a terminológiát fogja használni, csak az Egyesült Államok helyett Szerb Köztársaságot írunk a szövegbe.”

Erre válaszul az Egyesült Államok boszniai nagykövetsége közleményben határolódott el Dodik kijelentésétől, mondván, az amerikai modell szöges ellentétben áll azzal a megközelítéssel, amit Dodik felvázolt. „A FARA nem tilt vagy korlátoz semmilyen tevékenységet, és nem vonatkozik a független médiára vagy a civil szervezetekre” – áll a közleményben, majd azt is hozzáteszik, hogy

„láttuk már ezt a filmet, és tudjuk, mi lesz a vége. Amikor Oroszország 2020-ban kiterjesztette a külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályait, azt állította, hogy csak az amerikai modellt másolja. Semmi sem állhatna távolabb az igazságtól.”

A boszniai Szabad Európa Rádió még tavaly márciusban nézte meg , mennyire hasonlít a Szerb Köztársaságban benyújtott törvény az orosz külföldiügynök-törvényre, és rendkívül sok hasonlóságot talált. Többek között azt, hogy:

Nagyon hasonló a narratíva északi szomszédainknál is: Szlovákiában áprilisban tett javaslatot egy hasonló törvény bevezetésére a kormánykoalícióban jelenleg résztvevő szélsőjobboldali és oroszbarát Szlovák Nemzeti Párt (SNS). A törvény elsősorban az olyan civil szervezeteket veszi célba, amelyek dezinformációval, emberi jogokkal vagy politikai elszámoltathatósággal foglalkoznak, mint például a Transparency International, az Amnesty International, vagy a GLOBSEC.

Bár a politikai vezetés itt is az amerikai törvényre mutogat mint követendő példára, a szlovák törvény – illeszkedve a régió többi országához – szintén orosz mintára készül. Fedor Blaščák, a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatója a szlovák EURACTIV-nak azt nyilatkozta :

„Ideológiailag egy orosz/putyini stílusú javaslatról van szó. Nagyon hasonló a kiindulópontjuk – az aktív polgárok, a civil társadalom és a demokratikus elvek ellen irányulnak”.

A szlovák civilek szerint a szlovák törvényjavaslat egy másik referenciapontja a 2017-es magyar civiltörvény lehetett, de a szlovák szöveg szigorúbb, mert erősebb hatásköröket adna a Belügyminisztériumnak: például saját hatáskörben dönthetne a szervezetek feloszlatásáról, ha azok nem teljesítik a törvényben leírtakat, nem lenne szükség bírósági döntésre.

A javaslatról egyelőre tárgyalások és egyeztetések folynak. Ha a törvényt benyújtják és elfogadják, 2025. január 1-jén léphet hatályba.

Idén májusban Törökország is belengette , hogy szigorítana az egyébként is kemény török szabályokon: a Yeni Safak nevű kormánypárti napilap kiszivárogtatta , hogy a török kormány a büntető törvénykönyv módosításával kiszélesítené a kémkedés bűncselekményének meghatározását, és új büntetőjogi kategóriaként bevezetné a „külföldi befolyásoló ügynök” fogalmát.

Az újság májusban azt írta:

„Azok kerülnek most reflektorfénybe, akik egy másik állam nevében dolgoznak, és Törökország elleni propagandát folytatnak. A befolyásszerző kémkedés bűncselekményként bekerül a török büntető törvénykönyvbe.”

Kritikusai szerint a szabályozás újabb tőrdöfés lenne a török demokráciának és a független újságírásnak: a szakértők a 2022 októberében elfogadott dezinformációs törvény kiterjesztéseként értelmezik a mostani lépést. Az Erdoğan pártjából 2019-ben kilépő, azóta ellenzéki politikussá avanzsált Mustafa Yeneroğlu szerint a török kormány Putyin Oroszországát tekintette példának a javaslat kidolgozásakor, a tervezetet pedig „Oroszországból importált szabályozás”-nak nevezte.

A 2022-es dezinformációs törvény célja a hivatalos indoklás szerint „az álhírek és a dezinformáció elleni küzdelem”, valójában azonban az ellenvélemények és a kritika elfojtására használják a török hatóságok.

A törvény ugyanis beszél kötelező tartalomeltávolításról, a felhasználói adatvédelem megsértéséről, platformszabályozási intézkedésekről, a 29. cikkely pedig kimondja , hogy

„aki nyilvánosan hamis információkat terjeszt Törökország belső és külső biztonságáról, közrendjéről és jólétéről, az egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

A Free Web Turkey riportja szerint a törvényre hivatkozva 2022-ben több mint 40 ezer URL-hez való hozzáférést korlátoztak a hatóságok. A legtöbbször az Erdoğanról és családjáról szóló híreket blokkolták, ezt követték a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjához (AKP) közel álló személyekről és szervezetekről szóló hírek.

Ahol egyelőre csak javasolták: Észak-Macedónia, Szerbia

Észak-Macedóniában ugyan nincs életben külföldiügynök-törvény, de a nyíltan oroszbarát Levica párt – amely az idei választáson hat helyet nyert a parlamentben, a korábbi, 2020-as két hellyel szemben – választási programjában a tényellenőrzés kriminalizálását, és az észak-macedón civil szféra „desorosizálását” is napirendre tűzte.

A Levica a közösségi médiában történő tényellenőrzést betiltaná és kriminalizálná , ahogy azt is szeretné elérni, hogy ne korlátozza semmi az olyan tartalmak közzétételét, amelyek álhírnek minősülnek, vagy kimerítik a gyűlöletbeszéd fogalmát. A párt szerint ugyanis, ha hazugságot állít valaki, vagy rágalmazás történik, akkor a bírósághoz kell fordulni, és csak bírósági határozattal lehet az adott tartalmat cenzúrázni vagy törölni.

A civil szektor „desorosizálása” alatt pedig azt értik, hogy szankcionálnák, ha egy külföldről támogatott civil szervezet „politikai propagandát” terjeszt Észak-Macedóniában. Sőt, azt is megtiltanák, hogy egy civil szervezetet egyáltalán lehessen támogatni külföldről.

Jelenleg ez a gondolat áll legközelebb Észak-Macedóniában a külföldiügynök-törvényhez, de az ehhez hasonló ötletek nem újkeletűek a nyugat-balkáni országban. 2015-ben már felmerült , hogy szükség lenne egy törvényre, amely minden külföldi támogatásban részesülő civil szervezetet regisztrációra kötelezne. Az észak-macedón kormány akkor az amerikai FARA-t emlegette példaként, de ahogy a többi országban is, úgy az észak-macedón javaslat is sokkal inkább az orosz mintát követte volna.

Szerbia is hasonló irányba tart: idén májusban a Szocialisták Mozgalma nevű párt bejelentette, hogy törvényjavaslatot készít elő a civil szervezetek tevékenységének korlátozására. A párt egyik parlamenti képviselője és jelenlegi elnöke, Bojan Torbica kijelentette:

„A saját ország és a saját nép elárulása nem lehet többé rendkívül jövedelmező tevékenység”.

A párt alapítója és korábbi vezetője, Aleksandar Vulin szintén az amerikai külföldiügynök-törvényt hozta példának , szerinte az egész külföldi ügynöközést az Egyesül Államok találta ki, és még Oroszország is tőlük vette az ötletet. Vulin ellen, aki a szerb hírszerszerzés vezetője, Aleksandar Vučić szerb államfő legfőbb szövetségese, és nyíltan vállalja oroszbarát véleményét, az Egyesült Államok egyébként szankciókat vezetett be , mert Washington szerint Vulin visszaél hivatali helyzetével, és nemzetközi szervezett bűnözési tevékenységben és drogkereskedelemben vesz részt.

Az kérdés, hogy a Szocialisták Mozgalma össze tud-e gyűjteni elég támogatást ahhoz, hogy a törvényjavaslat realizálódni tudjon, de a civil szervezetek már most aggódnak. Maja Stojanović, a Civic Initiatives nevű szervezet vezetője szerint „Vulin és pártja mindig azt mondja ki, amit a kormány gondol, de neki nem szabad kimondania.”

Bizottságok az orosz befolyásolás ellen: Albánia, Lengyelország

A fentieken túl két országban alakult parlamenti bizottság a dezinformáció, illetve az orosz-belorusz befolyás ellen, ám ezekről egyelőre nem lehet teljes mértékben megmondani, mire és hogyan fogják használni. Az eddigi információkból az látszik, hogy inkább az orosz befolyás kiszűrésére, mintsem a civil szféra ellehetetlenítésére hozták őket létre.

Az albán kormány idén április 1-jén bejelentette , hogy létrehoz egy parlamenti bizottságot, amellyel a külföldi beavatkozás és a közbeszédben terjedő dezinformáció ellen kívánnak fellépni. Külföldi beavatkozásként tekintenek például

Azt, hogy a kormány tervez-e bármiféle törvényjavaslatot benyújtani a bizottság működésével kapcsolatban, egyelőre nem tudni.

Politikusi felszólalásokból arra lehet következtetni, hogy ezzel a bizottsággal az albán kormány az oroszbarát tartalmak és az orosz dezinformáció ellen kíván fellépni.

Ez a célja annak a lengyel bizottságnak is, amelyet idén májusban jelentett be Donald Tusk: az orosz és belorusz befolyást vizsgálni. A lengyel miniszterelnök elmondta, utasítást adott, hogy a bizottság vizsgálja ki Lengyelország „belső biztonságára és érdekeire gyakorolt orosz és belorusz befolyást a 2004-2024 közötti időszakban”.

A bizottságot egyébként még 2023-ban hozta létre a Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett kormány, a céljuk hasonló volt, mint most Tusknak, de ők csak a korábbi Tusk-kormányt kívánták vizsgálni. Akkor Tusk és pártja elítélte a testület létrehozását, „ellene folytatott boszorkányüldözésnek” nevezte azt.

A jelenlegi kormány azonban kiszélesítette a vizsgálandó időtartamot. A 11 szakértő idén júniusban meg is kezdte a munkát. Ez azonban az orosz-belorusz befolyást csupán a politikai életben vizsgálja, a civil szektornak és a médiának ehhez nincs köze.

Mit akar és mit tehet az Európai Unió?

Az Európai Unió maga is kidolgozott egy törvénytervezetet , amelynek célja a külföldi befolyásolás csökkentése. Azonban a kritikusai ezt a csomagot csak uniós „külföldiügynök-törvény”-ként emlegetik, és attól tartanak , hogy „olyan politikusok, mint Orbán Viktor, fegyverként használhatják azt a demokráciapárti erők leküzdésére az országukban.”

Az uniós tervezetet több mint kétszáz civil szervezet kritizálta , többek között a Transparency International EU. Szerintük az uniós szabályozás félrevezető, és nem alkalmas a külföldi befolyás elleni küzdelemre – arra viszont igen, hogy megbélyegezze az ellenőrzés alá vont szervezeteket. Vitor Teixeira, a szervezet szakpolitikai referense a Lakmusz kérdésére megerősítette, hogy a Bizottság továbbra sem vonta vissza a javaslatát, a törvényről jogalkotási viták folynak az Európai Parlamentben és Tanácsban is.

Miközben az EU-s törvény kialakításán dolgoznak, épp az uniós intézményeknek lennének eszközeik arra, hogy az EU-s tagországokban fellépjenek a külföldiügynök-típusú törvények ellen, illetve nyomást gyakoroljanak az uniós tagjelölt országokra.

Amikor 2017 nyarán a magyar Országgyűlés megszavazta a civiltörvényt, az Európai Bizottság egy-két héten belül kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. 2018 februárjában az Európai Bírósághoz fordultak, amely 2020 nyarán kimondta : jogellenes a magyar törvény. 2021 áprilisában ezért a magyar kormány kénytelen volt azt visszavonni.

2024 áprilisában a z Európai Parlament elítélte a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt is, a Bizottság pedig még februárban megindította az újabb kötelezettségszegési eljárást. Májusban a Bizottság közölte, Magyarországnak két hónapja van válaszolni a testület aggályaira, és meghozni a szükséges intézkedéseket, máskülönben elképzelhető, hogy ezt az ügyet is az Európai Unió Bírósága elé terjesztik.

Hasonló a helyzet Szlovákiában: az Európai Bizottság idén júliusban figyelmeztette a szlovák kormányt, hogy ha elfogadják a külföldiügynök-törvényt, ellenük is megindítják a kötelezettségszegési eljárást. Alexandra Tóthová, a Strategic Analysis nevű szlovák think tank ügyvezető igazgatója azt mondta a Lakmusznak: az EU minden valószínűség szerint fellép majd a szlovák szabályozás ellen, ha azt elfogadják, hiszen az jelenlegi formájában több ponton is ellentmond az uniós jogszabályoknak. A „külföldről támogatott szervezetként” való regisztráció például sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 12. cikkét , a gyülekezés és egyesülés szabadságát. Az ugyanis „magában foglalja a csoportok azon jogát is, hogy nemzeti, külföldi és nemzetközi forrásokból forrásokat keressenek, kapjanak és használjanak” – mondta Alexandra.

Az Európai Bizottság korábban kiadott állásfoglalásokat azzal kapcsolatban is, hogy elítélik a grúziai , a boszniai Szerb Köztársaság és a kirgizisztáni külföldiügynök-törvényeket, ráadásul az említett hat országból Kirgizisztán kivételével mindegyik rajta van az uniós tagjelölti listán .

A grúz törvény benyújtásakor az Európai Bizottság szóvivője, Peter Stano közölte , hogy a törvény veszélybe sodorhatja Grúzia uniós csatlakozását, és felszólította a grúz kormányt, hogy „térjenek vissza az európai útra”. Július elején végül az EU felfüggesztette az ország uniós csatlakozási folyamatát, és elhalasztották az ország védelmi szektorának támogatására szánt 30 millió euró kiutalását is.

A cikk elkészítésében segítséget nyújtott Alexandra Tóthová, Bektour Iskender és Enes Hodžić.

Címlapi kép: Kiss Bence

Javítás (2024. 08. 26.): A cikk eredeti verziójában tévesen írtuk, hogy a szerb Szocialisták Mozgalma nevű párt jelenlegi elnöke Aleksandar Vulin. Valójában Vulin a párt alapítója, és korábbi elnöke, 2022 óta a párt elnöki pozícióját Bojan Torbica tölti be. A hibát javítottuk.