A napokban zajlik Magyarország legnagyobb statisztikai adatgyűjtése, a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett nép- és lakásszámlálás. A népszámlálási törvény értelmében mindenkinek kötelező az adatszolgáltatás (internetes kitöltésre október 16-ig van lehetőség, ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat, akik online nem töltötték ki a kérdőívet). Azonban október eleje óta nemcsak a közösségi médiában, hanam a politikai közbeszédben is terjednek a népszámlálással kapcsolatos gyanakvó megjegyzések.

“Orbán Viktor azzal érvelt, hogy azért nem lehet kivetni oligarchaadót Magyarország leggazdagabb embereire, mert akkor mindenkinek föl kellene mérni a vagyontárgyait, ehhez képest itt a népszámlálás ürügyén most pontosan az ingatlanvagyonunkat térképezik fel”

– jelentette ki Toroczkai László, a Mi Hazánk párt elnöke pár napja közzétett Fura népszámlálás című YouTube-videójában. A rendkívüli adásban a politikus hallgatói levelekre reagálva arról beszél, szerinte melyek a “veszélyes”, “furcsa” vagy éppen “nem szokásos” kérdései az október 1-jétől kitöltendő népszámlálásnak.

Toroczkai egy ilyen érzékeny pontként említi a lakások felméréséről 170 ezer követővel rendelkező YouTube-csatornáján. Videójában azt állítja, hogy

A Mi Hazánk elnöke az utóbbi kiszólásával azoknak jelzett, akik a közösségi médián korábban már hangot adtak félelmüknek az adatokkal való állami visszaéléssel kapcsolatban. A legkülönfélébb Facebook-csoportokban ugyanis arról terjednek gyanakvó posztok, hogy az eljárás tulajdonképpen egy bújtatott “vagyonnyilatkozat”, az adatgyűjtés célja pedig akár a magántulajdon kisajátítása vagy adók kivetése lehet. (A Telex ebben a cikkében szedte össze a népszámlálással kapcsolatos főbb félelmeket, és azt is, hogy ezek hogyan kapcsolódnak az úgynevezett „Great Reset” elmélethez).

Magyarországon rendszeresen, általában 10 évente mérik fel az ország lakosságának életkörülményeit, ezt a munkát a Központi Statisztikai Hivatal lassan 150 éve végzi. A feltett kérdések egyik része a lakásokra vonatkozik, másik része pedig a személyekre, így áll össze a nép- és lakásszámlálás.

Bár az idei kérdőív kitér olyan, eddig nem gyűjtött témakörökre, mint a digitális jártasság, a lakások energiahatékonysága vagy az internethasználat,

A lakások tulajdonjellegére már rendszerváltás utáni első népszámlálás is rákérdezett, ez a gyakorlat pedig a következő felmérésekkor sem változott érdemben. Alább mutatjuk, ezek a kérdések hogy néztek ki a korábbi kérdőíveken:

Az 1991-es népszámlálás lakáskérdőíve és a személyi kérdőív lakástulajdonra vonatkozó kérdése:

A 2001-es népszámlálás lakáskérdőíve és melléklete:

2011-es népszámlálás lakáskérdőíve a személyi kérdőív lakástulajdonra vonatkozó kérdése:

2022-es népszámlálás lakáskérdőíve a személyi kérdőív lakástulajdonra vonatkozó kérdése:

Az ingatlanok tulajdonosi szerkezetének felmérése elsősorban olyan hosszútávú trendek megállapítását teszi lehetővé – olvasható a KSH Lakásviszonyok című kiadványában – mint a magánkézben lévő lakások és a szociális bérlakások arányának változása. De a külföldi és a hazai tulajdonok időbeli és területi megoszlásáról, vagy az albérletként kiadott lakásállományról is képet ad. Ezek az adatsorok pedig nem csak a társadalomtudmányi munkához nélkülözhetetlenek, de a lakhatással kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseknek is fontos kiindulópontjai.

Azt, hogy Magyarországon kinek kell rendszeresen vagyonnyilatkozatot leadni, törvény szabályozza: ennek módosításáról épp szeptember végén nyújtottak be törvényjavaslatot. (Ez a módosítás is annak az intézkedéscsomagnak a része, amelyet Magyarország vállalt, hogy hozzájuthasson EU-s forrásokhoz). A szigorítás kiterjeszti a nyilatkozattevők körét és a bővíti a bevallás tartalmát, ez azonban továbbra is kizárólag a közfeladatot ellátó személyeket és családtagjaikat érinti. A vagyonnyilatkozatban személyekre lebontva kötelező tételesen megadni a lakástulajdonok tulajdoni hányadát, a szerzés idejét, jogcímét és egyéb adatokat is.

Ezzel szemben a népszámlálás lényegesen kevesebb és általánosabb információra kérdez rá az ingatlanviszonyokkal kapcsolatban. A személyi kérdőíven szereplő “Milyen jogcímen lakik itt?” kérdés például egy kalap alá veszi a tulajdonost, annak családtagját és hozzátartózóit, így lehetetlen pontosan meghatározni, kinek a nevén van az ingatlan. Ha ez lenne a cél, az állam ezeket az információkat egyébként is könnyen el tudná érni a földhivatali ingatlan-nyilvántartásból. A népszámlálás során azonban a KSH tájékoztatása szerint a kitöltő nevét csak azonosítás céljából használják, azt a kérdőív benyújtásakot automatikusan titkosítják, az információt a KSH a felvett adatoktól különválasztva tárolja, és törli is a feldolgozás után.

A népszámlálások történetében egyébként mindössze kétszer fordult elő, hogy a statisztikai szolgálat nem tette kötelezővé a név megadását. A 2001-es és 2011-es anonim összeírásokról a KSH utólag úgy nyilatkozott, hogy “az uniós tagállamok közül egyedül Magyarországon hajtották végre a népszámlálást személyazonosításra alkalmatlan módon”. Ezt a hiányosságot 2018-ban törvényben korrigálták, ekkortól kötelező újra a név megadása. A KSH előzetes véleményfelmérésében a válaszadók 83 százaléka mondta, hogy a következő népszámláláskor megadná a nevét, és a megkérdezett öt személyazonosító adat (név, anyja neve, személyi szám, TAJ-szám, adóazonosító jel) közül a név megadásának volt a legnagyobb a lakossági elfogadottsága.

Címlapi fotó: Horváth Bence, a 444 újságírója Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos polgármester csak helyben megtekinthető vagyonnyilatkozatából jegyzetel
(Fotó: Botos Tamás)

Elindítottuk első olvasói felmérésünket, mert kíváncsiak vagyunk, mit gondoltok a munkánkról. Itt lehet kitölteni a kérdőívet október 18-ig, kb. 5 percet vesz igénybe. Köszönjük szépen a válaszokat!