Nyaranta évről évre újult erővel kezdenek terjedni különböző téves információk a napozásról és a naptej használatáról. Egy magyar oldalon felbukkanó aktuális példával mutatjuk be a hamis állítások tipikus eseteit.

A nyári hónapokban a magyar nyilvánosságban is rendszeresen megjelennek a napozás veszélyeivel és a naptejjel kapcsolatos téves információk.

2017-ben a 24.hu számolt be arról, mekkora port kavart az a Tények riport, amiben olyan állítások hangzottak el, mint hogy 11 és 15 óra között kell napozni, az UV-sugárzás nem okoz bőrrákot, viszont aki naptejet használ, annál 3-4-szeresére nő a bőrrák egyik fajtája, a melanoma kialakulásának kockázata. Mindezt bármiféle tudományos forrás vagy megszólaló nélkül hangoztatta a TV2 műsora.

Idén július elején egy hasonló tartalmú cikket hozott le a mindenszo.hu blog „ Egyre több orvos jelenti ki, hogy nem szabad naptejet használni!” címmel. A cikket Facebookon is megosztották , ahol 39 ezer követőjük van. A mindenszo.hu már tavaly nyáron is jelentkezett naptejellenes tartalommal .

Képernyőfotó a mindenszo.hu oldaláról

Ebben a cikkben a 2024 júliusi írás hamis vagy félrevezető állításait elemezzük.

Legfontosabb megállapításunk, hogy a mindenszo.hu tudománytalan és veszélyes információkat, tanácsokat terjeszt a napozásról és a fényvédelemről, főként a napvédő krémek használatáról.

Bár a névtelen szerző szerint „ez tiszta egészségügy”, a mindenszo.hu egyetlen állításának alátámasztására sem linkel forrásokat. Csak a cikk végén tüntettek fel három lapot, köztük saját magukat.

Az alábbiakban a hamis állítások cáfolata mellett megbízható forrásokat is mutatunk, amelyekből a napozás veszélyeiről és a fényvédelem helyes módjáról lehet tájékozódni.

1. „A napfénytől nem leszel rákos, az UV-sugárzás pedig nem káros”

Azt állítja a cikk, hogy a melanoma a bőrrákos megbetegedések kevesebb, mint 2 százalékáért felelős, viszont nagyon agresszív betegség, így ez az oka a legtöbb bőrrákhoz köthető halálozásnak. „ Fontos, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a napozás nem okoz melanomát” – fejezik be a gondolatmenetet.

Az Európai Rák Információs Rendszer (ECIS) definíciója szerint melanoma a bőrrák egy típusa, amely akkor alakul ki, amikor a melanociták (a sejtek, amik a bőr barna színét adják) elkezdenek kontrollálatlanul növekedni.

A bőrrák főbb típusai közé tartozik még a bazálsejtes karcinóma (basal cell carcinoma, BCC) és a laphámsejtes karcinóma (squamous cell carcinoma, SCC).

A mindenszo.hu-n írtakkal ellentétben az UV-sugárzásnak való kitettség – nap vagy szolárium által – jelenti a bőr rákos megbetegedésének fő okát.

A WHO adatai szerint 2020-ban a túlzott UV-sugárzás 1,2 millió nem melanomás bőrrákos megbetegedést (BCC-t és SCC-t), valamint 325 ezer melanomás esetet okozott, miközben 64 ezer nem melanomás és 57 ezer melanomás halálozáshoz vezetett.

A Magyar Dermatológiai Társulat tájékoztatója szerint a melanomás esetek több mint háromnegyedéért az UV-sugárzás felelős. A megelőzés legfontosabb lépéseinek a fényvédelmet, a napégés elkerülését, a havi önvizsgálatot és az éves bőrgyógyászati szűrést tartják.

Azt az állítást, hogy „az UV-sugárzás nem káros”, a mindenszo.hu cikkében egy erősen önellentmondásos okfejtés követi. „ Aki magas-faktorú naptejet használ, az hajlamosabb túl hosszú ideig napon maradni, így túl sok sugárzásnak, leégésnek és napszúrásnak van kitéve” – írják.

Egy sajtótájékoztatón a Magyar Dermatológiai Társulat szakértői is hangsúlyozták , hogy a magas faktorszámú naptejtől sokan túlságosan védve érezhetik magukat. Ebből azonban természetesen nem következik, hogy „az UV-sugárzás nem káros”, ahogy az sem, hogy inkább egyáltalán ne használjunk naptejet.

Lengyel Zsuzsanna, az MDT vezetőségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a fényvédő termékeket kétóránként újból alkalmazni kell, a kritikus időszakokban pedig megfelelő ruházattal és árnyékba vonulással is szükséges védekezni.

Az, hogy az UV-sugárzásnak káros hatásai vannak, a hétköznapokban is elfogadott tudományos alapvetésnek számít.

A WHO álláspontja szerint, bár bizonyos mennyiségű UV-kitettség jótékony hatással van az egészségre, az UV-sugárzás káros hatásai közé tartoznak a bőrrák megnövekedett kockázata mellett a fototoxikus és fotoallergiás reakciók, a DNS-károsodás és az immunrendszer legyengülése, továbbá a szem különféle megbetegedései is.

2. Tudósok „megdöbbentő” bizonyítékai

Bár a mindenszo.hu cikke sehol sem használ pontos hivatkozásokat, néhány tudóst név szerint megemlít. Közülük ketten állítólag „megdöbbentő bizonyítékokkal” álltak elő a melanomás bőrrákról.

A nyilvánosan elérhető információk szerint azonban egyikük sem beszélt arról, hogy a napozás veszélytelen, a naptej pedig káros lenne.

Daniel Coit, sebész-onkológusról azt állítja a cikk, hogy egy 2012-es szemináriumon kijelentette: „ a melanomás esetek többségének nincsen köze a napsugárzáshoz, tehát napvédőszerek használatával és a nap kerülésével nem előzhető meg a betegség.”

A szemináriumnak nem találtuk nyomát az interneten, azonban egy 2011-es előadásban Coit kifejezetten a napozás veszélyeire hívta fel a figyelmet a melanoma kapcsán. Azt mondta, hogy a melanoma kezelésének első lépése a megelőzés, majd egy homokos strandról mutatott képet a hallgatóinak, és arra kérte őket, „ne menjenek erre a strandra”.

Egy Coit vezetésével írt 2012-es cikk megemlíti a napnak való kitettséget a melanoma egyik kockázati tényezőjeként. „A melanomás betegek és családtagjaik számára népszerűsíteni kell a bőrrák megelőzésével kapcsolatos oktatást, beleértve a fényvédelmi óvintézkedéseket is. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy napvédő krémek rendszeres használata csökkentheti a melanoma újbóli kialakulásának esélyét” – fogalmaznak a Coit által vezetett tanulmányban.

David Mitchell, a texasi egyetem rákkutatója a mindenszo.hu szerint „ egy halakon végzett vizsgálattal kimutatta, hogy az UVA-sugárzás nem okoz melanomát, és nem felelős a betegségnek az elmúlt 30 év során tapasztalt elterjedéséért.”

Mitchell tényleg beszélt arról , hogy egy 2010-es halkísérletben az UVA- sugárzás (korábbi tudományos eredményeknek ellentmondva) nem növelte a melanoma kialakulásának esélyét. De azt is hozzátette, hogy az UVB sugárzás viszont 240 százalékkal növelte a melanoma valószínűségét, és hogy az eredmények nem jelentik azt, hogy az UVA sugárzásnak semmilyen szerepe nincs a melanomák növekedésében.

A kísérletről beszámoló tanulmány is azt írja, hogy az UVA karcinogén, és egy másik típusú bőrrák, az SCC kialakulásában szerepet játszik.

3. „Naptejet ne!”

A cikk címe és a szöveg több pontja azt ajánlja, hogy egyáltalán ne használjunk naptejet. A „Naptejet ne!” alcím után azonban – ismét jókora önellentmondással – már arról kezd el írni a szerző, hogy milyen összetevőket kerüljünk el a naptej vásárlás során.

A mértékadó tudományos és egészségügyi testületek valójában biztonságos és létfontosságú eszköznek tartják a naptejet a bőrrák megelőzésében.

Az American Cancer Society legalább 30 faktoros napvédő krém használatát javasolja a megfelelő ruházat és a napszemüveg mellett.

A naptej vásárlása során elkerülendő, „káros” anyagok listáját a mindenszo.hu egy az egyben a naturalista.hu cikkéből emelte át. A naturalista.hu nem egy orvosi szaklap, hanem egy természetes babaápolással foglalkozó webshop.

Írásukban a hanyagolandó összetevők között sorolják fel többek között az oktinoxátot, homoszalátot és oktokrilént. Ezek az anyagok közvetlenül kapcsolódnak az UV-szűréshez, és már külföldi tényellenőrzés is született róluk. A spanyol Maldita írt arról, hogy az EU fogyasztóvédelmi tudományos testületének véleménye szerint bizonyos koncentrátum-szintig biztonságosan alkalmazhatók fényvédő készítményekben.

Érdekesség, hogy a naturalista.hu idézett cikkében helyes állítások, tanácsok is szerepelnek a fényvédelemről. Ezeket a mindenszo.hu nem vette át, hiszen ellentétesek lennének cikkük központi üzenetével.

Az alábbi, a naturalista.hu és a bőrgyógyászok által is hangsúlyozott pontok maradtak ki a cikkből:

4. „11 és 15 óra között menj napozni”

A mindenszo.hu cikke éppen a legveszélyesebb időszakban javasolja a napozást az embereknek, ráadásul naptej nélkül.

Ezt írják:

„Pont akkor kell Napozni, amikor tiltják! Hogy hogyan kell jól napozni? Elmondjuk, nagyon egyszerű! Tény, hogy le lehet égni a napozástól, főleg, ha idén először mész ki a napra. Nem kell több órát napozni első alkalommal, mert valóban leégsz, csúnyán! És az fáj! Mondjuk első nap 1 óra napozás, kis bőrpír még nem vészes, nem fogsz húsz perc alatt leégni, ez hazugság! 4-5 nap mérsékelt napozás után már barna leszel, hámlani sem fogsz! 1-2 hét alatt szép barna leszel, az a bőr védekezési mechanizmusa és utána már egész nap napozhatsz sokat, NAPTEJ NÉLKÜL! Nincs rá szükség! A pórusokat is eltömíti!”

Ahogy azt már tisztáztuk, a naptej használata nagyon fontos, azonban nem lehet megoldás mindenre. Az American Academy of Dermatology például azt tanácsolja , hogy 10 és 14 óra között kerüljük a közvetlen napfényt. A Magyar Dermatológiai Társulat pedig azt, hogy:

11 és 15 óra között ne feküdjünk ki a napra, sőt vonuljunk árnyékba, hiszen ekkor a legerősebb az UV-sugárzás.

5. „A D-vitamin hiánya rákhoz vezethet”

A cikk utolsó részében a mindenszo.hu a naptej nélküli napozás melletti érvként sorakoztatja fel a D-vitamin rákos megbetegedésekre gyakorolt pozitív hatását.

Egyes tanulmányok szerint a D-vitamin valóban csökkentheti a rákos sejtek növekedését,

de ez nem jelenti azt, hogy a D-vitamin hiánya rákhoz vezetne vagy hogy naptej nélkül kell a napra mennünk a megfelelő D-vitamin szintért.

Egy kevés napsütés valóban segíthet a szervezetünknek D-vitamint termelni, ami fontos a csontok, a fogak és az izmok egészségének megőrzéséhez. A Cancer Research UK cikke azonban egyértelműen kimondja, hogy nem szükséges hosszas napozás az elegendő D-vitamin bevitelhez. Arra pedig nincs elegendő bizonyíték, hogy az alacsony D-vitamin-szint összefüggésben lenne a rák kialakulásával.

A D-vitamint a rövid napon töltött idő mellett étkezés útján is pótolni lehet: például a tojássárgáján, olajos halakon és egyes margarinokon keresztül. Aki pedig jobban kitett a D-vitamin hiánynak (például terhes nők, sötétebb bőrű emberek, 4 évnél fiatalabb gyerekek és 65 évnél idősebb felnőttek), az táplálékkiegészítő formájában is beviheti a szükséges mennyiséget – írja a Cancer Research UK.

A Magyar Dermatológiai Társulat álláspontja szerint az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához márciustól októberig az UVB sugárzás erősségétől függően 15-30 perc direkt napsugárzás szükséges, ami a végtagokat, a vállat és az arcot éri.

Megjegyzendő, hogya Skin Cancer Foundation szakértői szerint arra sincs bizonyíték, hogy a naptej rendszeres használata D-vitamin hiányhoz vezetne.

Naptejellenes mozgalom: nemzetközi szinten is terjed a fényvédelemet elutasító dezinformáció

A magyar példa korántsem egyedi. Külföldön is rendszeresen szólalnak fel áltudományos érvekkel a naptejhasználat ellen az online térben, főként TikTokon. Még egy nevet is kapott a jelenség: ‘Anti-Sunscreen Movement’ (Naptejellenes mozgalom).

A probléma mértékét jól érzékelteti a Maldita tényellenőrzése , amiben egy olyan tévhitet is bemutattak, amivel még nem találkoztunk korábban.

„A húsevő étrend megakadályozza a leégést” – állítják több közösségi média bejegyzésben.

Valójában semmilyen étkezési szokás nem helyettesíti a fényvédő készítmények hatását.

Egyes antioxidánsok tényleg csökkenthetik a napsugárzás a bőrre gyakorolt negatív hatását, azonban ezek nem pótolhatják a fényvédelmet, csak kiegészítik azt.

Ráadásul a kérdéses tápanyagok a tévhittel ellentétben növényi eredetű ételekben vannak jelen, miközben egyes húsok, például a vöröshús még növelik is a rák kockázatát.

Képernyőfotó az egyik hamis állítást terjesztő közösségi média posztról

Címlapi kép: Romain Longieras / Hans Lucas / AFP