A Megafon 40 millió forintból hirdetett világháborús üzenetére Bohár egy romos helyszínen forgatott videóval is ráerősített. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan találtuk meg a videóban szereplő épületet, milyen funkciót látott el a múltban és mire használják jelenleg.

Szerző: Barczikai Fanni

“Ugye te sem szeretnéd, hogy így nézzen ki az otthonod?” – teszi fel a kérdést a megafonos Bohár Dániel március 12-én közzétett videójában , miközben a háttérben látható romos épület megviselt falaira mutat.

A videó a Facebookon 367 ezer megtekintést ért el, a Megafon két hirdetéssel, összesen több mint egymillió forintért reklámozta.

A videó abba az orosz-ukrán háború kitörése óta visszatérő kormánypárti narratívába illeszkedik, mely szerint a háborúpárti politikusok a harmadik világháborúba sodorhatják Magyarországot.

A Fidesz 2022-es parlamenti választási kampányában is fontos szerepet játszó narratíva népszerűsítésére a Megafon márciusban több mint 40 millió forintot költött a Facebookon. A “világháborús veszélyt” Bohár videójában összekapcsolja a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választásokkal, és kijelenti, hogy a választások tétje, hogy a háttérben látható épülethez hasonló rommá válnak-e a házaink.

A négyzetekben szereplő fotók a Lakmusz felvételei a Bohár háta mögött látható falfirkákról.

A Megafon influenszerei jellemzően stúdióban, beltéri háttér előtt forgatnak. Bohár háborús videóihoz mégis több esetben kültéri helyszínt választott. Ilyenkor a helyszínválasztás erősíti a véleményvezér narratíváját és vizualizálja az üzenetét. Márciusi videójában is kiemelt szerepet kap a lepusztult, romos épület, amivel kapcsolatban az alábbi két állítás hangzik el:

Bár az első ránézésre valószínűnek tűnt, hogy Bohár Dániel nem utazott le a frontra forgatni, kíváncsiak voltunk, mi az a romos épület, ami előtt a fenyegető harmadik világháborúról értekezik.

Kutatásunk alapján kiderült, hogy az épületet valószínűleg sosem használták lakóházként, lepusztultságáért pedig az elhanyagoltság és az idő a felelős. Egy évek óta elhagyatottan álló XV. kerületi laktanyáról van ugyanis szó, ahol néhány éve még rendszeresen szerveztek airsoft játékokat.

Baloldali kép: Bohár-videó, jobboldali képet készítette: Dezső Annamari

Hol van ez a hely?

Bár a Bohár videójának hátteréül szolgáló létesítmény megviseltnek tűnik, a háború sújtotta épületekkel ellentétben az oszlopai kivétel nélkül állnak, és a falakon sem tátonganak hatalmas lyukak. A leharcolt állapotot nem hiányzó felületek vagy falból kiálló vasdarabok okozzák, hanem a csupasz téglák, a vakolat hiánya, valamint a koszos és graffitis falak. Ilyen pusztítást sokkal inkább az idő, mint fegyver vagy háború okozhat, így arra következtettünk, hogy az épület már hosszú évek óta elhagyatottan és kifosztottan állhat .

Baloldali képet készítette: Dezső Annamari, jobboldali kép: Bohár Dániel videója

A videó legtöbb snittjében élénk graffitik láthatóak a falakon, ezek a legtöbb falfelületet teljes egészében kitöltik. Ez arra utal, hogy az épületet valószínűleg gyakran látogatják utcaművészek és az elhagyott helyeket kedvelő urbexesek.

Számos olyan nyilvános és privát csoport található a Facebookon, ahol a magyarországi urbex (urban exploration) közösség népszerűsíti tevékenységét. Ennek lényege, hogy résztvevők bejussanak elhagyatott vagy lezárt helyekre, a bejárásról fényképeket készítsenek és megosszák egymással közösségi oldalaikon.

A BCO Urbex gyűjtésének rövid böngészése után egyértelműen meg lehet különböztetni a leggyakoribb célpontokat építészeti jellegzetességeik alapján: gyárak, kórházak, iskolák, magánépületek (lakóházak, társasházak) és laktanyák.

Dezső Annamari felvétele

Bohár Dániel videóján látható épület ez utóbbi épülettípusra hasonlít leginkább. A laktanyák általában kocka alakú, fehér vagy világos színű épületek, melyek nagy belmagassággal és magasra helyezett, kicsi, hosszúkás ablakokkal rendelkeznek. Egyedi jellegzetességeik a tér közepére helyezett oszlopok, amiket a Bohár-videóban is meg lehet figyelni.

Dezső Annamari felvétele

Mivel a Megafon budapesti székhellyel rendelkezik és Bohár is gyakran forgat innen, elsőként a budapesti laktanyákat ellenőriztük. Miután a keresést kibővítettük a “graffiti” címszóval, már könnyű dolgunk volt, az első találatok között szerepelt az újpalotai laktanyáról szóló, 2016-os blogbejegyzés .

A blogposzthoz melléklet képeken pedig felismerhető Bohár videójának háttere.

Forrás: Google

Az újpalotai “airosftpálya”

A Lakmusz még április második hetében felkereste a XV. kerületben található helyszínt, ami valójában egy több romos épületből álló létesítmény a jelenleg is működő Irinyi János laktanya mögött, a rákospalotai temető és a Szilas-patak szomszédságában. Pontos címmel a Google Térképen nem rendelkezik, itt csak “ Újpalota Airsoft pálya ” néven szerepel, hivatalosan azonban a rákospalotai városrészhez tartozik.

Forrás: Google Maps

A terület régóta elhagyatott lehet, az interneten 2007-ből is találtunk képeket róla, amelyek a maihoz hasonló, lepusztult állapotban mutatják. A helyszín valószínűleg ismert a budapesti underground körökben, az Avantgarde együttes például itt forgatta Nincs esély című számának klipjét. Az M3-mas autópálya és a temető között pedig rendszeresen tartottak a airsoft játékokat hétvégenként, a fórumok szerint 2012-től legalább 2021-ig.

Megkerestük az ‘Újpalotai Airsoft – Kulturált játékszervezés’ Facebook-oldal adminisztrátorát, aki azt írta, hogy a pálya egy romépület, amelyet hétvégente különböző társaságok használnak játékokra. “A tulajdonost tudtommal egyáltalán nem érdekli, hogy airsoftoznak, mivel a terület teljesen elhanyagolt/elhagyatott és egyelőre tudtommal nem terveznek oda semmilyen épületet és vagy felújítást” – írta kérdésünkre.

Forrás: Airsoftosok facebook oldala

Korábban feltehetően a jelenleg is működő Irinyi János laktanya részét alkotta a tőle 150 méterre elhelyezkedő épületegyüttes. Erre utalnak a már említett, laktanyára emlékeztető építészeti jellegzetességei, és az is, hogy a közösségi médiában több posztoló és kommentelő katonai létesítményként emlékezett rá (például itt és itt ), bár a pontos funkciójáról ellentmondásos információkat szolgáltattak.

Forrás: Facebook

A laktanyát használó egységet nekünk sem sikerült azonosítanunk, ami biztos, hogy az épületegyüttes már egy 1963-mas légifelvételen megfigyelhető a mai felépítésében. A Magyar Honvédséget kerestük a létesítmény pontos múltbeli funkciójára vonatkozó kérdéseinkkel, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Forrás: fentrol.hu / A laktanya egy 1963-mas légifelvételen

A XV. kerületi önkormányzat ingatlankezelője megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy nem az önkormányzat tulajdonában állnak az épületek. Bár a pontos címet nem ismertük, a budapesti földhivatal a koordináták alapján segített nekünk beazonosítani a helyrajzi számot, és így le tudtuk kérni a terület tulajdoni lapját is. Ez alapján a 64791 négyzetméteres “beépítetlen terület” sorsa 2007-ig visszavezethető.

Ekkor vásárolta meg az ingatlant a Rákospalotai temetőtől (Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.) a M3 Depo Invest Beruházó és Ingatlanfejlesztő Kft., majd 2014-ben a hasonló nevű M3 Sztráda Depó Ingatlanhasznosító Kft.-hez került. Bár a mai napig az ő fenntartásuk alatt áll, állapotában a 2007-es urbexes képekkel összehasonlítva nem történt változás. A pécsi céget kerestük azzal kapcsolatban, hogy karbantartják-e az épületegyüttest, engedélyezték-e Bohár Dánielnek a forgatást illetve, hogy milyen terveik vannak a területtel a jövőben, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz tőlük.

A duplacsavar

Hogy helyesen azonosítottuk a helyszínt, azt maga Bohár Dániel is megerősítette, amikor április 23-án a következő szöveggel posztolt az elhagyatott újpalotai laktanyáról: “Valahol, Európában. Az elfeledett airsoft pálya.”

A poszt előzménye Magyar Péter április 22-i Facebook-bejegyzése . Magyar komlói országjárásán készített képeket osztott meg “Valahol, Európában. Az elfeledett Magyarország, a magára hagyott vidék” felirattal, kommentben pedig hozzátette, hogy a komlói bányák környékéről van szó.

Magyar képeinek helyszínét is sikerült azonosítanunk: a komlói Zobák-aknánál (Hóvirág u. 1, 7300) készültek. Az akna a komlói bányászati üzem része volt, ahol 1892 -től 2000. január 31-ig feketekőszén-bányászat folyt. Több mint húsz éve kihasználatlanul áll a terület, amit már az urbexesek is felfedeztek.

A kormánypárti média azután kapta fel Magyar posztját, hogy egy kommentelő jelezte, a fotósorozaton egy airsoft- és paintballpályaként üzemeltetett terület látható. A Magyar Jelen megkérdezte az esetről az airsoftpályát üzemeltető vállalkozót, aki megerősítette az információt. A portál azonban a vállalkozó nevét és a vállalatot sem jelölte meg, lapunk pedig, akár csak az Újpalotai airsoftpálya esetében, itt sem talált olyan hivatalos oldalt, ami állandó játéktérnek jelölte volna meg az egykori aknát.

Magyar Péter posztjáról a Magyar Jelen cikke után több kritikus mém is készült, ezek gyűjtésére az Origo külön cikket szentelt.

Bohár Dániel is azért tért vissza az újpalotai airsoftpályára április 23-án, hogy Magyar Péteren élcelődjön – egyúttal azonban újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy márciusban itt forgatta a saját, harmadik világháborút vizionáló videóját.

Forrás: Bohár Dániel posztja

Az utolsó csavar a történetben, hogy az Origo “mémgyűjtésében” tévesen úgy állította be Bohár posztját, mintha az a komlói helyszínen készült volna. “Bohár Dániel riporter végül elutazott a helyszínre, és megnézte az airsoftpályát” – áll az Origo cikkében, pedig Bohár valójában arra az újpalotai területre ment vissza, ahol korábban forgatott is. A két airsoftpályát körülbelül 215 km választja el egymástól.

Dezső Annamari felvétele

Címlapi illusztráció: Német Szilvi