Mi az állítás?

„A háztartások pénzbeli megtakarítását 1000 milliárdról 5500 milliárdra, 5 és félszeresére növeltük.”

Ki mondta és mikor?

Orbán Viktor április 19-én a Fidesz választási manifesztumának bemutató rendezvényén beszélt 14 éves kormányzásának gazdasági eredményeiről. A számokkal bőven megtámogatott eredménylistát Orbán egy nappal később, április 20-án a Facebook-oldalán is megosztotta.

Milyen hirdetésekben szerepelt az állítás?

A miniszterelnök posztját a Fidesz fizetett hirdetésben terjesztette a Facebookon, a Meta Ad Library adatai szerint 100 és 125 ezer forint közötti összegért. A posztot több mint 350-en osztották meg, és az Ad Library-ben található információ szerint 45-50 ezer embert értek el vele.

Mire jutottunk az állítás ellenőrzésekor?

Ennél az állításnál a legnehezebb megfejteni, pontosan mire gondolhatott Orbán. Van olyan, a háztartások megtakarításaival összefüggő adat, ami valóban 5,5-szeresére nőtt 2010 és 2023 között, de a közgazdaságtan nem egészen ezt szokta a háztartások pénzügyi megtakarításának nevezni.

Bővebben?

A háztartások pénzügyi számláiról az MNB tesz közzé rendszeres adatokat. Ha az MNB adatbázisában arra keresünk rá, hogy az egyes években hogyan változtak a háztartások pénzügyi eszközei tranzakciók (vagyonelemek vétele és eladása) eredményeképp, akkor 2010-ben 989 milliárd, 2023-ban 5 553 milliárd forint emelkedést látunk.

Pénzügyi megtakarításnak viszont nem önmagában ezt az adatot nevezi az MNB, hanem a háztartások úgynevezett nettó finanszírozási képességét. A nettó finanszírozási képességet úgy kapjuk meg, ha adott időszakban a pénzügyi eszközök változásából kivonjuk a kötelezettségek (adósságok) változását.

A pénzügyi számlák főbb mutatóit tartalmazó MNB-táblázatból kiderül, hogy 2010-ben a háztartások nettó finanszírozási képessége (pénzügyi megtakarítása) 1 280 milliárd forint volt, 2023-ban 5 023 milliárd.

A növekmény így nem egészen négyszeres. Ha pedig a GDP arányában nézzük, akkor a háztartások pénzügyi megtakarítása a 2010-es 4,7 százalékról 6,7 százalékra emelkedett 2023-ra.

Az MNB inflációs jelentéseiben szerepelteti az úgynevezett lakossági megtakarítási rátát is. Ez azt mutatja meg, hogy a lakosság az adott évben rendelkezésre álló jövedelméből mennyit takarít meg (ahelyett, hogy fogyasztásra vagy beruházásra költené). A megtakarítási ráta 2010 és 2023 között erős ingadozásokkal, de trendszerűen emelkedett, a kiinduló 5,8 százalékról 11,5 százalékra.