Pedig még az Állami Számvevőszék is kimondta, hogy egyes kormányzati intézkedések is komolyan hozzájárultak a főváros pénzügyi helyzetének leromlásához az elmúlt ciklusban. Az energiaválságról és az inflációról nem is beszélve.

Hol van a pénz, főpolgármester úr? – kérdezi Szentkirályi Alexandra, a Fidesz főpolgármester-jelöltje ebben a Facebook-videóban , amelyet a kormánypárt összesen 700-800 ezer forintért hirdetett is közösségi oldalon áprilisban.

A videóban Szentkirályi azt állítja, Karácsony Gergely vezetése alatt a fővárosi önkormányzat elherdálta azt a 200 milliárd forintos tartalékot, amellyel a leköszönő fideszes városvezetés 2019-ben átadta a kasszát a hivatalba lépő új főpolgármesternek. Ráadásul úgy, mondja szigorú arccal Szentkirályi, hogy közben “a főváros legfontosabb bevétele, az iparűzési adó 5 év alatt 164 milliárdról 303 milliárdra nőtt.”

“Hogy lehet az, hogy a nemzet fővárosa a növekvő bevételek mellett a csőd szélén tántorog?”

– teszi fel a kérdést a fideszes főpolgármester-jelölt, majd rögtön meg is válaszolja: 2019 óta az iparűzési adóbevétel “Gyurcsány embereinek zsebébe” vándorolt.

Ez a kampányvideó azonban ezzel a tartalommal súlyosan félrevezető.

Szentkirályi ugyanis úgy beszél “növekvő bevételek”-ről, hogy közben kizárólag egy – kétségtelenül fontos – bevételi forrás, az iparűzési adó alakulásáról ad tájékoztatást. Pedig az elmúlt, 2019-ben kezdődött ciklusban valójában több más tényező is befolyásolta a főváros költségvetését.

A következőkben bemutatjuk, melyek voltak azok a kormányzati intézkedések az elmúlt 5 évben, amelyek hatással voltak a Fővárosi Önkormányzat költségvetésére, és az önkormányzat hivatalos közlései alapján mekkora forráskiesést jelentettek a főváros számára. Azt is bemutatjuk, milyen pénzügyi hatása volt az ÁSZ jelentésében említett “külső negatív tényezőknek” a főváros bevételeire illetve kiadásaira.

Szentkirályi videója azzal a megállapítással kezdődik, hogy Tarlós István 2010-ben a főpolgármesteri székbe ülve 250 milliárd forintos adóssággal vette át a főváros vezetését az SZDSZ-es Demszky Gábortól, 2019-ben pedig 200 milliárd forintos tartalékkal adta át a kasszát Karácsony Gergelynek.

Ezeket az adatokat a közpénzből is működő szervezetek gazdálkodását monitorozó Állami Számvevőszék jelentéseiből ellenőriztük, és meg is találtuk a Szentkirályi által bemondott számokat.

Az Állami Számvevőszék 2011-es jelentésében szereplő adatok szerint a főváros összes kötelezettségei 2009-ben 250 milliárd forintot tettek ki, Tarlós István pedig 2010. október 3-án lett Budapest főpolgármestere.

Forrás: Állami Számvevőszék

Ennek ellenére egyébként az ÁSZ-jelentés azt állapította meg, hogy “a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzete, likviditása 2007 és 2010 között (…) megfelelő volt, mivel a pénzeszközök, a követelések és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok együttesen minden évben fedezetet biztosítottak a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek rendezéséhez.” A 2007-2010. években a teljesített működési célú költségvetési kiadásoknál nem volt hiányzó forrás, működési célú hiteleket, likviditási célú hiteleket az önkormányzatnak nem kellett felvennie.

Ami a 2019-es átadást illeti, a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat kimutatásai megegyeznek a Szentkirályi által bemondott számmal, miszerint 200 milliárd forint tartalékkal adta át Tarlós 2019-ben a stafétabotot Karácsonynak. Ebben a 2023-as fővárosi költségvetésvédelmi javaslatban szerepel egy összesítés arról, mit találtak Karácsonyék az átvételkor a főváros bankszámláin.

Forrás: Budapest Főváros Önkormányzata

186,2 milliárd szabadon felhasználható forintot és 22,6 milliárd csak valamilyen meghatározott célra költhető forintot. A kétfajta forrás együtt némileg meghaladja a Szentkirályi által említett 200 milliárd forintot.

Erről a pénzről állítja most a fideszes főpolgármester-jelölt, hogy a Karácsony-féle vezetés elherdálta (hasonlót állított majdnem pontosan egy évvel korábban Facebook-oldalán már a fővárosi Fidesz is). A fideszes állítások szerint ráadásul úgy jutott a csőd szélére az önkormányzat, hogy a főváros iparűzésiadó-bevételei közben növekedtek.

Csakhogy Szentkirályi több tényezőt kihagyott a képletből, amikor egyedül ezt a bevételi forrást emelte ki a videójában.

Azt az Állami Számvevőszéknek a főváros gazdálkodásáról készített 2024-es jelentése is világosan kimondja, hogy a Fővárosi Önkormányzat gazdasági helyzete kedvezőtlenül alakult az elmúlt időszakban:

De még az ÁSZ-jelentés is kiemeli, hogy ennek a “fenntarthatatlan” és “kedvezőtlen” pénzügyi helyzetnek a kialakulásához több tényező is hozzájárult, például:

A kormányzati intézkedések közül az ÁSZ jelentés kettőt ki is emel:

Hogy ezek az intézkedések mekkora bevételkiesést, illetve mekkora plusz terheket jelentettek a főváros gazdálkodása számára, arról az önkormányzat igyekezett aktívan kommunikálni az elmúlt két évben. 2023-ban részletes kimutatást készítettek a kormányzati elvonások hatásáról, amelyben azt állították,

csak az adóemelések és adóelvonások 227 milliárd forinttal terhelték meg a ciklus eleje óta a Fővárosi Önkormányzat költségvetését.

Forrás: budapest.hu

A szolidaritási adó emelése 2019 óta összesen 136 milliárd forintnyi többletkiadást eredményezett – állítja az önkormányzat.

A szolidaritási adót azok a települések fizetik a központi költségvetésbe, amelyek magas helyi iparűzésiadó-bevételeket (hipa) érnek el. Az adónem létrehozásával az volt a kormányzati szándék , hogy a gazdagabb települések által befizetett adóból az alacsonyabb jövedelmi helyzetű önkormányzatok finanszírozását javítsák.

A szolidaritási hozzájárulás mértékét sávokban határozza meg a kormány az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség alapján, évente, a következő évre vonatkozó költségvetési törvényben. Az aktuális táblázatot a 2024-es költségvetési törvény tartalmazza.

A G7 gazdasági portál április elején megjelent elemzéséből látszik, hogy a nagyobb, jellemzően erősebb iparral rendelkező városok szolidaritási hozzájárulási adóterhei dinamikusan növekedtek a 2019-es (több városban ellenzéki győzelmet hozó önkormányzati választások) óta, de az adóemelés fideszes vezetésű településeket majdnem olyan súlyosan érintett, mint ellenzéki vezetésűeket.

Hogy Budapestet hogy érintette, arról a Fővárosi Önkormányzat tavaly a következő grafikont tette közzé:

Forrás: budapest.hu

Eszerint a fővárosnak szolidaritási adó címén 2018-ban még csak 5 milliárd forintot kellett befizetnie a központi költségvetésbe. “Ennek az összegét emelte meg a Kormány pár év alatt olyan mértékben, hogy 2023-ban már 58 milliárd forintot kellene erre a célra befizetni. Ez több mint tízszeres emelkedés, összesen pedig 136 milliárd forint többletkiadás 2019 óta” – fogalmaznak elemzésükben. A 2019-2022 közötti számok a már hivatkozott 2024-es ÁSZ-jelentésben is megtalálhatók. Ugyanez a jelentés pedig megállapítja azt is, hogy

a Fővárosi Önkormányzat 2021-től a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált,

mivel az általa fizetendő szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből “az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás” összegét.

Forrás: Állami Számvevőszék

A Fővárosi Önkormányzat 2023 júniusában beperelte a magyar államot a magas szolidaritásiadó-teher miatt, és annak csak egy részét fizette be, de a bíróságon nem kapott azonnali jogvédelmet az ítélet megszületéséig, így addig is be kell fizetnie a rá kiszabott összeget.

A másik kormányzati intézkedés, amelyre az ÁSZ-jelentés hivatkozik, az úgynevezett hipa-felezés. Helyi iparűzési adó címén ugyanis 2021-től az önkormányzatok a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében az addigi maximum 2 százalék helyett csak 1 százalék iparűzési adót szedhettek be. A korlátozás 2023-ban megszűnt, de a Fővárosi Önkormányzat szerint a 3 költségvetési év alatt, amíg a szabály életben volt, összesen 81 milliárd forint adóbevételtől esett el az önkormányzat.

A helyi iparűzési adóbevételek ennek ellenére valóban folyamatosan nőttek Budapesten 2019 óta, a Szentkirályi videójában is elhangzó állítást az ÁSZ-jelentésben megtalálható számok is alátámasztják:

Forrás: Állami Számvevőszék

Az ÁSZ-jelentés olyan, az önkormányzat gazdálkodásának minőségétől független, külső tényezőkről is írt, amelyek szintén rontottak a főváros pénzügyi helyzetén az elmúlt ciklusban.

Nem is véletlen, hogy “az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok közül a BKK támogatásának emelkedése volt a legjelentősebb” az elmúlt években az ÁSZ jelentése szerint is. A jelentés ugyanakkor hozzáteszi, hogy “a közösségi közlekedés ellátásához nyújtott állami támogatás összege” a megnövekedett költségek ellenére is változatlanul 12 milliárd forint maradt.

A főváros ráadásul mindezek ellenére kimaradt azoknak az önkormányzatoknak a köréből, amelyeket rezsitámogatásban részesített a kormány még 2023. év elején.

Közreműködött: Totth Benedek