Az ATV műsorában elhangzott állítás több mint 2 évig igaz volt, már nem az. De tényleg 30-40 százalékkal olcsóbbak Lengyelországban az élelmiszerek?

Szerző: Rehova Kata

Az ATV Heti Napló című műsorának vendége volt Magyar Péter, a Tisza Párt politikusa május 26-án. Sváby András riportmagazinjában Magyar a műsorvezetői és nézői kérdésekre reagálva beszélt az euró bevezetésének lehetőségéről, a vészhelyzeti rendeleti kormányzásról, az eutanáziáról, a Karmelitában (nem) lévő barátairól, 11 kilós fogyásáról és ajándékba kapott mézekről is. A műsorban beolvastak nézői kérdéseket is, az egyik ilyen kérdés így hangzott:

„Szükséges-e az áfacsökkentés?”

Magyar a válasza elején arról beszélt, hogy a kormány szerint azért nem lehet áfát csökkenteni, mert „a kereskedők majd lenyelik”. (Ezzel arra a nézetre utal, hogy az áfacsökkentés azért nem hatékony lakossági árcsökkentő intézkedés, mert nincs garancia rá, hogy utána a boltokban majd az árak is mérséklődnek, ahelyett, hogy a kereskedők egyszerűen zsebre tennék az áfacsökkentés jelentette extra bevételt.) Ellenpéldaként Lengyelországot hozta fel, ahol

– „az összes alapvető élelmiszer áfakulcsa nulla, azaz nulla százalék”

– „az élelmiszerek többsége” pedig „30-40 százalékkal olcsóbb”, mint Magyarországon, ráadásul úgy, hogy Lengyelországban „jóval magasabbak az átlagfizetések.”

Ellenőriztük Magyar Péter állításait, és a következőkre jutottunk:

Az átlagkereset viszont 2023-ban valóban magasabb volt Lengyelországban, mint Magyarországon.

Nézzük a részleteket!

„Nulla, azaz nulla százalék” – Magyar Péter a Heti Naplóban. Kép forrása: az ATV YouTube-csatornája.

Lengyelországban, ahogy több más európai országban, köztük Magyarországon is, jelentős inflációs hullám söpört végig a gazdaságon az elmúlt években, 2022 januárjában már 9,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az országban, mint egy évvel korábban. A helyzetre a lengyel kormány 2022 februárjában azzal reagált , hogy 0 százalékra csökkentette háromféle árucikk: a földgáz, a műtrágyák és az alapvető élelmiszerek (húsok, tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök és a malomipari termékek) áfáját.

Míg az első két árucikknél az áfacsökkentést rövid idő után kivezették, az alapélelmiszerek 0 százalékos áfája egészen idén tavaszig megmaradt. A lengyel infláció azonban közben 2023 februárjában 18,6 százalékon tetőzött, majd idén januárra 3,9 százalékra csökkent, ami 2021 márciusa óta a legalacsonyabb érték, és további csökkenés is várható.

Ezért a lengyel pénzügyminisztérium idén március 31-étől megszüntette az élelmiszerek 0 százalékos áfakulcsát is, áprilistól az alapvető élelmiszerek áfakulcsa Lengyelországban 5 százalékra emelkedett. A kormány döntéséről a nemzetközi sajtóból is lehetett tájékozódni, a Reuters például március 12-én írta meg a hírt.

„Az élelmiszerek többsége 30-40 százalékkal olcsóbb, mint nálunk, és ott jóval magasabbak az átlagfizetések.” – folytatta Magyar Péter a magyar és a lengyel viszonyok összehasonlítását.

Az első állítás ellenőrzéséhez a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb relatív árszínvonal adatait használtuk. A relatív árszínvonal azt mutatja meg, hogy az EU-átlaghoz képest egy adott évben hogy alakulnak egyes termékcsoportok fogyasztói árai az EU egyes tagállamaiban. Az előző évi, 2023-as adatokat majd csak július közepén hozza nyilvánosságra a KSH, ezért egyelőre csak a 2022-es adatokkal dolgozhatunk. Ezek alapján Magyarországon az EU-átlag 89,9 százalékán állt az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára, míg Lengyelországban az EU-átlag 73,4 százalékán. (Ezek az adatok egyébként megegyeznek az Eurostat legfrissebb statisztikáival.)

A lengyel élelmiszerárak tehát valóban alacsonyabbak, mint a magyarországiak. Azt ugyan nem tudjuk, hogy Magyar Péter milyen adatok alapján állította, hogy “az élelmiszerek többsége 30-40 százalékkal olcsóbb” Lengyelországban, mint nálunk.

Az élelmiszerek relatív árszínvonala közti különbség a fenti számok alapján minden esetre nem 30-40, hanem 20 százalék volt 2022-ben.

Ami a fizetéseket illeti, a teljes munkaidőben dolgozók éves nettó átlagkeresete euróra átváltva az Eurostat legfrissebb, 2022-re vonatkozó adatai szerint Lengyelországban valóban jóval meghaladta a magyar szintet. Ott az éves nettó átlagkereset 18890, Magyarországon 18126 euró volt.

Magyar Péter egyébként a választási kampány során már több túlzó kijelentést is tett, például a magyar átlagkereset reálértékének csökkenéséről, a munkanélküliség alakulásáról, vagy a 80 éves korukig egészségesen élő belgákról, Ugyan a kampánykörútján elmondott beszédeiben, interjúiban vagy akár közösségi médiás élő bejelentkezései során elhangzó állítások nem feltétlenül állnak távol a valóságtól, a hivatalos statisztikák alapján pontosításra szorultak.

Címlapon: Magyar Péter Bicskén kampányol. Fotó: Németh Dániel/444