Vihog az emberek problémáin, inkompetens, antiszemita – többek között ezekkel vádolja a kormánypárti média az újdonsült demokrata elnökjelöltet. Azonban félrevezető módon ragadnak ki részleteket Harris nyilvános megszólalásaiból.

A Demokrata Párt augusztus 5-i közleménye szerint a párt virtuális szavazásán a delegáltak 99 százaléka támogatta Kamala Harrist elnökjelöltként. Ezzel biztosan ő lesz Donald Trump ellenfele a novemberi elnökválasztáson, bár jelöltsége formális bejelentésére valószínűleg az augusztus 19-én kezdődő demokrata küldöttgyűlésig várni kell.

Kamala Harris már az alelnöki kinevezését követően a republikánus kritikák állandó kereszttüzébe került, azonban mióta felmerült, hogy Joe Biden helyébe léphet, a magyar média is kiemelten foglalkozik vele. A kormányközeli lapok (elsősorban a Magyar Nemzet) az elmúlt hetekben több cikkben szélsőbaloldali megnyilvánulásokkal, antiszemita kijelentésekkel és politikai hibák sorozatával vádolták a demokrata elnökjelöltet.

Felróják neki például,

Ezek az állítások azonban Harris interjúinak és beszédeinek kontextus nélkül kiragadott részletein, illetve életrajzának szelektív olvasatán alapulnak, ezért félrevezetőek.

Hisztérikus vihogás illetlen helyzetekben

A jobboldali amerikai híroldalakon és a kormánypárti magyar médiumokban egyaránt visszatérő állítás, hogy Kamala Harris rosszul időzített nevetéseivel érzéketlenségét bizonyítja. A legtöbb indulatot kiváltó, közösségi médiában terjedő posztokban a nevetés egy-egy politikailag kényes kérdés után hangzik el, és a Magyar Nemzet is azt írja július 21-ei cikkében, hogy Harris „ bármikor, bármilyen helyzetben képes nevetni, hosszan és hangosan, még akkor is, ha emberek bajáról, problémájáról van szó”.

Ezután egy videós összeállítást közölnek, amin az látható, hogy Kamala Harris különböző helyzetekben elneveti magát. Ez a videó a Magyar Nemzet más cikkeiben ( például itt ) is feltűnt.

Tényellenőrzésünk alapján a gyűjtésben szereplő első három bejátszás kontextusukból kiemelt videórészletekkel, félrevezetően sugallja azt, hogy Harris a kényes politikai témákra vagy emberek problémáira reagált a nevetéssel.

Az első videórészletben Harris nevetni kezd, majd azt válaszolja, „ ma biztos nem”, miután egy riporter megkérdezi tőle, hogy meglátogatja-e a határt. A hét másodperces snitt megosztói szerint a politikus nem veszi komolyan a bevándorlás és terrorizmus kérdését.

„ Több millió illegális bevándorló lépi át a határt. Gyilkosok, bandatagok, a terrorista megfigyelési listán szereplő emberek. Kamala Harris csak nevet” -kommentelt például a Képviselőház Igazságügyi Bizottságának republikánus tagjait reprezentáló hivatalos Twitter-oldal .

A felvételen látható, hogy a videó 2021. március 22-én készült a Florida állambeli Jacksonville-i repülőtéren. Az adatok célzott keresésével meg is találtuk az eredeti, több mint nyolc perces felvételt, amin az alelnök kiszáll egy repülőgépből, beszél az őt üdvözlő helyi tisztségviselőkkel, majd beszámol a riportereknek a koronavírus-járvány legyőzéséről. Az akkori beszámolók szerint délután landolt, és látogatásával az American Rescue Plan törvényt szerette volna népszerűsíteni a városban.

A repülőtéren várakozó riporterek a kormány koronavírus-kezeléséről érdeklődnek, ezt követően érkezik hirtelen témaváltásként a határlátogatást érintő kérdés (4:28-tól). Az egész napos program előtt álló alelnök láthatóan meglepődik a felvetésen, azt válaszolja, hogy „ ma biztosan nem”, amin a riporterek közül valaki hangosan nevetni kezd, miközben Harris is elneveti magát a maszkja mögött.

Ezután rögtön hozzáteszi, hogy „ de voltam már [a határon] korábban, és biztos vagyok benne, hogy újra el fogok menni”. Ez még annak abban az évben, június 25-én meg is történt .

Az második, 24 másodperces videórészlet azzal terjedt el az amerikai nyilvánosságban, hogy az alelnök kigúnyolja a koronavírus-lezárások miatt gyermekeikkel szenvedő szülőket.

„ Kamala Harris hisztérikusan nevet, amikor olyan nehéz helyzetben lévő szülőkről beszél, akik nem tudják iskolába küldeni a gyerekeiket”

– írta egy felháborodott X-felhasználó.

A fordított képkereséssel azonosított eredeti felvételből kiderül, hogy a részlet Harrisnek a West Haven-i gyermekgondozási központban 2021 márciusában elmondott 15 perces beszédéből származik, amiben az alelnök a szegénységről és annak gyermekekre gyakorolt hatásáról beszélt. A kivágott részletben (12:28-tól) a járvány okozta új lehetőségeket és nézőpontokat emeli ki, majd nevetve megjegyzi, hogy a szülők is felismerték, milyen fontos a kifizethető gyermekfelügyelet, és jobban megbecsülik a gondozókat, miután nekik kell otthon maradniuk a gyerekekkel.

A videóból kivágott képernyőkép és a Google fordított képkereső eszközének eredményei

A kiszóláson a közönség is jól hallhatóan nevet, Harris beszédének egésze pedig egyértelműen a szegénység felszámolásáról és a gyermekgondozás fontosságáról szól. A kontextusából kiragadott részletet is a fizetett beteg- és családi szabadság bevezetésének szükségességével zárja.

A 34 másodperces harmadik videórészletben kritikusai szerint Harris az Afganisztánban rekedt amerikaiakról szóló kérdésen kezdett el nevetni.

Watch Kamala Harris laugh when asked about the Americans stuck in Afghanistan. pic.twitter.com/KhgckNHZD0

— The First (@TheFirstonTV) August 23, 2021

A kivágott részt tartalmazó sajtótájékoztatót Harris 2021. augusztus 20-án este tartotta a washingtoni reptéren, mielőtt Szingapúrba utazott volna délkelet-ázsiai látogatása részeként. Ez csak pár nappal azután történt, hogy a Biden-kormányzat kivonta az amerikai csapatokat Afganisztánból, és a tálib hatalomátvétel árnyékában több amerikai az országban rekedt.

Joe Biden beszédet mond az amerikai hadsereg Afganisztánban zajló evakuálási erőfeszítéseiről, oldalán Kamala Harris amerikai alelnökkel 2021. augusztus 20-án. Forrás: AFP / Anna Moneymaker

A sajtótájékoztató teljes felvételét nem találtuk meg, azonban egy kibővített, majdnem 3 perces változat továbbra is elérhető a DailyMail oldalán .

Ezen az látható, ahogy Harrist a riporterek egyszerre több kérdéssel fogadják, melyek közül csak egy vehető ki: „ Mit válaszol az amerikaiakról szóló jelentésekre? ”

Az alelnök a kérdések megválaszolása előtt láthatóan nyilatkozatot szeretne tenni, akkor neveti el magát, amikor azt mondja a riportereknek:

„ várjanak, várjanak, lassítson mindenki”.

Ezt követően kezdett az afganisztáni helyzetről beszélni, de ez az összevágott videóban már nem szerepel. A következőket mondta:

„ Két dologról szeretnék beszélni. Először is Afganisztánról, ennél nagyobb prioritásunk most nem is lehet. És különösen fontos, hogy biztonságosan evakuáljuk az amerikai állampolgárokat, a velünk dolgozó afgánokat, a veszélyeztetett afgánokat, beleértve a nőket és a gyermekeket. Ez jelenleg az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb prioritásunk. Az elmúlt napokban és hetekben nagy hangsúlyt fektettem erre a kérdésre, és ez a továbbiakban is így lesz” .

Vagyis Harris nevetése a riportereknek szólt, nem az Afganisztánban rekedt amerikaiaknak. Az afganisztáni helyzetet éppen hogy a kormány prioritásának nevezte.

Nem érti a külpolitikát?

Nevetése mellett Kamala Harrist több kritika érte állítólagos politikai inkompetenciája miatt is. A Magyar Nemzet egy július 23-án közzétett cikke szerint azzal tette nevetségessé magát, hogy túlságosan leegyszerűsítően beszélt az orosz-ukrán háborúról.

A cikk ironikus megfogalmazása szerint Harris „ mélyreható ismeretekről tett tanúbizonyságot”, illetve „ igazán tanulságos és mély hozzáértésről tanúskodó választ adott” egy orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kérdésre.

A Magyar Nemzet a The Morning Hustle című rádióműsor 2022. március 1-jei adásából idézi Kamala Harrist. Az alelnök így fogalmazott a műsorban: „ Ukrajna tehát egy európai ország. Egy másik ország, Oroszország mellett létezik. Oroszország egy nagyobb ország. Oroszország egy hatalmas ország. Oroszország úgy döntött, hogy megszáll egy kisebb országot, amit Ukrajnának hívnak. Tehát alapvetően ez nem helyes ”.

Az idézet pontos, azonban félrevezető, mert nem tartalmazza a Harris válaszát megelőző kérdést.

Mint arra a Lead Stories tényellenőrzése is rámutatott, a műsor riportere arra kérte az alelnököt, hogy magyarázza el a háborút „ hétköznapi nyelven azoknak, akik nem értik, mi folyik itt, és hogy miként érintheti ez közvetlenül az Egyesült Államokban élő embereket!”.

A tömör és valóban nagyon hétköznapi mondatok után Harris összetettebben folytatta a válaszát:

„ ez ellenkezik mindazzal, amit képviselünk, és amit mi csinálunk és mondunk. Mi tiszteletben tartjuk az országok szuverenitását, területi integritását és függetlenségét. Oroszország azonban katonailag bevonult Ukrajnába, provokáció és mindenféle indoklás nélkül, csak azért, hogy hatalmát egy másik ország elfoglalására használja ”.

Az amerikai állásfoglalás mellett a szankciókról is beszélt, az interjú ezen részei azonban említés szintjén sem jelennek meg a Magyar Nemzet cikkében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a Capitoliumban, miután átadta az ukrán zászlót Nancy Pelosi amerikai házelnöknek és Kamala Harris amerikai alelnöknek 2022. december 21-én. Forrás: Jim Watson / AFP

Antiszemita megnyilvánulásai vannak?

A Biden visszalépését követően közzétett Kamala Harrist bemutató cikkében a Magyar Nemzet két különböző nyilatkozat alapján vádolja antiszemita és Izrael-ellenes megnyilvánulásokkal az alelnököt.

Elsőként beszámolnak a George Mason Egyetem 2021-es, szavazást népszerűsítő rendezvényéről, ahol az egyik diák Kamala Harris előadására válaszolva kritizálta az amerikai kormányzatot, amiért továbbra is támogatja Izraelt, és elmondta, szerinte etnikai alapú népirtás zajlik Palesztinában.

„ A felvételen mindeközben jól látható, hogy Harris bólogat, és azt mondja, büszke, hogy a lány felvetette ezt a kérdést. Az alelnök hozzátette: a lány igazát nem szabad elnyomni” – írta az epizódról a Magyar Nemzet.

Szerintük Harris ezzel antiszemita, Izrael-ellenes pozíciót vett fel.

A 2021-es beszélgetés megtalálható a Politico oldalán. Felszólalásában a diák elmondja, hogy azért hozza fel az izraeli-palesztin konfliktust, mert Harris szerint fontos az emberek ereje és a demonstráció az Egyesült Államokban. Ennek ellenére a Fehér Ház nem fejezte ki az együttérzését a palesztinpárti tüntetők iránt, és továbbra is támogatja katonailag Izraelt.

Harris nem azt válaszolja, hogy büszke a hallgatóra, hanem hogy „ örül, hogy felhozta [a témát].” Válaszában nem tér ki a konfliktusra és a konkrét felvetésre sem, helyette általánosságban beszél a demokrácia fontosságáról, ami lehetővé tette, hogy a hallgató bemutassa álláspontját.

„ Ez megint arról szól, hogy a hangodat, a nézőpontodat, a tapasztalataidat, az igazságodat nem lehet elnyomni, és meg kell hallgatni. Ez az egyik dolog, amiért harcolunk: a demokrácia”

– válaszolja.

Arra is kitér, hogy a céljuk az egység, nem pedig az egyformaság.

„ A lényeg azzal kapcsolatban, amit a közel-keleti külpolitikáról mondtál, hogy még mindig vannak egészséges viták az országunkban arról, hogy mi a helyes, és senki hangját nem szabad elnyomni”.

Miután a rendezvényen történtek ellenérzéseket váltottak ki az amerikai zsidó közösségben, Harris munkatársai felkeresték és támogatásukról biztosították a Demokratikus Többség Izraelért nevű szervezetet. Mark Mellman, a szervezet elnöke elmondta , hogy Harris munkatársai megnyugtatták, az alelnök „ határozottan nem ért egyet azzal, ahogy a George Mason-i diák jellemezte Izraelt” és “Izrael biztonsága iránti elkötelezettsége rendíthetetlen”.

A Magyar Nemzet másik példája szerint a „ The Nation című baloldali lapnak adott interjújában Harris dicsérte a terroristák túlélését követelő tömegeket, és támogatta az Izrael elpusztítására és a zsidók elleni terrorizmusra való felhívásaikat”. Egyértelműsítik, hogy azokról az „ Izrael-gyűlölőktől” van szó, akik elfoglalták az amerikai egyetemeket.

Az újság eredeti cikkében azonban semmi hasonló nem hangzik el.

Harris nem dicsérte Izrael támadóit vagy a terroristákat, csak megértését fejezte ki a háború ellen tüntető egyetemisták érzései iránt. Azonban azt is hangsúlyozta, hogy nem ért teljesen egyet az álláspontjukkal.

Arra a kérdésre, hogy mit mondana a palesztinpárti tüntetőknek (egészen pontosan Gáza elpusztítása ellen megmozduló fiataloknak), azt válaszolja,

„ Pontosan azt mutatják, amilyennek az emberi érzelmeknek lenniük kell, válaszként Gázára. Vannak olyan dolgok, amiket a tüntetők közül néhányan mondanak és én abszolút elutasítok, így nem tudom teljes mértékben támogatni az álláspontjukat. De kezelnünk kell ezt a helyzetet. Megértem a mögötte lévő érzelmeket.”

Rendőrök barikádoznak el egy utcát San Franciscóban 2024. június 5-én, miközben palesztinbarát aktivisták gyülekeznek Kamala Harris alelnök találkozója közelében, hogy tiltakozzanak a Gázai övezet és Rafah elleni izraeli támadások ellen.

Forrás: Tayfun Coskun / AFP

A palesztinpárti egyetemi tüntetések 2023 októberében kezdődtek, amikor diákok a civil lakosság védelme érdekében azonnali tűzszünetet kezdtek követelni, illetve azt, hogy egyetemeik határolódjanak el az Izrael katonai tevékenységét támogató vállalatoktól.

Csak a kampány miatt mondja magát feketének?

Több kormánypárti oldal (például a Magyar Nemzet és a Mandiner ) feldolgozta Donald Trump állítását, miszerint „ Kamala Harris egyszer indiai, egyszer fekete ”, és politikai céljainak megfelelően változtatja meg, hogy mit mond a származásáról. Trump sugallata szerint Harris csak azért vette fel a fekete identitást, hogy javítsa esélyeit a fekete szavazók körében. A Magyar Nemzet cikke azt is kiemeli, hogy Harris Trumppal ellentétben nem ment el a Fekete Újságírók Országos Szövetségének kongresszusára.

Éppen ezen a kongresszuson beszélt Trump Harris származásáról. A következőket mondta:

„ Már régóta ismerem őt közvetve – közvetlenül nem nagyon –, és mindig is indiai származású volt. És csak az indiai örökséget népszerűsítette. Nem tudtam, hogy fekete, egészen néhány évvel ezelőttig, amikor történetesen fekete lett, és most azt akarja, hogy feketeként ismerjék. Szóval, nem tudom, vajon indiai, vagy fekete? ”

Kamala Harris valójában nem „hirtelen” kezdett feketeként utalni magára, kettős identitásáról évtizedek óta beszél, és többször nyíltan kiállt a feketék jogaiért.

Apja jamaicai származású, édesanyja pedig Indiából származik. Életrajzában és nyilatkozatai között is több olyan adatot találunk, ami bizonyítja, hogy a fekete közösség részének érezte magát.

Harris a történelmileg a feketék iskolájaként számon tartott Howard Egyetemre járt, ahol az Alpha Kappa Alpha, az ország legrégebbi akroamerikai egyesülete tagja lett, melynek eseményein a mai napig részt vesz . Később, mikor a Kaliforniai Egyetem jogi karán tanult kinevezték a Black Law Students Association (Fekete Joghallgatók Egyesülete) elnökének.

Az Alpha Kappa Alpha Sorority tagjai kilépnek a Kay Bailey Hutchison Convention Centerből Kamala Harris beszédének befejezésekor a 2024. július 10-én a texasi Dallasban. Forrás: Brandon Bell / AFP

Többször hangsúlyozta, hogy anyja révén az indiai kultúra erősen meghatározta neveltetését, de magára visszatérően feketeként utalt már bőven az elnökjelölti kampánya előtt. 2005-ben megjelent online életrajzában az első afroamerikai kerületi ügyészként szerepel, majd 2017-ben úgy fogalmazott , ő „a második fekete nő, akit beválasztottak az Egyesült Államok szenátusába”. Két évvel később írt visszaemlékezésében ez áll: „anyám nagyon jól értette, hogy két fekete lányt nevel” és elhatározta, hogy „ magabiztos, büszke fekete nőkké válunk [a testvéremmel].”

„ Fekete vagyok, és büszke vagyok arra, hogy fekete vagyok, és feketének születtem, feketén fogok meghalni”

– mondta Harris a The Breakfast Club rádióműsorban 2019-ben.

(Címlapi kép: Barczikai Fanni)