Helyette leginkább arról számoltak be, hogy “a Gyurcsány-vezette baloldal támogatja a tüntetést”. A szervezők szerint 40 ezren vettek részt az eseményen. Ellenőriztük, hogy így volt-e.

“Nem volt kritikus tömeg a tüntetésen, erről panaszkodott az egyik jobbikos képviselő a Mediaworks Hírcentrumnak nyilatkozva a mai tüntetésen, ahol többek között “Kurva anyátok” feliratú trágár táblával vonultak a résztvevők” – ezzel a bevezetővel számolt be egyik cikkében az Origo a tegnapi tüntetésről, amelyen az oktatás helyzetének javításáért vonultak utcára diákok, pedagógusok, szülők, és az őket támogatók.

Fotó: Németh Dániel / 444

A Kossuth téren tartott demonstráció előtt a Margit hidat foglalták el a tüntetők, innen vonultak át a Parlament elé.

Érdekesség, hogy az Origo tudósításában megemlített jobbikos képviselő, Z. Kárpát Dániel (aki egyébként a Jobbik alelnöke) valójában nem panaszkodott a kritikus tömeg hiányáról, egész pontosan úgy fogalmazott:

“Minden hasonló demonstráción részt tervezek venni a jövőben is. És hát hogy mikor lesz ebből egy kritikus tömeg és érdemi változás, az már nem rajtam múlik, az jellemzően a társadalomban dúló feszültségeken múlik.”

A kormányközeli lapok viszont meglehetősen szűkszavúan mutatták be a tegnapi eseményeket, leginkább úgy, hogy gondosan elhallgatták, több tízezres tömeg gyűlt össze estére, hogy hangot adjon elégedetlenségének.

Ismét az Origo egyik anyagát érdemes megnézni (ide kattintva látható): a képgalériában, amely Nézegessen képeket a tüntetésről címmel jelent meg, szinte csak közeli portrék találhatóak, vagy éppen olyan fotók, ahol szellős a tömeg a hídon és a Kossuth téren is.

Miközben a demonstráción Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója azt mondta, információik szerint 40 ezren voltak a Kossuth téren.

Mennyi az annyi?

Erre a kérdésre természetesen lehetetlen pontos számot mondani. Becsülni viszont lehet a tömeg létszámát, például a MapChecking alkalmazást használtuk, és a tudósítások (például a 444, a Telex, a Mérce, a 24.hu cikkeiben található fotók és videók) alapján igyekeztünk meghatározni, hogy hol mekkora lehetett a tömeg. A Mapchecking lehetőséget ad arra, hogy különböző sűrűséggel végezzünk számításokat – jelen esetben azt is érdemes figyelembe venni, hogy nem vonuló, hanem statikus tömegről volt szó mind a hídfoglalás, mind a Kossuth téri demonstráció esetében, ami lehetővé teszi azt is, hogy az emberek egymáshoz közelebb álljanak.

A Margit híd esetében azt biztosan lehet tudni, hogy a Hollán Ernő utcától a Margitsziget lejárójáig sűrű volt a tömeg, majd Buda felé már szórványosabb, és pontos információk arról sincsenek a sajtóban, hogy meddig állt a tömeg. Emellett a Pozsonyi út felé és a Balassi Bálint utcában is álltak emberek, és valamennyien a híd két oldalán a füves részen is várakoztak. Így a számítás sem egyszerű, főleg, ha hozzávesszük, hogy a környéken viszonylag sok a “tereptárgy”, villamosmegálló, bódék, korlátok, stb.

Fotó: Bankó Gábor / 444

Így azzal számoltunk, hogy a pesti oldalon a tömeg 2 ember/négyzetméteres sűrűséggel helyezkedett el (itt lehet megnézni, hogy néz ki ez a gyakorlatban), a Margitsziget után viszont már csak négyzetméterenként 1 emberrel számoltunk, a híd közepéig.

A viszonylag sűrű tömeg elhelyezkedése nagyjából a híd közepétől a Hollán Ernő utcáig.

A szellősebb budai oldal, a híd közepéig.

A két, erősen becsült, és inkább alulsaccolt számítás szerint is körülbelül 34 ezren lehettek a hídfoglalásnál.

Ennek a tömegnek a jelentős része minden bizonnyal át is vonult a Kossuth térre, ahol a beszámolók szerint már eredetileg is rengetegen várakoztak.

A Kossuth téri tömeg megbecsüléséhez kollégáink beszámolóira és az ott készült fényképekre támaszkodhatunk. Ezek alapján a Kossuth tér megtelt, a Vértanúk terén is jócskán álltak, és az Alkotmány utca eleje szintén tele volt emberekkel.

Ez esetben is 2 ember/négyzetméteres sűrűséggel számoltunk, így jött ki az alkalmazás segítségével 55 ezer fő. Viszont ez a számítás biztosan felülbecsüli a valós létszámot. Az biztos – a fotók és a kollégáink beszámolói szerint is –, hogy ahol lehetett állni, ott sűrű volt a tömeg, a Margit híd felől érkezők egy része be se fért már, így a Balassi Bálint utca környékén ragadt.

A Kossuth tér azonban tele van tereptárgyakkal, szobrokkal (ezek közül volt, amire ugyan másztak fel tüntetők), a tér közepén feszít a Nemzet Víztükre, az Alkotmány utca elején ott van az Összetartozás Emlékhelye, sok a füves terület.

Számok helyett rémek

Ám a számháború helyett a kormánylapok inkább a rémisztgetésre helyezték a hangsúlyt. Érdekesség, hogy bár nem helyezték központi helyre a tegnapi eseményeket (pedig volt néhány: országszerte sztrájkoló iskolák, élőlánc, hídfoglalás, demonstráció), több helyen is hangsúlyozták, hogy a pedagógusok követelései jogosak.

A PestiSrácok például így fogalmazta ezt meg:

“Az alapvetően politikamentesnek szánt rendezvényre délelőtt már rárepültek az ellenzéki pártok is, így az egyébként jogos követelésekkel utcára vonuló tanárok hirtelen politikai haszonlesők áldozataivá váltak, velük együtt pedig az a szocialista–liberális kör is utcára vonult, amelynek tevékenysége nyomán sokkal nehezebbé vált a magyar oktatásügyben való helytállás.”

Az Origo még egyértelműbben ment rá a Gyurcsány-vonalra:

A Magyar Nemzetbe Gajdics Ottó írt publicisztikát, amelyben elismerte, hogy szükség van a pedagógusok megbecsülésére, az “utcai balhékat” azonban elítélte, és felvillantotta Gyurcsány Ferenc rémét is, hogy aztán a tüntetésről szóló beszámoló már így jelenjen meg:

A Hír TV délelőtt még nem találta az élőláncot (nem jó helyen és időben keresték, csak ennyi volt a probléma), az esti tüntetésről viszont már tudósítottak, olyannyira, hogy kiküldött munkatársukat egy demonstráló élő adásban lökte le az emelvényről, ahol állt, ez a hír is körbefutott a kormánylapokban.

A legtöbbet a tüntetés létszámáról a Híradó mondta, ahol a “teret megtöltő tömeg” kifejezést használták.

Ott voltak, de nem ők voltak

A tüntetésen egyébként valóban felbukkant több ellenzéki politikus is (a Mediaworks sokukat meg is interjúvolta), ám a színpadon egyetlen ellenzéki párt képviselője sem szólalt fel, azt az ADOM Diákmozgalom, a Tanítanék Mozgalom és a noÁr Mozgalom neve alatt hirdették meg, és a szervezők között sincsenek sem pártok, sem politikusok.

Mint ahogy a tegnapi nap más, oktatással kapcsolatos megmozdulásait sem pártok szervezték: a reggeli élőlánc két civil személy kezdeményezéséből nőtte ki magát, az országos sztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szervezte meg, a hídfoglalást pedig a Grund Ifjúsági Szervezet jelentette be.

Te is csekkolnád?

Ha te is szeretnéd kiszámolni, hoy egy megmozduláson hányan voltak, akkor a már említett alkalmazással (ide kattintva elérhető) könnyedén megteheted ezt. A nemzetközi gyakorlat szerint egyébként álló tömeg esetén 3,5 emberrel számolunk négyzetméterenként, míg ha a tömeg mozog, ez a szám négyzetméterenként 2,5, de ez természetesen annak függvényében növelhető-csökkenthető, hogy mennyire sűrű a tömeg, amiről beszélünk, és milyen terepen zajlik a megmozdulás.

Korábban a Lakmuszon írtunk arról, hogy a Békemeneteken hányan vehettek részt, illetve ellenőriztük, hogy az országgyűlési választások előtti utolsó nemzeti ünnepen, 2022. március 15-én szervezett Békemeneten és az ellenzéki tüntetésen hányan voltak.

Címlapkép: Bankó Gábor/444